A diákévek alatt a tanulás mellett legalább olyan fontos, hogy munkatapasztalatra, szakmai gyakorlatra tegyünk szert, kapcsolatokat építsünk ki. Kovács István, az SZTE Gazdaságtudományi Kar harmadéves pénzügy és számvitel szakos hallgatója mindezeket nagyon jól tudja. Még középiskolásként került a Lombard Lízing Csoporthoz nyári munkára, most pedig az egyetem mellett már napi négy órában dolgozik a cégnél.
- Hogyan kerültél a Lombardhoz?
- 16 éves korom óta egy diákszövetkezeten keresztül minden nyáron a Lombardnál dolgoztam. Idén nyár elején megkerestek, hogy tudnék-e napi 8 órában náluk dolgozni. Én mondtam, hogy nem tudok 8 órát vállalni, mégiscsak az iskola a legfontosabb, annak ellenére, hogy ez egy kiemelkedő lehetőség. Így választanom kellett magam mellé egy párt, akivel fölváltva dolgozunk napi 4-4 órában.
- Mi a feladatod?
- Először középiskolásként nem voltak túl fontos feladataim, de amit most csinálok, az már kicsit komolyabb. Az ügyfélkapcsolati igazgatóságon a behajtási osztályon dolgozom, ahol a lefoglalt gépjárművekkel foglalkozunk. Beérkezik a lefoglalt járművek forgalmija, és én azokat átírom. Ezt az okmányirodával közösen intézzük, és a telephellyel is tárgyalunk ezzel kapcsolatban. A lefoglalt autó vételi árát egy program segítségével határozom meg.
- Mennyire jellemző az évfolyamotokon, hogy a diákok olyan helyen dolgoznak, ahol jövendő szakmájukkal kapcsolatos munkát végezhetnek?
- Több diákkal beszéltem, akik már próbálnak elhelyezkedni. A pénzügyesek közül többen mennek könyvelőirodákhoz, biztosítókhoz, bankokhoz, hogy valamilyen szakmai gyakorlatot szerezzenek. Általában ezek kapcsolatokon keresztül történnek.
- Tényleg csak kapcsolatok révén lehet jó gyakorlati helyet vagy munkahelyet találni?
- Nekem így sikerült, legelőször az egyik barátom ajánlott be. Szerintem az esetek 60 százalékában a jó munkahely a kapcsolatokon múlik, a többiben pedig a szerencsén. Ha valaki diákként jó munkát akar, akkor sokszor kell próbálkozni, és ki kell használni a lehetőségeket.
- A szakmai ismereteken túl milyen tapasztalatokat szereztél a Lombardnál?
- Látom, hogyan zajlik az élet egy irodában, tudom, hogy milyen a munkahelyi légkör. Látom, mi a következménye annak, ha pontosan dolgozol, és annak, ha nem. Ott tanultam meg, hogy hogyan kell kommunikálni a munkatársakkal, mit lehet elmondani és mit nem. Elsősorban 25-35 éves nőkkel és férfiakkal dolgozom együtt, és előtte nem volt kapcsolatom ilyen gyakorisággal ezzel a korosztállyal. Megtanultam, hogyan kell kommunikálni velük, és azt hiszem, elég jól kijövök a kollégáimmal.
- Mennyire veszik komolyan a diákokat, mennyire vagytok teljes értékű munkatársak?
- Bizonyos értelemben igen, bizonyos értelemben nem. Közvetlen munkaviszonyban partnerként kezelnek, bár mindenki tudja, hogy diákok vagyunk.
- Hogyan sikerült összeállítani az órarendedet így, hogy dolgozol is?
- Vannak órák, amikre nem járok be, de a nagy részükön részt tudok venni. Pontosan be kell osztani az időt. Napi négy órában dolgozom, négyben suliban járok, utána esetleg focizom (a JATE Bajnokságban két csapatban is játszik – a szerk.), a barátaimmal vagyok. Meg lehet oldani. Sokat kell aludni, de azért bulizni is heti egyszer.
Forgó Nóra