Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Elképesztő az első magyar Nobel-díjas nő elismeréseinek változatossága. Karikó Katalin nevét kulcsszóként használtuk az amerikai indíttatású „Női Történelem Hónapjának” kezdetén. A március elején a világháló bugyraiból kiemelt infókból megtudtuk: mitől működik egy tudományos team; a „Kati apró hírvivői” jó könyvcím; a főszereplő másodszor került STATUS Listára és sokat ér az autogramja.
Mi a titka a Karikó Katalinnak? Hogyan jutott el a kisújszállási iskolapadból a szegedi egyetemi füvészkerten át az amerikai zöldborostyános egyetem laboratóriumáig? Miként lett a mellőzött kutatóból Nobel-díjas tudós? A válasz felkeltette a fél világ figyelmét.
Karikó Katalin kisújszállási gimnazistaként részt vett a szegedi JATE felvételi előkészítő táborában. Archív fotó
A CBS televízió 2024. március 3-i műsorában is vázolták Karikó Katalin életútját, bemutatták diákkora archív fotóit és a szegedi József Attila Tudományegyetem biológia szakos hallgatója Indexét. Sőt: az elmúlt két évben elnyert díjait fölsorakoztató tárlók előtt a riporter bemutatta Karikó Katalin kislányának közel negyven esztendős játékmackóját is, mert kulcsszereplő volt az 1985-ben Szegedről Philadelphiába utazó család amerikai életszakasza kezdetén.
„Karikó Katalin lányának a játékmackója segített a családnak új életet kezdeni Amerikában. Karikó 1000 dollárnak megfelelő összeget varrt angol fontban a mackóba” – magyarázta a CBS műsorvezetője. Fotó: CBS News
„A csodatevő mRNS molekulák” című műsorban Karikó Katalint és amerikai kutatótársát kérdezve emlékezett meg a CBS arról, hogy négy évvel ezelőtt, 2020 márciusában diagnosztizálták az első Covid-beteget az USA-ban.
„Mitől működik egy tudományos team?” – kérdezte a CBS-műsor riportere. „Tiszteljük egymást, hallgatunk egymásra” – mondta Karikó Katalin. – Nem próbáltuk meg legyőzni egymást.”. Fotó: CBS News
A kisújszállási iskolapadból a stockholmi Nobel-díj átadó ceremóniáig jutó Karikó Katalin csodálatos történetét dokumentum- és riportfilmek, gyerekeket és felnőtteket motiváló könyvek mesélik el – Japántól kezdve Magyarországon át Amerikáig.
Karikó Katalin és Drew Weissman évtizedeket töltött a laboratóriumokban kutatással. A tudósok munkájának elismerése az orvosi Nobel-díj, amit 2023. december 10-én vettek át Stockholmban. Fotó: Képernyőkép
Kamaszokat és felnőtteket egyaránt elvarázsol az Áttörések. Karikó Katalin memoárja hazai és nemzetközi könyvsiker. Fotó: K.K.
Nők írtak mesekönyvszerű ismeretterjesztőt a kutatónőről Japántól Amerikáig. A Szegedi Tudományegyetem Füvészkertje Karikó Katalin kamarakiállításán megtekinthető gyűjtemény látogatói eldönthetik, egyetértenek-e a School Library Journal cikkírója alábbi értékelésével.
A „Kati apró hírvivői: Dr. Karikó Katalin és a COVID-19 elleni harc” legalább olyan jó cím, mint a „Soha ne add fel – Dr. Karikó Kati és versenyfutás a vakcinák körül”. Miért? A Női Történelem Hónapjának kezdetére időzített cikk szerint azért, mert kevéssé ismert alakról, vagyis egy kutatónőről, történetesen Karikó Katalinról szól a tanmese.
A történelem elrejtette a nők tehetségét. Ezért a női hősöket bemutató könyvek igénylik a multimédiás történetmesélést, a jó címadást – érvel a könyvek címlapját nagyító alatt vizsgáló cikk szerzője. Szerinte a „történelem problémás hőseként” ábrázolt férfiak mellett meg kell találni a módját annak, hogy a „plakátlányok” inspirálóvá váljanak, miközben a könyvcím humora is vonzerő.
A fülszövegek szerint a „Kati’s Tiny Messengers…” című kötet alapján, kifejezetten az angol nyelvterületen a kitartás és az elhivatottság modelljeként ismertetik tanítványaikkal a tanárok a Karikó-sztorit.
A „Never Give Up…” pedig azért minősül informatív és inspiráló mesekönyvnek, mert megmutatja, hogy Karikó Katalin miért nem adja fel soha.
„A tudomány iránt érdeklődő franciák valószínűleg számon tartják az mRNS-kutató párizsi programjainak időpontját, hiszen a 2022. június 14-i előadása után az Académie des Sciences székházából távozó Karikó Katalint autogramgyűjtők várták...” – tudósítottunk a Szegedi Tudományegyetem kutatóprofesszora párizsi programjáról.
A kézírására vadászók maguk is lefotózták, ahogy az immár a francia Tudományos Akadémia tagjává választott tudós nő a reptérre rohantában is engedett a híresség iránti tiszteletnek gondolt kérésnek: aláírta az orra elé tolt fotót vagy papírlapot. Az autogramgyűjtők a fényképpel igazolták a Karikó Katalin-kézjegy valós történetét.
A sztártudós, Karikó Katalin a párizsi utcán autogramot ad - tudósítottunk A francia Tudományos Akadémia tagja lett Karikó Katalin című cikkünkben. Fotó: Sahin-Tóth István
Ám ez a rajongás nem volt érdek nélküli. Az all-autographes.com oldal láthatóvá tette, hogy a párizsi történet után nem sokkal, 2023 januárjában sok-sok ismert művésznél, például a francia ikon, Brigitte Bardotnál, vagy az amerikai rendező, Woody Allennél, vagy az angol színművész Michael Yorknál, vagy az olasz operaénekesnél, Cecilia Bartolinál is „többet ért” a Karikó Katalin-szignó…
Karikó Katalin Áttörések című memoárja értékét a szerző dedikációja továb növeli. Fotó: Sahin-Tóth István
– Ha több mint egy képet kell aláírnom, akkor már tudom, hogy üzletről van szó – árulta el Karikó Katalin.
Dupla öröm: a Karikó Katalint évtizedek óta fotózó Dusha Béla boldogan mutatja a Nobel-díjas kutató portréján a fénykép főszereplőjének kézjegyét. Fotó: Sahin-Tóth István
A Női Történelem Hónapjának első napján, 2024. március 1-jén megnéztük: az énekes-színész-táncos-divattervező-producer, a 2011-ben a világ legszebb nőjének választott Jennifer Lopez aláírt fényképéért 150 eurót kértek.
A szupersztárnak számító Meryl Streep, a háromszoros Oscar- és nyolcszoros Golden Globe-díjas amerikai színésznő aláírásának értéke mérhető az első magyar Nobel-díjas nő, Karikó Katalin kézjegyééhez.
Az autogramok szerelmesei immár 400 euróra (mintegy 160 ezer forintra) értékelnek minden Karikó-aláírt fényképet. Fotó: Képernyőkép
A tudomány sztárjai, a Nobel-díjasok közül például az amerikai közgazdász Joseph Eugene Stiglitz, az olasz fizikus Giorgio Parisi, vagy a brit biokémikus Paul Nurse aláírását 30 euróra árazta be a piac. Miközben például a genomszerkesztés módszeréért 2020-ban kémiai Nobel-díjjal jutalmazott női kutatópáros, az amerikai Jennifer Doudna és a francia Emmanuelle Charpentier nem is szerepel az autogramgyűjtők oldalán. Ezzel szemben az autogramok szerelmesei immár 400 euróra (mintegy 160 ezer forintra) értékelnek minden Karikó-aláírt fényképet. Még a Nobel-díj előtt született kézjegyeket és a hamisításokat is.
Pillanatkép a világról, ahol minden, még a kézjegy is eladó. Fotó: Képernyőkép
Tréfának gondolta a 2023. évi Nobel-díjról hírt adó első telefonhívást Drew Weissman, Karikó Katalin amerikai kutatótársa. Arra gyanakodott, hogy telefonbetyárnak álltak az oltásellenesek. A tudományos közösség éveken át tartó közönye és a kutatásuk pénzügyi támogatása elmaradásának ellenére a mRNS-molekulában rejlő lehetőségeket kibontó tudósok megkapták a Nobel-díjat és mindketten szerepelnek a statnews.com szaklap 2024-es STATUS Listáján.
A STAT magazin szerkesztői és újságírók szerint Karikó Katalin és a vele a Nobel-díjon osztozó kutatótársa, Drew Weissman is azok közé az emberek közé tartozik, akik hatnak a biotechnológia, az orvostudomány, az egészségügy, a politika és az egészségügyi technológia jövőbeni alakulására.
A STATUS-ra föltett Karikó Katalin-portrét Sahin-Tóth István, az SZTE NKI kreatív munkatársa készítette. Fotó: Képernyőkép
Kitüntető az amerikai szakújságírók részéről, hogy Karikó Katalint másodszor választották be az orvostudományok vezetőinek csoportjába. A világhírűvé lett mRNS-kutató, az SZTE kutatóprofesszora 2022-ben és 2024-ben is egyetlen magyarként került föl az egészségügy és a tudomány kiemelkedő személyiségei rangsorába. Abból a szempontból is egyetlen, hogy a két listán szereplő 46+50 személyiség közül rajta kívül senki sem duplázott.
Az idei „ÁLLAPOT Listán” láttuk a Covid-oltásokban használt tüskefehérje-célpont kifejlesztésében kulcsszerepű Barney Grahamot is, akivel a Karikó-Weissman kutatópáros együtt vette át az amerikai Albany-díjat. Arról is beszámoltunk 2021-ben az SZTE hírportálján, hogy a tudós trió – a Covid-19 elleni harcban szerepet vállaló Kizzmekia Corbett társaságában – 2021 decemberében fölkerült a TIME címlapjára.
A 2022-es STATUS Listán – Karikó Katalin mellett – láttuk a Pfizer elnök-vezérigazgatóját, Albert Bourlát; az amerikai elnök tudományos tanácsadóját, Francis Collinst és a Covid-ügyi főtanácsadót, Anthony Faucit. A portré-sorozatban szerepelt a CRISPR genomszerkesztő rendszer Nobel-díjas társfelfedezője, Jennifer Doudna, aki – Karikó Katalinhoz hasonlóan – elnyerte a legrégebbi amerikai tudományos díjat, az 1816-ban alapított John Scott Medált.
Újszászi Ilona
Fotók: K. K., Sahin-Tóth István, képernyőkép
