Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Mária Terézia magyar királynőnek vagy a bécsi egyetemnek mi a köze a szegedi orvosképzéshez? Miként kötődik a száz éve lebontott szegedi líceum épülete az universitashoz? A nyelvész Horger Antal hogyan volt részese a szegedi egyetemi építkezéseknek? A válaszokba rejtve három évfordulót emelünk ki és emlékeztetünk a 25 éves jubileumra (2000. január 1-jére) is, amikor a szegedi és hódmezővásárhelyi felsőoktatási intézmények integrációjával története új szakaszába lépett az SZTE.
„Szülőföldjük egyetemén tanulhassanak a magyarok!” E lehetőség megteremtése volt a célja Báthory Istvánnak, Erdély fejedelmének, Litvánia nagyhercegének, Lengyelország királyának azzal, hogy 1581. május 12-i alapító oklevelével két karból álló katolikus egyetem kolozsvári felállításáról intézkedett. Ez az intézmény csak bölcsészeti és teológiai fakultással rendelkezett. Jog- és orvostudományt ugyanis a jezsuiták – a rend szabályai szerint – nem taníthattak. Ugyanakkor a protestáns eszmény szerint, teológiai és filozófia képzettséggel kellett rendelkeznie a „művelt, tanult értelmiséginek”, így az orvosnak is.
A XVIII. századig medicinát csak a különböző európai egyetemeken peregrinus diákként tanulhattak az erre hivatott magyar ifjak, majd hazájukba visszatérve gyakorolták orvosi hivatásukat.
Németalföldi és erdélyi peregrinusok találkozása
Az oktatásügy jelentőségét a XVIII. században, a felvilágosult abszolutizmus idején reform-sorozat fejezte ki. „A reformot a bécsi egyetemen kezdték el, ahol 1752-53-ban korszerűsítették az egyetem szervezetét és az oktatás tartalmát” – olvastuk „Szögi László és Varga Júlia: A Szegedi Tudományegyetem és elődei története I. rész – a Báthory-egyetemtől a Kolozsvári Tudományegyetemig: 1581-1872” című monográfiában. A reform elérte a kolozsvári akadémiát is.
A Szamos-parti város felsőfokú képzését a jezsuitáktól a piarista rend vette át. A Mária Terézia-féle oktatási reformok idején „birodalmi egyetem” rangúvá lett intézményben – a Filozófiai és a Teológiai Kar mellett – Mária Terézia 1774. október 19-én elrendelte a jogi kar felállítását, és 1775. január 26-án az orvostudományi kar alapjait vetette meg az első orvosi tanszék — a sebészeti-szülészeti tanszék – megalapításával, majd 1776. november 18-án már az orvosi kar felállítását is elrendelte.
A jezsuiták után tehát a katolikus egyház másik nagy tanító szerzetes-rendje, a piaristák vezetése alá került a kolozsvári egyetem.
A szűkebb Magyarországon a rend gimnáziumai közül a legjelentősebbek Nyitrán, Pesten, Vácott, Veszprémben, Kecskeméten, Szegeden, Kalocsán, Tatán és Nagykanizsán alakultak ki. Főként oktatásuk gyakorlatiassága, korszerűsége különböztette meg előnyösen a kegyes tanítórendieket a jezsuitáktól: jóval nagyobb hangsúlyt fordítottak a reáltárgyak és a mindennapi életben hasznos ismeretek oktatására.
Mária Terézia 1776. november 7-én kelt leirata, amelyben elrendeli a kolozsvári egyetem orvosi karának létrehozását és kilátásba helyezi további 4 tanszék felállítását. Forrás: SZTE Klebelsberg Könyvtár, Contenta Repozitórium, SZTE Képtár és Médiatéka
Az 1775-ben elindított Orvostudományi Karon csak egy tanszéket állítottak a bonctan, sebészet és szülészet számára, professzora Laffer József (1741-1798), aki 12 évig egyedül tanított három tárgyat: bonctant, sebészetet, szülészetet – fogalmaz a Szegedi Tudományegyetem és elődei története című monográfia-sorozat első kötetében a Szögi-Varga kutatópáros.
Tehát az 1774/75. tanévvel kezdődött a Szegedi Tudományegyetem jogi és orvosi karának története – összegez Minker Emil a „Szeged egyetemének elődei” című tudománytörténeti fordulatot hozó, 2003-ban kiadott művében. Az egyetemtörténet új távlatait föltáró tanulmánykötetében a professzor hangsúlyozta: az ezredfordulón.
Megkezdték „a régi gimnázium utolsó épületmaradványainak is a lebontását (…) az új templom, a fogadalmi templom tövéből” – emlékeztetett 1925. január 1-jén a város egyik napilapja, a Szeged. Az újságíró fölidézi: a XVIII. század 80-as éveiben „megkezdődött az az évszázados harc, amelynek eredménye még ma sem tekinthető teljesnek, harc a szegedi egyetemért.
A szegedi fogadalmi templom építése: 1925-ben találták meg a bontási munka közben a régi templomba falazott román kori Dömötör-tornyot, melyet végül sikerült megmenteni a lebontástól
A szegediek akkori gimnáziumukat líceummá akarták emelni. Dugonich Ádám volt a polgármester.” 1790-ben kezdődött e líceum története: a városi tanács két tagja, Müller Sebestyén és Klempay Tamás Budán kijárta, I. Ferenc 1792-ben jóváhagyta „a szegedi főiskola engedélyezését és megengedte Tokody György piarista főigazgatónak, hogy még ugyanabban az évben megkezdhesse filozófiai tanfolyamát. A líceum két osztállyal, négy tanárral és tizenhat diákkal meg is kezdte szegedi működését először a piarista társház ebédlőtermében.”
Az új iskolaépület „az Iskola utcában, a Szent Demeter templom mellett” 1793-ban adták át a „tudományokhoz vonzó különös szeretetből”. Ezt az öreg iskolaépületet az 1879-es árvíz után „helyezték nyugalomba, amikor felépült az új kegyesrendi főgimnázium”, majd a szegedi fogadalmi templom fölépültekor lebontották – írta meg száz éve a neves újságíró, Magyar László a líceum történetét „a régi iskola romjai fölött” merengve.
A prorektor 1925. január 2-án beadványban értesítette Szeged város tanácsát, hogy a tudományegyetem tanári karának kebelében a kultuszminiszter felhatalmazása alapján megalakult az a bizottság, amelynek a jövőbeli egyetemi építkezések irányítása lesz a feladata.
„Az egyetem építkezési bizottságának tagjai a következők: dr. Kolozsváry Bálint, dr. Riegler Gusztáv, dr. Vidákovics Henrik, dr. Kogutovitz Károly és dr. Győrffy István; póttagok: dr. Ereky István, dr. Hainiss Elemér, dr. Horger Antal és dr. Szentpétery Zsigmond” – írta a Szeged 1925. január 3-án. A városi napilap tudósítója hozzátette: „Az egyetemi tanács már megállapította az építkezés programját is a szükségesség sorrendjében. Elsősorban a rosszul elhelyezett klinikák számára szükséges épületek felépítésére kerül sor, amivel — ha valóban jogos a miniszteri nyilatkozatok által keltett remény — az idei program ki is merül. Jövőre kerül sor a többi intézetek felépítésére.”
Elkezdődött a szegedi Gyermekgyógyászati Klinika épületének alapozása. Az alapkőletételi ünnepséget 1926. október 4-én tartották. Forrás: SZTE Klebelsberg Könyvtár, Contenta Repozitórium, SZTE Képtár és Médiatéka
Összeállította: Újszászi Ilona
Archív fotók
A cikket nyitó fotón: A Szegedre került kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Belgyógyászati Klinika orvoscsapata id. Jancsó Miklós professzor (bal sarok) vezetése alatt, a 20-as évek legvégén, az átmenetileg a Kálvária téren működő klinika kutatóhelyiségében. A fotón középen, az asztal végén Purjesz Béla adjunktus látható. Forrás: SZTE Klebelsberg Könyvtár, Contenta Repozitórium, SZTE Képtár és Médiatéka
Forrás:
Minker Emil a „Szeged egyetemének elődei”
Magyar László: Emlékezés a régi iskola romjai fölött; Szeged, 1925. január 1., 4. oldal
Az egyetem bízik abban, hogy tavasszal megkezdheti az építkezést - Megalakították az egyetemi építkezési bizottságot; Szeged, 1925. január 3., 2. oldalTovábbi információk, cikkek:
Szegedi Tudományegyetem Centenáriumi ünnepségsorozat, Évfordulók, Egyetemtörténet
