Megújult az SZTE ÁOK egyedülálló emberi preparátum gyűjteménye

Megjelenésében és technikailag is megújult a Szegedi Tudományegyetem ÁOK Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének európai szinten is egyedülálló anatómiai gyűjteménye. A Gellért Albert Anatómiai Múzeum stabil, biztonságosabb, három oldalról üvegezett tárlókat kapott, amelyekben a korszerű LED-es megvilágításnak köszönhetően – Prof. Dr. Nógrádi Antal intézetvezető egyetemi tanár megfogalmazása szerint – „szinte életre kelnek” a rendkívül részletgazdag, precíz kidolgozottsággal preparált emberi torzók, szervek, alsó- és felső végtagok, zsigerek, szövetek, ér- és idegképletek. A gyűjtemény legidősebb, közel 100 éves, már sérült darabjait Pankovics Viktor restaurálta. – A magas színvonalú szegedi orvosképzés szolgálatába állított kiállításon közel 500 darab humán preparátum található, ami - nem lebecsülve más hazai és külföldi egyetemek hasonló jellegű gyűjteményét, a maga nemében is példa nélküli – hangsúlyozta az intézetvezető professzor. Az SZTE tudománytörténeti jelentőségű gyűjteményét becses kincsként őrzik, a kiállítás komoly szerepet tölt be az orvosképzés és a tudományos ismeretterjesztés területén.

A világ legelső paraffinos eljárással készült teljes anatómiai gyűjteménye

A nagy múltú múzeum története a trianoni időkig nyúlik vissza: a gyűjtemény egyszerűbb, úgynevezett szárításos technikával készült alapdarabjait még a Szegedi Tudományegyetem jogelődjének, az 1921-ben Szegedre menekített kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem orvosi fakultásának anatómus professzora, dr. Davida Leó hozta el a Tisza-parti városba, és teremtette meg a tanszék alapjait. A kiemelkedő tudományos színvonalra jellemző volt, hogy az 1900-as párizsi világkiállításon az általa készített preparátumok ezüstérmet nyertek. A múzeum különleges technikával készült anyaga a harmincas évektől a hatvanas évek végéig gazdagodott jelentősen, amikor Prof. dr. Gellért Albert intézetvezető és munkatársai folyamatosan bővítették a preparátum gyűjteményt. A jelenlegi múzeum az egykori legendás professzorról kapta a nevét.

Korszakos jelentőségű volt, hogy Gellért Albert professzor az akkor már nemzetközi szinten is ismert paraffinos beágyazási technikát tovább fejlesztette, és a világon elsőként készített ízületi, izom, ér, perifériás ideg és agyi-, valamint zsigeri preparátumokat. A világ legelső paraffinos átitatással készített teljes, az emberi test minden részletére kiterjedő anatómiai gyűjteményét hozta létre. A kiállítás másik kuriozitása az állomány rendkívül gazdag variabilitásában rejlik. Láthatunk például csontvázakat, belső szerveket, tüdő hörgőfát, szívet, gyomrot és beleket, agyat, aortakészítményt, valamint nagy számban alsó- és felső végtagi preparátum készítményeket. Egy tárlóban egészséges és fejlődési rendellenességgel született csecsemők, vízfejűségben szenvedő újszülöttek készítményeit, kidolgozott méhlepényeket és a magzati szív arányait is megvizsgálhatjuk.

Még a szempillák is a helyükön vannak

Vagy több, az alkati adottságokat is megtartó torzót. Például egy fejtől a derékig preparált fiatalemberét, akinek a nyitott mellkasában szemügyre vehetjük a finoman kidolgozott és élethűen megfestett belső szerveket. A paraffinos technika az arcvonások megőrzésében is segített, sőt még a szempillák is a helyükön vannak.

A múzeum a jövőben még többet fog segíteni az orvostanhallgatók képzésében, akik három szemeszteren keresztül mélyítik el anatómiai tudásukat. Ez az orvosképzés egyik legnehezebb, legtöbb tudásanyagot igénylő tantárgya.

– A gondos és aprólékos kidolgozottságnak, a lakkozásnak és a festésnek köszönhetően a készítmények szinte képzőművészeti hatást keltenek, nincs bennük semmi riasztó. Épp ellenkezőleg, a preparátumok kidolgozói az oktatási célokat szolgálva tudatosan törekedtek a valósághű ábrázolás mellett a művészi élmény elérésére. Ez óriási kincs. A hallgatók sokszor rá is kérdeznek, hogy „Ezek a készítmények valamikor tényleg élő emberek voltak? – Igen, minden porcikájuk az volt" – idézte fel a professzor a már megszokott párbeszédet. Mint elárulta, a szegedi medikusoknak hatalmas élmény az egykoron élő emberek testrészeiből készült preparátumok tanulmányozása. - Az egyetem, és ezen belül az intézet célja és feladata, hogy a kiállítás anyagát megőrizze az utókornak. Várhatóan az év második felére elkészül a gyűjtemény háromdimenziós digitális atlasza, melyben a speciális hálórendszerre kivetített képleteket lehet majd több irányba forgatni, a vizsgálni kívánt részeket közelebb hozni – árulta el dr. Nógrádi Antal professzor.

Az emberi test még most is tartogat meglepetéseket

Megfogalmazása szerint megdöbbentő és egyben érdekes, hogy az emberi test komplex felépítése, a testszerveződés bonyolultsága még mindig tartogat számunkra meglepetéseket. Rendre új ismeretek, kisebb-nagyobb morfológiai részletek kerülnek napvilágra. Például évszázadokig elkerülte az orvosok figyelmét egy kisebb nyálmirigy pár, ami a garatban található. Ezzel a felismeréssel vált világossá, hogy a garat felső-oldalsó részében is van további, az emésztést segítő nyálelválasztás. Ez a tavalyi felfedezés ugyan nem rengette meg a tudományos világot, azonban jelzi, hogy a modern képalkotó rendszereknek köszönhetően egyre több és alaposabb ismerteket fogunk szerezni az emberi test struktúráiról, összetettségéről, és ebben rejlő szépségéről.

A megújult kiállításról készült film az alábbi linken érhető el: https://youtu.be/xvmrkcpwdYM

SZTE-info Lévay Gizella

Fotók: Kecse-Nagy Sándor