Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
„Fityegő fénypontokat keresnek az égen a szemfüles kisbolygóvadászok” – magyarázta Sárneczky Krisztián. A Szegedi Tudományegyetemhez is kötődő csillagász, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársa a Magyar Tudomány Ünnepe hónapjában adott pillanatfelvételt arról, miként juttatják a csillagok közé az ismeretterjesztésben is „leg”-nek számító tudósokat. Mi szegedi egyetemhez kötődő nagyságokat kerestünk a csillagok között.
– A magyar felfedezésű kisbolygók története 4,6 milliárd évvel ezelőtt kezdődött. A porfelhőből kialakuló naprendszer létrejöttéből kimaradó törmelék darabjai a kisbolygók. Ezek közül az első a Ceres, amelyet 1801. január 1-jén Giuseppe Piazzi pillantott meg – jelentette ki Sárneczky Krisztián. A korábban az SZTE Fizikus Doktori Iskoláját látogató, az ELTE-n földrajz szakos tanári diplomát szerző kutató a szegedi csillagászok támogatásával fedezte fel élete első kisbolygóját. A tudománynépszerűsítőként is közismert „kisbolygóvadász” már kétezernél is több új aszteroidát azonosított az égbolton.
A Tudományos Újságírók Klubja kitüntetésével, „Az Év Ismeretterjesztő Tudósa” címmel együtt jár az is, hogy a díjazott egy űrszikla birtokosa lesz „névleg” – tudta meg a legutóbbi ceremónián Harangi Szabolcs vulkanológus
Ma már 3,1 millió kisbolygót azonosítottak a csillagászok. Döntő részük a Mars és a Jupiter pályája körül mozog.
– Magyarországon a Konkoly Thege Miklós Alapítványi Obszervatóriumban kezdődött a kisbolygókutatás. Előtte a Svábhegyi csillagvizsgálóban Kulin György csillagász fedezte fel az első magyar kisbolygókat. Az első az 1936-ban megpillantott Balaton – kezdte a felsorolást a csillagász.
A 22 „svábhegyi kisbolygó” közül a 2043 számút Ortutay Gyuláról, a Szegedi Tudományegyetem egykori hallgatójáról, a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának egyik alapítójáról, néprajzkutatóról, a későbbi kultúrpolitikusról nevezték el; a kisbolygót Kulin György fedezte fel 1936. november 12-én.
– A Piszkéstetői Csillagvizsgálóban több mint hatvan éve vizsgálódnak a kisbolygókutatók. Az itteni első az 1982. január 20-án megpillantott Eger nevű, Föld-közeli égitest – adott újabb információt Sárneczky Krisztián.
A szegedi egyetemről indult két csillagásznak, Kiss Lászlónak és Sárneczky Krisztiánnak köszönhető, hogy a kilencvenes évek végén, a digitális eszközök bevetésével, új lendületet kapott a kisbolygó-vadászat. Ebben nagy szerepe volt mesterüknek, Szatmáry Károlynak (1956-2024), aki meghonosította a Szegedi Tudományegyetem fizika szakján a csillagászképzést. Mindhármuk nevét kisbolygó is őrzi a csillagos égen.
Kiss László csillagász (neve) is a csillagok közé került
A szabadszemmel láthatónál legalább százezerszer halványabb égitestek a kisbolygók, amelyeket távcsővel is nehéz felfedezni. Megtalálásuk módszere a fényképfelvételek összehasonlításával lehetséges.
– Az állópontok a csillagok, a fityegő fénypontok a kisbolygók – mutatott két, összehasonlításra méltó fotót Sárneczky Krisztián csillagász a Magyar Tudomány Ünnepe hónapjához kötődő előadásában. – Az ugráló pontokat kell összevadászni, amelyek nem szerepelnek a katalógusban.
„A Szegedi Tudományegyetem és az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont együttműködésével 1997-ben indított kisbolygó-megfigyelési program keretében már kétezernél is több aszteroidát fedeztek fel. Ezek jó részét a Csillagászati Intézet Piszkéstetői Megfigyelő Állomásának 60 cm-es Schmidt-távcsövével találták az SZTE és az ELTE hallgatói, kutatói, illetve a csillagda munkatársai” – írtuk az SZTE hírportálon 2013 januárjában.
– Az elmúlt harminc évben nagyon sok új égitestet fedeztek fel azok a diákok is, akiket megérintett e feladat szépsége. A több mint harminc kisbolygóvadász közül nem lett mindenki naprendszer-kutató, de elsajátították a csillagászat első lépéseit – tette hozzá Sárneczky Krisztián.
Az SZTE csillagdájának távcsövével pásztázhatjuk az égboltot, de egy kisbolygó felfedezéséhez ennél több kell...
Kétszáz éves hagyomány él a csillagászatban a kisbolygók elnevezésével kapcsolatban. Ennek rendszerét is bemutatta Sárneczky Krisztián a Magyar Tudomány Ünnepe hónapjában, a Tudományos Újságírók Klubja 2024. november 20-i programján. A rendezvény minden részlete, így az „IAU: WG Small Bodies Nomenclature (WGSBN)” című diája is megtekinthető az MTA videomegosztó csatornáján elhelyezett felvételen.
– A kisbolygókat elnevezik, de az újonnan felfedezett égitesteknek, csillagoknak, galaxisoknak nem adnak nevet az űr pásztázói – magyarázta a csillagász.
A legutóbbi névadó részlete
Több mint nyolcvan magyar személy kapott „birtokként” kisbolygót a filozófiai és pedagógiai író Apáczai Csere Jánostól kezdve a csillagász Zách János Ferencig –a Wikipédia szócikke szerint. A névsorban a szegedi egyetemhez – a már említetteken kívül – köthető személy például Bay Zoltán fizikus és feltaláló, József Attila költő, Öveges József fizikus és pedagógus, Riesz Frigyes matematikus, Steiner Zsuzsanna matematika-fizika szakos tanár. A felsorlásból hiányzik a Tudományos Újságírók elismerésével együtt űrsziklát elnyert kutatók neve.
– Az 580619 számú kisbolygó kapta meg a „Harangiszabolcs” nevet a csillagászok nemzetközi szervezete, az IAU 2024. november 4-i bulletinje szerint. Laudációként 4 sort engedélyeznek – kezdte a 2024-es év ismeretterjesztő tudósa” elismerést elnyert kutató űrsziklás névadója ismertetését Sárneczky Krisztián. – A Mars pályájához közeli csoportba tartozik és ütközéses kisbolygó a „Harangiszabolcs”. Bazaltos, nagyon fényes a felszíne: 500 méter átmérőjű, 1,6 kilométert gyalogolva sétálható körbe. Az egy négyzetkilométernél kisebb, de 195 millió tonna vulkanikus kőzet Harangi Szabolcs vulkanológus égi birtoka.
2011 óta a Nemzetközi Csillagászati Unió engedélyezi, hogy „Az Év Ismeretterjesztő Tudósa” címet elnyert kutatókról is elnevezzenek egy-egy kisbolygót. Az „MTÜ – Tudjon meg többet az ismeretterjesztő tudósokról!” című cikkünkben megírtuk: a TÚK által elismert szegedi tudósok közül kisbolygót is kapott Venetianer Pál és Boldogkői Zsolt.
2021-ben az azóta Nobel-díjjal is jutalmazott Karikó Katalin, a Szegedi Tudományegyetem professzora is rendelkezik égi bortokkal, így is felkerült a csillagok közé.
Újszászi Ilona
Fotó: Kovács-Jerney Ádám
A nyitó fotón Sárneczky Krisztián csillagász a Magyar Tudomány Ünnepe hónapjában az MTA és a Tudományos Újságírók Klubja közös rendezvényén a kisbolygókutatásról tartott prezentációt. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
