Stratégiai jelentőségű együttműködési keretmegállapodást kötött a Szegedi Tudományegyetem és a BYD Auto Hungary Kft., amely új gyakornoki lehetőségeket nyit a hallgatók előtt, és erősíti az SZTE gazdasági-társadalmi beágyazottságát. A partnerség új szintre emeli az egyetem és a kínai autógyártó közös szakmai és kutatási törekvéseit.
A Szegedi Tudományegyetem Hallgatói Művészeti Versenye már évtizedek óta teret ad a tehetséges egyetemistáknak. Az esemény szervezője az SZTE Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatóság Kulturális Irodája, immár több évtizede. Az őszi verseny két győztesével – Vajda Noa Pálmával és Vadas Csengével – beszélgettünk.
„Az embereknek szüksége van arra, hogy szép magyar beszédet halljanak”
Vajda Noa Pálma már nem első alkalommal remekelt az egyetemi Vers-és Prózamondó Versenyen. A másodéves kommunikáció- és médiatudomány szakos hallgató az egyetemi tanulmányai kezdete óta vesz részt a művészeti megmérettetésen. Első versenyzése alkalmával ő bizonyult a legjobbnak a versmondók közül, következő alkalommal második helyezést ért el, az őszi fordulón pedig ismét első helyezett lett.
– Én otthon, a Vajdaságban is versmondással foglalkozok már körülbelül 11 éve, és amikor megláttam, hogy itt, egyetemen is van versmondóverseny, gondoltam, hogy kipróbálom magamat – mesélt a kezdetekről Noa.
Noát a barátai is elkísérték a díjátadó ünnepségre, ahol Prof. Dr. Zakar Pétertől, az SZTE nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettesétől vehette át az elismerést.
Noa elárulta, hogy általában több hónapos felkészülés előzi meg a versenyeket, amelyben már a kezdetek óta vajdasági tanára, a Radnóti-díjas Barta Júlia segíti. Noa kedvencei közé tartozik József Attila és Derék Anna, ezúttal pedig François Villon Haláltánc című balladájából adott elő részleteket a Hallgatói Művészeti Versenyen, valamint az esemény díjátadó ünnepségén.
– A versmondásnak köszönhetően kipróbálhattam magamat műsorvezetőként, valamint 10. osztályos gimnazistaként részt vettem a Győrben megrendezett Szép Magyar Beszéd versenyen, ahol elnyertem a Kazinczy-érmet, ami azt mutatta számomra, hogy nekem tényleg a beszéddel kell foglalkoznom – fogalmazott Noa.
Noa a Haláltánc című balladával nyert első helyezést
Noa jelenleg kommunikáció- és médiatudomány szakon, elektronikus sajtó szakirányon tanul, ahová elsősorban éppen a vers-és prózamondás szeretete miatt jelentkezett. Jövőbeli céljai közé tartozik a szép beszéd hangsúlyozása, illetve a példamutató beszédből fakadó iránymutatás.
– Az embereknek még mindig szüksége van arra, hogy szép magyar beszédet halljanak például a rádióból. Hogy ne csak hümmögve, hadarva beszéljenek, hanem artikulálva, érthetően – zárta gondolatait Vajda Noa Pálma.
„A zene számomra közösségi élmény”
Vadas Csenge másodéves történelem szakos hallgató a művészet másik ágában, a népzenében jeleskedik. Tanulmányai alatt eddig háromszor vett részt az Egyetemi Zenei Versenyen, és egyik versenyt sem zárta sikertelenül: kétszer első, egyszer pedig második helyezett lett.
A családja révén szerette meg népzenét, édesapja ugyanis népzenész és népzenetanár, tőle tanult citerázni is. Tizenkét éven keresztül tanult a kecskeméti Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskolában, harmadik osztályos korától kezdve pedig zeneiskolában kezdett el citerázni, majd népi énekelni.
Csengét az édesapja tanította meg citerázni
Ugyan Csenge jelenleg nagyon élvezi a történelem szakot, azt is el tudja képzelni, hogy később a Zeneakadémián, ének és citera szakon tanuljon tovább.
– Azóta, hogy tanulok történelmet, nagyon fogékony vagyok rá. Most nagyon élvezem, hogy ezt tanulom egyetemen, szeretem is, de nem mondtam le a zenéről sem. Szeretném, hogy mindkettő egyszerre legyen benne az életemben – fogalmazott Csenge.
Csenge arról is mesélt, hogy általában olyan dalokkal szokott indulni a versenyeken, amelyeket korábban már tanult zeneiskolában. A kollégiumban szokott gyakorolni, illetve kiemelt figyelmet fordít arra is, hogy mindig másik tájegységről hozzon dalokat.
– Voltam már korábban is népzenei versenyeken, igaz, nem olyan sokszor, mert a tanáraim sosem voltak versenyeztető típusok. Engem inkább olyan versenyekre vittek, ahol a tanáraim felnéztek a zsűritagokra. Itt, egyetemen pedig egyszerűen csak érdekelt, hogy milyen lehet versenyezni. Azért szeretem nagyon, mert látom azt, hogy a hallgatók milyen egyetemen kívüli tevékenységekben tehetségesek – nyilatkozta Csenge.
Néptáncol, citerázik és énekel is
Csenge a Hallgatói Művészeti Versenyen kívül többször vállal fellépést Kecskeméten és a Móra Ferenc Szakkollégiumban, mindemellett pedig minden hónapban jár a családjával Erdélybe népdalokat gyűjteni, gyerekeket tanítani. Közel egy éve pedig heti szinten jár egy néptánccsoportba is, így a népi kutúra több formáját is hobbiként űzi.
– A zene számomra közösségi élmény. Ha arra gondolok, hogy fellépni vagy citerázni kell, akkor nem az jut eszembe, hogy egyedül, hanem az otthoni citerazenekarom, akikkel együtt szoktunk zenélni – foglalta össze Vadas Csenge.
Bisztriczki Sára
Nyitóképen: Noa már megszokta a szerepléseket, a lámpaláz sem nehezíti a versmondásait Fotók: Sahin-Tóth István
