Lezárult a transzlációs biomedicina tématerületi kutatás az SZTE-n

Az NKFIH Tématerületi Kiválósági Programjának célja, hogy a felsőoktatási intézmények és kutatóhelyek szakmai kiválóságára építve, tématerületi kutatásfejlesztési programokat bonyolítsanak le (beleértve az alapkutatást, alkalmazott kutatást és kísérleti fejlesztést).

A „Transzlációs Biomedicina” tématerület célja a jelentős társadalmi és gazdasági terhet jelentő gyulladásos és degeneratív betegségek patogenezisének megértése és célzott terápiás lehetőségek kidolgozása. A fókuszterületek azonosításában elsődleges szempont volt a rendelkezésre álló know-how, a kiválóság és a nemzetközi versenyképesség. A tématerületen számos olyan kutatócsoport dolgozott együtt, amelyek kiemelten eredményesen szerepeltek a korábbiakban a hazai és nemzetközi pályázatokon (mint például az ERC és Lendület pályázatok) és rendszeresen publikálnak a területük vezető nemzetközi folyóirataiban.

A “Transzlációs Biomedicina” projekt átfogó célja, hogy új modellrendszereket dolgozzon ki a gyulladásos, degeneratív és neurológiai betegségek vizsgálatára, ezek révén személyre szabott terápiás lehetőségeket fejlesszen, valamint növelje a hazai kutatások nemzetközi szintű versenyképességét. E betegségek – például egyes krónikus bőrgyulladások (mint a psoriasis) és gyulladásos bélbetegségek – jelentős társadalmi-gazdasági terhet rónak a lakosságra és emberek százmillióinak életminőségét rontják. Hasonlóképpen, a neurológiai rendellenességek a modern orvostudomány nagy kihívásai közé tartoznak; ezen kórképek alapfolyamatainak jobb megértése és modellezése kulcsfontosságú a hatékony beavatkozások kidolgozásához. A projekt tudományos jelentőségét jelzi, hogy célkitűzései a betegségek patomechanizmusainak feltárására és új terápiás támadáspontok azonosítására irányulnak, míg társadalmi hasznosságát az adja, hogy eredményei várhatóan a betegek jobb ellátásához és életminőségének javításához vezetnek.

A projekt megvalósítása alapvető szemléletváltást igényelt a biomedicinális kutatások terén. A hagyományos megközelítés tipikusan szórványos mintavételezésen és szűk fókuszú, egyedi hipotéziseken alapult, ami korlátozott hasznosulást eredményezett. Ezzel szemben a program egy új koncepciót vezetett be, amely a műszaki és anyagtudományi területek bevonásával drasztikusan növeli a vizsgálatok áteresztőképességét és léptékét – immár egyedi molekulák vagy sejtek helyett egyszerre akár több ezer paraméter vizsgálható. E multidiszciplináris együttműködésben biológusok, mérnökök, informatikusok, orvoskutatók és klinikusok dolgoznak szoros szinergiában. Ez az integrált kutatási modell erősíti a projekt transzlációs (gyakorlatba átültető) profilját, és biztosítja, hogy az új tudományos eredmények gyorsan a gyakorlati orvoslásban hasznosulhassanak.

A projekt során számos fontos felfedezést tettek a krónikus gyulladásos, degeneratív és fertőző betegségek potenciális terápiás lehetőségei kapcsán. A krónikus gyulladásos betegségek gyakran járnak szöveti hegesedéssel, azaz fibrózissal, ami rontja a szervek működését, mégis kevés a célzott terápia ezen a területen. A projektben vizsgált tiloron-dihidroklorid több rendszerben ígéretes, hegesedést csökkentő hatást mutatott a szöveti átépülést befolyásoló jelátviteli útvonalakon keresztül. A gyakorlati alkalmazhatóság felé egy injektálható, a beadás helyén géllé alakuló „hidrogél” fejlesztése jelentett lépést, amely a hatóanyag lassú, szabályozható felszabadulását tette lehetővé.

Egy másik vizsgálat során kimutatták, hogy bizonyos csatorna fehérjék gátlásával csökkenthető a krónikus hasnyálmirigy gyulladás során kialakuló szöveti fibrózis, ezáltal a betegség előrehaladása gátolható lenne, ami az első specifikus terápia lehet ebben a krónikus betegségben.

A bőrgyógyászati kutatásokban új jelátviteli útvonalakat fedeztek fel, amelyek a bőr hámsejtjei, azaz a keratinociták gyulladásban betöltött szerepét módosíthatják és ezáltal a későbbiekben gyógyszercélpontként hasznosulhatnak.

A fertőzéses betegségek esetében a mucormikózis, ami egy életveszélyes gombás fertőzés, kórokozóinak fertőzőképességét és gyógyszer rezisztenciáját vizsgálták molekuláris szinten. Emellett vizsgálták a gombás fertőzések és daganatos betegségek közötti kapcsolatokat. A neurológiai betegségek terén új, implantálható zárt hurkú (valós idejű, visszacsatolt) stimulációs eszközöket fejlesztettek, amelyek érzékelik a kóros agyi elektromos mintázatokat és célzottan reagálnak rá, ami a jövőben személyre szabottabb terápiákat támogathat.

A projekt során a szinergiák hatékony kiaknázása révén több kutatócsoport számára tudtunk hozzáférést biztosítani a legkorszerűbb technológiákhoz, kiküszöbölve a párhuzamos eszközbeszerzések redundanciáját. Az erőforrások megosztása és az olyan kapacitások optimális kihasználása, mint az állatház és a fejlett mikroszkópos rendszerek, jelentős költségmegtakarítást eredményezett, miközben elősegítette a know-how megosztását és a hatékonyabb kutatómunkát. Az infrastrukturális háttér hozzájárult ahhoz is, hogy a projekt keretében növekedjen a fiatal kutatók (pl. PhD-hallgatók) bevonása, és ugrásszerűen javuljon a publikációs teljesítmény, az elmúlt időszakban csaknem 80 tudományos közlemény született, melyek több mint fele a legmagasabb besorolású nemzetközi folyóiratokban jelent meg.

Mindezek az eredmények nemcsak a tudományos kiválóságot mutatják, hanem közvetlenül hozzájárulnak az SZTE és általában a hazai biomedicinális kutatások nemzetközi versenyképességének növeléséhez. A program végső soron olyan innovatív, személyre szabott molekuláris és sejtterápiás eljárások, valamint új orvostechnikai eszközök kifejlesztését alapozta meg, amelyek hosszú távon a betegek javát és a gazdasági hasznosulást szolgálják.

A projekt azonosító száma: TKP2021-EGA-28

Szakmai vezető: Prof. Dr. Kemény Lajos (kemeny.lajos@med.u-szeged.hu)

SZTEinfo