Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Egyedülálló, hiánypótló, szórakoztató és ismeretterjesztő egyszerre Veres Zsolt, az SZTE alumnusának könyve, amely az Országos Kéktúra földtudományi különlegességeit mutatja be és magyarázza meg a laikusok számára is érthető módon. A kiadvány a Szegedi Tudományegyetem TTIK Földrajz- és Földtudományi Intézetének kiadója, a GeoLitera gondozásában jelent meg.
Ki ne járt volna úgy, hogy a természetben tett kirándulás során rácsodálkozott egy-egy sziklaképződményre vagy természeti formára és szeretett volna többet is megtudni a látványosságról. Például, hogy milyen kőzetből áll vagy mikor keletkezett. Jó hír a természetbarátoknak, hogy mostantól hazánk legismertebb túraútvonalán ezekre a kérdésekre megtalálja egyetlen kiadványban a választ.
A Geokéktúra - Az Országos Kéktúra földtudományi értékei című könyv szerzője Veres Zsolt, aki 2009-ben a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karán szerezte meg geográfus (geológia szakirány) és földrajz tanári diplomáit.
– Az Országos Kéktúra útvonalát először 2007 és 2009 között gyalogoltam végig. 2009-ben már az SZTE Földtani és Őslénytani Tanszékén voltam PhD-hallgató, amikor is az egyik kollégámmal kitaláltam, hogy indítani kellene egy speciálkollégiumot a hallgatóink számára. A GeoKéktúra névre hallgató kurzust az teljesíthette jelesre, aki eljött velünk a Bükkbe (2010) és a Mátrába (2011), s végig gyalogolta az adott hegység kéktúra-szakaszát. Nehéz volt a maroknyi diákcsapat számára, de mindig hatalmas élményekkel és új tapasztalatokkal tértek haza. Utána ezen élmények inspirálták 2017 és 2022 között a Turista Magazin geokéktúra-sorozatát, amely a későbbi könyv szakmai alapja lett – világított rá a könyv előzményeire a szerző.
A könyv szerzője egy kőzet tanulmányozása közben, Fotó: Kovács Róbert (RKPhoto)
A mű messze túlmutat a tankönyvek oktató stílusán, amit már az alcímek is előrevetítenek. A tájegységekre lebontott tartalomban böngészve olyan fejezetekkel találkozhatunk, mint a Kővé dermedt erdők nyomában, a II. Rákóczi Ferenc és a dagadókúp esete, a Hogyan került a Szfinx Boldogkőváraljára, vagy Az Upponyi-hegység fiatalító vulkánjai. A jellegzetes stílus Veres Zsolt honlapján „A kövek mesélnek”, és a korábbi szakcikkeiben és könyvrészleteiben is megjelent. Természetesen ehhez a tanári pályafutás is jó alapokat adott, hiszen ott is próbálta úgy átadni a tudást, hogy az közérthető és színes-szagos legyen. A tartalom fontos részét képezik a színes és látványos fotók, amelyek mind a szerző felvételei, az ábrákat és térképeket Pál Márton geoinformatikus készítette. Ezek segítségével még pontosabban beazonosíthatók az egyes helyszínek, amelyek összességében Magyarország történetét mutatják be, körülbelül 400 millió éves távlatban.
Az Upponyi-szoros egy őszi reggelen az Eszkála-tetőről, Fotó: Veres Zsolt
– Magának a kéziratnak az elkészítését 2022 februárjában kezdtem. Ez nagyjából másfél évig tartott, majd jött az alapos szakmai és nyelvi lektoráció, a térképek elkészítése és még sorolhatnám. A terepi fotók nagy része már a korábbi években elkészült, de kellett kimenni a könyv írása alatt is képeket készíteni. Hosszú és kemény munka volt, de mondhatni, hogy egy kisebb szakmai csapat állt mögöttem, akik folyamatosan dolgoztak, akiket a köszönetnyilvánítás című fejezetben név szerint is említek – mondta el Veres Zsolt.
A gánti Bagoly-hegy felhagyott külfejtése, Fotó: Veres Zsolt
Az SZTE-hez kötődő kiadó, a GeoLitera állt a projekt mögé, amelynek küldetése a földtudományi ismeretek széles körű népszerűsítése és a tudományos ismeretek rendszerezett, maradandó és igényes dokumentálása. A GeoLitera (geo – Föld, litera – betű, könyv, tudomány) a hazai földtudományi szakmai könyvkiadás, minőségi és naprakész szakmai tartalomkészítés talán egyetlen – immár 15 éve folyamatosan működő – műhelye.
Dr. Pál-Molnár Elemér irodájában a kövek és az intézetvezető is mesélnek, Fotó: Kovács-Jerney Ádám
–„A földtudományokról kemény kötésben”– ez a GeoLitera mottója, ahol a minőségi tartalomhoz minőségi forma is kapcsolódik. A GeoLitera egy tudományos műhely. Az a célunk, hogy a legegyszerűbb gondolatoktól indulva, egy témán belül, eljussunk a legbonyolultabbakig úgy, hogy folyamatosan rávezetjük az olvasókat az adott földtudományi problémakör megértésére. Több mint ötven kiadványa van a GeoLiterának és nagyon átgondolt „szűrőn” mennek át a kéziratok. Könyveink elsősorban az SZTE TTIK Földrajz- és Földtudományi Intézetének gondozásában működő képzések (földtudomány, geográfia, környezetmérnök, földrajztanár) alapirodalmai, azonban ezeket a könyveket nemcsak a szűk szakmai közösségnek szánjuk, szeretnénk elérni a szélesebb olvasóközönséget is – mondta el Dr. Pál-Molnár Elemér, a GeoLitera és az SZTE Földrajz- és Földtudományi Intézet vezetője.
A geokéktúra jelképei egy fotóba sűrítve, Fotó: Veres Zsolt
Az Országos Kéktúra földtudományi értékei című könyv az SZTE TTIK Földrajz- és Földtudományi Intézetének hallgatói számára is hasznos információkat tartalmaz, de minden természetjáró könyvtárában ott a helye. Sőt, nem csak a könyvtárban, hanem a túrák során a hátizsákban is.
Lévai Ferenc
Nyitókép: A "Szfinx" kovásodott riolittufája, a középkori vár maradványaival, Fotó: Veres Zsolt, Kovács-Jerney Ádám
