Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Létezett-e valaha természet és ember között harmónia, és ha igen, mikor veszett el, és hogyan lehetne azt helyreállítani? Ezekre a napjainkban igen aktuális kérdésekre kereste a választ Dr. Erdős László ökológus, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, a Szegedi Tudományegyetem egykori hallgatója, illetve az SZTE TTIK Ökológiai Tanszék egykori oktatója, az SZTE Füvészkertben tartott elődásában.
A Szegedi Kertbarát Kör decemberi találkozóján Dr. Erdős László segítségével azokra a kérdésekre keresték a választ a résztvevők, hogyan menthetjük meg bolygónkat, mikor és miért bomlott fel az ember és természet harmóniája, illetve visszaállítható-e még az az idilli állapot, ami hosszútávon biztosítaná az emberiség és Földünk túlélését. Ahhoz, hogy jobban megérthessük az emberiség szerepét és felelősségét a természetvédelemben, a szakember alapos áttekintést nyújtott bolygónk és az ember kapcsolatáról. Mint mondta, a Föld történetét 4,5 milliárd évre becsüljük, ami szinte felfoghatatlan időtáv. Ezért a könnyebb megértés érdekében egy napba sűrítette ezt az idővonalat, miszerint:
• Hajnalban jelentek meg az első élőlények, bár a pontos időpont vitatott.
• Este 9 órakor jelentek meg az első állatok, míg a dinoszauruszok kora 22:48-kor kezdődött.
• Az emberiség története ehhez képest szinte elhanyagolható: a Homo sapiens csupán 23:52-kor, a mezőgazdaság pedig mindössze 0,2 másodperccel éjfél előtt alakult ki.
Ám ez a rövid idő is elég volt arra, hogy az emberiség drasztikusan átalakítsa a bolygót.
Németh Anikó, az SZTE Füvészkert igazgatónője köszönti az egybegyűlteket Dr. Erdős László előadása előtt. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
Dr. Erdős László rámutatott, a mezőgazdasági forradalom előtti természeti népek harmóniában éltek a környezetükkel, hiszen csak annyit vettek el a természetből, amennyire szükségük volt. Ezzel szemben a mezőgazdasági forradalom alapvetően átalakította az ember és a természet viszonyát. A letelepedett életmód, a növekvő népesség és a munkamegosztás révén az emberiség elkezdte kiszorítani a természeti népeket. Sokáig a természetvédelem sem létezett, hiszen a bennünket körülvevő természetet alárendeltként kezelték az emberiséggel szemben. Az ökológus szakember azonban történelmünkből bemutatott néhány korai példát, melyek bizonyítják, évszázadokkal korábban is voltak már törekvések környezetünk értékeinek megóvására.
• 1520-ban Lengyelországban például fegyveres őrökkel védték az őstulkok populációját.
• 1534-ben VIII. Henrik Angliában védetté nyilvánította a vörös kányát, mert felismerte annak ökológiai jelentőségét.
• 1730-ban Indiában pedig a Chipkomozgalom keretében 363 ember áldozta életét egy erdő védelmében, amit végül a helyi uralkodó szent területté nyilvánított.
Dr. Erdős László előadása az SZTE Füvészkertben. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
Mint az előadó folytatta, a természetvédelem szélesebb körű elterjedése a romantika korában kezdődött, amikor művészek és filozófusok felismerték a természet szépségét és jelentőségét. Dr. Erdős László példaként említette Petőfi Sándort, aki verseiben mély szeretettel írt a magyar tájról, és Caspar David Friedrich német festőt, aki festményein a természetet központi szerepbe helyezte.
A XX. századra azonban a technológiai fejlődés és a gazdasági érdekek gyakran háttérbe szorították a természet iránti tiszteletet. Az olyan abszurd tervek, mint a folyók folyásirányának megfordítása vagy atomrobbantásokkal kikötők létrehozása, jól mutatják az emberi önbizalom túlzásait. A Szovjetunióban az 1960-as és 1970-es években ugyanis komolyan felmerült az ötlet, hogy a szibériai folyók folyásirányát megfordítsák, hogy vizüket a déli, aszályosabb területek mezőgazdasági céljaira használják fel. Az 1950-es és 1960-as évek Alaszkájában pedig egy mélyvízi kikötő létrehozását tervezték atomrobbantások segítségével. Ezeket a terveket végül elvetették, mert rájöttek, hatalmas ökológiai károkat okoztak volna.
Dr. Erdős László előadása az SZTE Füvészkertben. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
Noha a környezetvédelem terén van még hova fejlődnie az emberiségnek, hogy a természettel való kezdeti harmóniát visszanyerje, vagy legalább megközelítse, néhány globális sikert így is elkönyvelhetünk. Mint Dr. Erdős László felhívta rá a figyelmet, ilyen pozitív eredmény például:
• a bálnavadászat betiltása: mely során a kereskedelmi célú bálnavadászatot sikerült betiltani, bár néhány ország (pl. Japán) még mindig folytatja.
• az ózonréteg védelme: a Montreali Egyezmény (1987) és az azt követő szigorítások révén sikerült az úgynevezett CFC-gázok használatát csökkenteni. Megkezdődött az ózonréteg helyreállása, ami várhatóan néhány évtizeden belül teljesen regenerálódik.
• az Antarktisz védelme: az 1980-as években sok ország bányászati tevékenységet akart kezdeni az Antarktiszon. Cousteau kapitány, a híres francia tengerkutató vezetésével sikerült elérni, hogy az Antarktiszt védett területté nyilvánítsák. A védettség 2048-ig érvényes, és a hosszabbítás érdekében további nyomásgyakorlásra lesz szükség.
A sikerek mellett sajnos vannak olyan területek, ahol még nem sikerült előrelépést tenni a környezet védelme érdekében. Mint az ökológus elmondta, ilyen kudarcnak tekinthető:
• az esőerdők pusztulása: a brazil esőerdők területe drasztikusan csökkent az elmúlt évtizedekben, főként a szójaültetvények telepítése miatt. A szója nagy része génmódosított, és takarmányként kerül felhasználásra, főként az állattenyésztésben.
Németh Anikó, az SZTE Füvészkert igazgatónője és Dr. Erdős László, ökológus. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
A természetvédelem jelenleg visszaszorulóban van, és a globális problémák (mint például a klímaváltozás, vagy a biodiverzitás csökkenése) megoldásához további összefogásra és cselekvésre van szükség. Ahogy Dr. Erdős László hangsúlyozta, az emberiségnek vissza kell találnia ahhoz a szemlélethez, amely a természetet nem kizsákmányolandó erőforrásnak, hanem tiszteletet érdemlő, velünk egyenrangú létezőnek tekinti. Ebben pedig nagy szerepe van a fiatal generációknak, az ő felelősségük a már elért sikerek fenntartása és az újabb kihívások leküzdése.
„Mindenkinek el kell döntenie, hogy a jó vagy a rossz oldalon áll-e. Dr. Jane Goodall etológus arra hívja fel a figyelmet, hogy minden, amit teszünk – például amikor közlekedünk, vásárolunk vagy étkezünk –, hatással van a világra. Rajtunk múlik, hogy ez a hatás pozitív vagy negatív legyen, és ezzel eldöntsük, melyik oldalon állunk” – zárta gondolatait az ökológus.
Fülöp Tímea
Borítóképen: Dr. Erdős László, ökológus. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
