Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Megjelent Polyák Zsolt és Szenti Szabolcs Rendkívüli halálesetek vizsgálata című tankönyve. Ezt mutatták be január 17-én, szerdán az SZTE SZAOK Banga Ilona Egészségtudományi Képzési Központjában, ahol orvosok, jogászok és rendőrök találkoztak egy szakmai napon.
Az SZTE Állam- és Jogtudományi Kar (ÁJTK), valamint a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar (SZAOK) közös szervezésében szakmai napot és könyvbemutatót rendeztek január 17-én A rendkívüli halálesetek orvosi, jogi és kriminalisztikai megközelítése címmel.
Az SZTE SZAOK Banga Ilona Egészségtudományi Képzési Központ nagy előadóterme.
– Azok a szakértők, akik szeretnek mélyre ásni, előbb-utóbb megtalálják az egymáshoz vezető utat – vélekedett az eseményt megnyitó Prof. Dr. Görög Márta, az SZTE ÁJTK dékánja. A jogi problémák pedig számos más szakmával fonódnak össze, a különböző szakterületeken dolgozóknak együtt hatékony igazán a munkájuk. A dékán elmondta, a jogi kar régóta együttműködik a Csongrád-Csanád Vármegyei Rendőr-főkapitánysággal, ezt az is jelzi, hogy a karon létrehoztak egy kriminalisztikai oktatólabort. A SZAOK-kal szintén vannak kapcsolódási pontjaik: a jogi kar hallgatói részt vehettek már boncoláson, illetve elérhető számukra az Igazságügyi orvostan jogászoknak című kurzus.
A rendkívüli halálesetek miatt indított eljárások címmel Petőfi Attila rendőr vezérőrnagy, főkapitányi biztos tartott előadást a Banga Ilona Egészségtudományi Képzési Központban rendezett konferencián. A vezérőrnagy 29 éve dolgozik életvédelmi területen. Bűncselekmény gyanúja vagy rendkívüli halál esetén beszélünk nem természetes halálesetekről – fejtette ki. Ilyen esetekben az orvos vagy – ha csak boncoláskor merül fel a gyanú – a patológus értesíti a rendőrséget. Az eljárást mindig a területileg illetékes rendőrkapitányság végzi, célja a halál okának és körülményeinek a tisztázása.
Petőfi Attila rendőr vezérőrnagy a rendkívüli halálesetek miatt indított eljárásokról beszélt.
Petőfi Attila néhány statisztikai adatot is hozott: 2022-ben 4694, 2023-ban 4850 rendkívüli haláleset miatt indítottak eljárást Magyarországon. 2022-ben 7, 2023-ban 8 emberölés történt. A rendőrség 2022-ben 17, 2023-ban 9 halált okozó testi sértést derített fel.
A vezérőrnagy kivetített egy fotót, amelyen egy családi ház előszobájában, a lépcsőfordulóban feküdt egy idős nő holtteste. Az asszonnyal a veje végzett, de próbálta balesetként beállítani a történteket a rendőröknek. Voltak azonban olyan árulkodó jelek (például a holttest állása, vérfröccsenések, sérülések a fejen), amelyekből egyértelműen megállapították, hogy a nő nem a lépcsőn esett le. Ennél sokkal szörnyűbb körülmények között érte a halál.
Dr. Weiczner Roland, az SZTE SZAOK Igazságügyi Orvostani Intézet mb. vezetője Az igazságügyi orvosszakértő kompetenciája a halottszemlével összefüggésben címmel tartott előadást. Egyebek mellett arról beszélt, hogy egy rendkívüli haláleset helyszínén nagyon sok az információ. Ezeknek az információknak egy része leszűrődik az igazságügyi orvosszakértő szintjére is. Nem mindegy, hogy a szakértő a helyszínen tájékozódik, vagy csak a jegyzőkönyvből és a fotókból. Ha részese az orvosszakértő a szemlének, akkor nem biztos, hogy tudatosan, de több adatot beépít az információhalmazba – állapította meg Dr. Weiczner Roland.
Petőfi Attila rendőr vezérőrnagy, Prof. Dr. Görög Márta, az SZTE ÁJTK dékánja, Dr. Weiczner Roland, az SZTE SZAOK Igazságügyi Orvostani Intézet mb. vezetője és Prof. Dr. Kovács Gábor jogász, orvos, igazságügyi orvosszakértő.
A kriminalisztika aktuális kihívásai címmel Prof. Dr. Kovács Gábor jogász, orvos, igazságügyi orvosszakértő adott elő a szakmai napon. – A rendkívüli halálesetek vizsgálata csapatmunka, de nem mindig volt ez így. A 19. században elsősorban az orvos feladata volt a vizsgálat – hallottuk a szakembertől, aki tanszékvezető a győri Széchenyi-egyetemen. Kovács Gábor felsorolta a kriminalisztika hét alapkérdését: mi?, hol?, hogy?, mikor történt?, ki?, kivel?, miért tette? A rendkívüli halálesetek 3+3 alapkérdése: mi?, hogy?, mikor történt? A holttesttel kapcsolatban pedig: mi a halál oka?, önkezű vagy idegenkezű a halál?
Sok szakmai érdeklődőt vonzottak az előadások.
– Egy múltbeli esemény nyomait a jelenben észleljük, és szeretnénk úgy rögzíteni, hogy alkalmas legyen a jövőben való eljárások során a felhasználásra – magyarázta az orvosszakértő a szemléről. A feladat komplexitása abban rejlik, hogy „itt és most” kell dönteni részleges adatok alapján. Kovács Gábor szerint a CSI: A Helyszínelők című tévésorozat által reflektorfénybe került a kriminalisztika és annak módszerei. Az utóbbi években, évtizedekben részletes jelentések, illetve szakcikkek ezrei kerültek ki, amelyek felhasználhatók a kriminalisztika fejlődése érdekében.
A konferencia zárásaként bemutatták a Rendkívüli halálesetek vizsgálata című tankönyvet. Mindkét szerző vezető beosztású rendőr. Polyák Zsolt Csongrád-Csanád vármegyei rendőrfőkapitány és Szenti Szabolcs, Szeged megbízott rendőrkapitánya közös munkája a kötet. A szerzőkkel Prof. Dr. Karsai Krisztina, az SZTE ÁJTK intézetvezető egyetemi tanára beszélgetett.
Polyák Zsolt, Csongrád-Csanád vármegye rendőrfőkapitánya, a könyvbemutatót vezető Prof. Dr. Karsai Krisztina, az SZTE ÁJTK intézetvezető egyetemi tanára és Szenti Szabolcs, Szeged mb. rendőrkapitánya.
Polyák Zsolt korábban 18 évig bűnügyi nyomozóként dolgozott, ebből 15 évig életellenes cselekményekkel foglalkozott. Szenti Szabolcs jogot végzett az SZTE ÁJTK-n, majd a bűnügyi osztályt vezette Hódmezővásárhelyen, aztán Szegeden. A könyv megírásakor az volt a szándékuk, hogy ne egy száraz, jogi tankönyvet alkossanak, hanem gyakorlati részekkel tegyék élvezetessé. A kötetet elsősorban jogászoknak írták – egy TDK-konferencia adta az ötletet ehhez –, de másoknak is kedvcsináló lehet a bűnügyi szakterülethez. A könyvbemutatón elhangzott, hogy a Polyák-Szenti szerzőpáros alkotta kötet hiánypótlónak számít Magyarországon, mert ilyen komplexen és strukturáltan, ennyi gyakorlati példával, illusztrációval ellátva eddig talán nem adtak ki hasonlót. Polyák Zsolt és Szenti Szabolcs már dolgoznak a következő könyvükön is, de egyelőre nem árulták el a közönségnek, hogy annak mi lesz a témája.
Vida-Szűcs Imre
Fotók: Kovács-Jerney Ádám
