Az SZTE egyedülálló emberi preperátum-gyűjteményébe is beléphettek a békásmegyeri diákok

– Tram-train, azaz vasút-villamos… Aha… Most már értem, milyen különleges járműről beszéltek a Szegedet bemutató egyetemi tájékoztatón – mutatott az informatív táblára a becsukódó ajtó közelében kapaszkodó három diáklány közül az egyik. A másik az ablakon kinézve szökőkutat keresett, miután a „hangosbemondó” közölte: az „Anna-kút”, a híres szegedi gyógyvíz-kifolyóról elnevezett megálló következik. A tájékoztató táblát böngésző csoportból a harmadik lány gyorsan kiszámolta: – A következő megállónál kell leszállnunk…

A szegedikumnak számító tram-train utasai az elcsípett beszélgetésfoszlányokból sejthették, hogy a városban és az egyetemen vendégeskedő diákcsoport tagjaival együtt haladnak a Somogyi utcai megállótól a Kossuth Lajos sugárúton. A vasút-villamos ablakiból nézelődő, a szemükkel a szegedi nevezetességeket kereső fiatalok közül többen is viseltek egy névjegytáblát: „SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny”.

– Ezt a szegedi egyetemi utazást az SZTE SZGYTV tavalyi fordulójában sikeres diákjaink nyerték. A 11. osztályosok mellett három tizedikes is eljöhetett a most érettségiző társaik tanulmányi elfoglaltságainak köszönhetően – szemrevételezte csapatát a Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium biológia-kémia szakos kísérő tanára. Parraghné Sas Zsuzsannával és 16 diákjával együtt léptünk be az SZTE ikonikus épületébe.

„Anatómia – Pathológia” – hirdeti a Kossuth Lajos sugárút 40. szám alatti épület homlokzatán a felirat, hogy több mint száz éve egyetemi orvosi intézet működik az egykori trachomakórház falai között.

– A bonctermet is meg szerettük volna mutatni, de ez ma technikai okok miatt lehetetlen – zárta a tudomány különleges helyszínének a bemutatását dr. Hernádi Alíz. Az SZTE Igazságügyi Orvostani Intézet szakorvosa elárulta a megnyúlt arcú diákoknak, hogy életkoruk miatt még nem vehetnének részt „igazi boncoláson”. A boncterem berendezésének szemrevételezése helyett beavatta a középiskolásokat az igazságügyi orvostan kulisszatitkaiba.

A Prof. Dr. Gellért Albert Anatómiai Múzeumban tett látogatást a békásmegyeri diákcsoport. KÉPGALÉRIA - fotók: Kovács-Jerney Ádám

A Kolozsvárról az első világháborús viharban száműzött, 1921-ben Szegeden befogadott tudományegyetem anatómiai intézetével együtt érkeztek a legrégebbi emberi preparátumok. A parafinos technológiával készült objektumok alkotják az SZTE „Prof. Dr. Gellért Albert Anatómiai Múzeum” különleges anyagát. Az egykor emberi testrészeket tartósító módszerről, a világszínvonalú gyűjteményről dr. Bálint Erika egyetemi adjunktus beszélt a fővárosból érkezett iskolásoknak.

– Az utolsó emberi preparátumot a múlt század 70-es éveinek első felében készítették az intézetünkben – indította múzeumi sétára a békásmegyeri diákcsoportot dr. Bálint Erika. A magyar, angol és német nyelven oktatott szegedi medikusok elsőtől harmadéves korukig tanulnak anatómiát. Egy-egy tanévben 1600 medikus fordul meg az SZTE Anatómiai Intézetben.

– Korábban, a négylépcsős vizsgarendszerben a medikusok egyik szigorlati tétele volt a múzeumban tanultak visszaadása. Engem még így vizsgáztatott dr. Pór István – idézte föl emlékét dr. Hernádi Alíz. Az oktatás módszertana és eszközrendszere modernizálódott, de az anatómiai múzeum megmaradt szegedikumnak, az itteni egyetemi képzést segítő különleges helynek.

Az SZTE anatómiai múzeumban egykor feliratok segítettek azonosítani a bemutatott preparátumokat. Napjainkra – jórészt kegyeleti okok miatt – leszedték a címmel, a készítő nevével és a létrehozás dátumával ellátott feliratokat a múzeumi tárgyakról.

– A csontok alakja és nagysága miként határozza meg a kéz jellegzetességét? Erre a kérdésemre is választ kaptam – árulta el a 11. osztályos Varga Kata, hogy miért időzött olyan hosszan nézelődve az emberi kezek preparátumait fölvonultató üvegszekrény előtt. – Az anatómia az egyik olyan téma, ami nagyon érdekel – fogalmazott a diáklány, aki a fenntarthatóság szempontjából közelítve igyekszik majd eldönteni, milyen szakon tanuljon tovább.

„Láttad….?” – kérdezték egymástól a békásmegyeri diákok, majd hozzátették a figyelmüket felkeltő érdekességeket: „… a 13 hónapos vízfejű csecsemőt?” „… és a szív egyik billentyűjét a szemölcsizmokkal?” „Hát a jellegzetes testtartásba merevedett karokon az izmokat?”

– Szerinted eredeti a szempilla is? – fordult a fogorvosnak készülő Rácz Emma barátnőjéhez, Csörgő Julliannához.

– Mi a homloküreg evolúciós célja? – kérdezte a legkíváncsibb diák, a többszörös versenygyőztes, az OKTV-s helyezésével máris felvételi többletpontot szerző Juhos Bálint. A sebészorvosnak készülő diákot lenyűgözte a Szegedi Tudományegyetem kínálta világ. Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen ugyancsak többletpontot szerző Biborka Bernadettel együtt komolyan fontolóra veszi, hogy a fővárosi képzőhelyek helyett a Szegedi Tudományegyetemen tanuljon-e tovább. E döntéshez az is hozzájárulhat, hogy a 2012-ben életre hívott, különleges, mert több természettudományi tárggyal kapcsolatos ismereteket és az alkotókedvet is mozgósító vetélkedője, az SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny és a hozzá kapcsolódó programokon való részvétel, így az SZTE anatómiai múzeumában tett látogatás is plusz pontot ér a jelentkezéskor. További információ itt, az SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny honlapján.

Újszászi Ilona

Fotók: Kovács-Jerney Ádám