SZTE Info

Bubla Éva kiállítása a TIK-ben

„Álom és valóság” címmel önálló festménykiállítása nyílt Bubla Évának a József Attila Tanulmányi és Információs Központban (TIK), melyet május 9-ig láthatnak az érdeklődők.
Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés
A 24 éves festőművésznek 19 képe tekinthető meg a május 4-én nyílt tárlaton, mely a Sófi József a Szegedi Tehetségekért Alapítvány támogatásával és az SZTE Kulturális Iroda szervezésében jött létre.
A temperával készült képek születéséről Bubla Éva így fogalmazott: „Először elkészítem a kép színvázlatát, majd ezt szivaccsal összemosom, így egy izgalmas, véletlenszerű színhalmaz keletkezik – ez lesz az alapja a képnek. Ekkor tartok egy kis szünetet: teszek három lépést hátra, és megnézem, hol hiányoznak konkrétumok, hova kellenek erősebb vonások, majd a legszükségesebbeket visszafestem.” Alapvetően tájképeket és emberi alakokat ábrázoló munkákat állítottak ki. „Ha tájképet festek, mindig valamilyen hangulat, vagy érzelem fog el. Kifestem magamból, amit kivált belőlem a látvány. Nem feltétlenül az a kép célja, hogy hűen visszaadja a valóságot. Úgy alakítom azt át, hogy azokat az érzéseket, gondolatokat fejezzem ki, amelyek éppen bennem kavarognak” – vallja a művésznő. A tájképeknél főként a pasztellos színek, a figurális képeknél a sötét és világos kontrasztja dominál. „Most leginkább ez a kettőség él bennem: egy képen és egy emberen belül a végletek megjelenése és keveredése. Egy-egy érzés, hangulat, a lényeg kiül az emberek arcára – ezt főként a tekintettel próbálom megragadni. Az alakok kifelé néznek, mégis befelé tekintenek” – beszélt képeiről Bubla Éva.

Az ifjú festőművész kedvenc képei között a Tanítványok és a Kétség című figurális képeket említi. Mint mondja, az utóbbi kapcsolódik leginkább a kiállítás címéhez – Álom és valóság –, hiszen az is valamiféle „két-ség”, azaz kettősség. A címet az ihlette, hogy valóságszerű a képek ábrázolásmódja, de mégis van bennük valami álomszerű, amely kicsit túllép ezen a materiális világon – árulta el a festőművész.

A kiállítást megnyitó Máté Zsuzsanna esztéta úgy fogalmazott: egy fiatal pályakezdő művész csodálatos útkereséséről van szó, nagyon röviden fogalmazva a kiállításban a harmónia keresése, illetve annak megtalálása tükröződik.

Bubla Éva jelenleg amerikanisztika szakos államvizsgájára koncentrál, utána pedig rajzos irányban szeretne továbblépni. Fél évig alkalma nyílt rajzot tanítani – a Tanítványok című képe pont erről az időszakról szól –, ennek folytatásaként vagy rajztanítás, vagy galéria szerepel a tervei között, de mindenekelőtt festészetének további kibontakoztatása. A Sófi József a Szegedi Tehetségekért Alapítvány szervezésében létrejött egy együttműködés Szeged testvérvárosával, Cambridge-dzsel, melynek keretében az angol diákoknak az egyetem tavaszi-őszi kulturális fesztiválján lehetőségük nyílik Szegeden kiállítani képeiket. Ezért cserében pedig ők lehetővé teszik azt, hogy a Sófi-ösztöndíjklub tagjai is kiállíthassanak a cambridge-i egyetemen, így Bubla Éva – akit 2008-ban a Sófi-alapítvány kiemelt kuratóriumi dicséretben részesített – képei valószínűleg hamarosan a szigetországba is ellátogatnak.
 
NÉVJEGY
Bubla Éva 2008-ban végzett a Szegedi Tudományegyetem rajz szakán, ahol az alapképzésen túl művészettörténetet és festészetet hallgatott neves kortárs grafikusoktól, festőművészektől. Mesterei Kovács Keve János, Lázár Pál, Nagy Gábor és Gál Lehel voltak. 2007-ben a Országos Tudományos Diákköri Konferencia Művészeti és Művészetelméleti szekciójában III. helyezést ért el festészet, valamint tűzzománc kategóriákban, 2008-ban pedig elnyerte a Szeged Városi Ösztöndíjat művészeti tevékenysége alapján.

Arany Mihály
Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. november 11.

Nyito_Tanevnyiton_1940_11_11

Mit az üzen a 148, a 80 és a 18 évvel ezelőtti november 11. a Szegedi Tudományegyetem mai polgárainak? 2020. november 11-én, az SZTE Egyetem Napján ünneplés helyett a Covid-19-pandémia leküzdésére fókuszál a szegedi universitas is. A jelen tudományos, egészségügyi, logisztikai és emberi problémái megoldásához talán erőt adhatnak SZTE három „első rektora” november 11-hez kötődő gondolatai.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.