Karikó Katalinról kisbolygót neveztek el a csillagászok

A teljesítmény és a kutatói elhivatottság előtti tisztelgés, hogy Karikó Katalin, a COVID-19 járvány megfékezésére hivatott mRNS-alapú vakcinákat felfedezéseivel megalapozó biokémikus, a Szegedi Tudományegyetem kutatóprofesszora nevét viseli ezentúl a 166028 számú kisbolygó. A 2021. december 6-án reggel a csillagaszat.hu honlapon közzétett cikkből kiderül: az 1,5 kilométer átmérőjű égitestet Sárneczky Krisztián és Heiner Zsuzsanna, a Szegedi Tudományegyetemhez kötődő két csillagász fedezte fel.

A felfedező joga

„A kisbolygók elnevezése régi hagyomány: a felfedező joga, hogy nevet válasszon a felfedezettjének” – magyarázta Sárneczky Krisztián. A tudománynépszerűsítőként is közismert „kisbolygóvadász” már kétezernél is több új aszteroidát azonosított az égbolton.

Az SZTE Fizikus Doktori Iskoláját látogató, az ELTE-n földrajz szakos tanári diplomát szerző kutató a szegedi csillagászok támogatásával fedezte fel élete első kisbolygóját. Több aszteroidát más kutatókkal együtt fotózott le. Így például a később 166028 számmal megjelölt objektumot az SZTE fizikus szakján diplomázó és az itteni PhD-képzésbe bekapcsolódó, doktori címet szerző Heiner Zsuzsannával együtt elsőként látta meg az égbolton.

A 2002. január 11-én a Csillagászati Intézet Piszkés-tetői Obszervatóriuma távcsövén meglelt aszteroidát is bejelentette a Sárneczky – Heiner kutatópáros a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) adatbázisába. A világ nemzeti csillagászait egyesítő nemzetközi szervezet, az IAU biztosítja az égitestek és felszíni formáiknak egyöntetű, szabványos elnevezését; kiszámítja az aszteroidák pályáját. Így kapta a Sárneczky – Heiner kisbolygó a 166028-os számot és a felfedezésre utaló „2002 AR204” kódot, így derült ki, hogy a „főöv belső részén keringve 3,7 év alatt kerüli meg a Napot”.

A biokémikus és az univerzum

„Karikó Katalin (sz. 1955) magyar biokémikus, akinek kutatási területe az in vitro átírt mRNS fehérje terápiákhoz tartozik. Munkássága kiterjed az RNS-ek tudományos kutatására, a közvetített immunaktivációra, amelyek eredményeként felfedezte azokat a nukleozid-módosításokat, amelyek elnyomják az RNS immunogenitását” – olvasható az SZTE kutatóprofesszora rövid méltatása az IAU által kiadott, a legújabban elnevezett kisbolygókat bemutató WGSBN Bulletinben. A hosszú listán a „(166028) Karikókatalin = 2002 AR204” aszteroidán kívül további 14 kisbolygó kapott magyar személynevet.

Az univerzum témája, a csillagászati eredmények iránti kíváncsiság föl-fölbukkan Karikó Katalin életútján. Például a Voyager űrszondákkal kapcsolatos beszélgetések szinte keretbe foglalják a mikrovilággal foglalkozó kutató pályáját.

Amikor a siker titkát átadva hangsúlyozta az SZTE centenáriumi tanévet nyitó rendezvényén a gólyákhoz fordulva, hogy mennyire fontosak az egyetemen kialakuló személyes kapcsolatok, állítása igazolásául fölidézte „első találkozását” a Voyagerrel. Az 1977-ben a külső bolygók megfigyelésére elindított űrszondáról azzal a szerveskémikus diáktársával, Ludwig Jánossal beszélgetett, akivel később a Szegedi Biológiai Kutatóközpont RNS laborjában együtt dolgozott. „Amikor 2004-ben azon törtem a fejemet, hogyan csináljak módosított RNS-t, ő adott tanácsot, hol vásároljam meg az építőköveket az ilyen mRNS szintéziséhez, ő segített hozzá, hogy elkezdhessem a munkát” – mesélt Karikó Katalin a sorsdöntő „csillagközi” beszélgetés következményeiről.

Az „mRNS-alapú vakcinák anyjaként” nevezett kutató egyik legutóbbi kitüntetése a Benjamin Franklin Érem élettudományi kategóriája. A patinás díj fizikus kategóriájában azt az Edward C. Stone űrtudóst ismerik el, aki a NASA Voyager-programját vezette a Jupiter, a Szaturnusz, az Uranusz és a Neptunusz környezetének a felfedezésében. Az űrszonda Naprendszeren túli utazása idején információkat továbbított a csillagközi térből is. Tehát a csillagászat eredményeiről és a Voyagerről 45 évvel ezelőtt elkezdett beszélgetést a Benjamin Franklin Érem 2022-ben esedékes díjátadóján a NASA-program vezetőjével folytathatja a világhíres magyar biokémikus, Karikó Katalin, akinek immár kisbolygója is van. A tudományos eredményeit elismerő kitüntetések egyre hosszabb listáján különleges ékesség a „Karikókatalin" égitest.

Asteroid program az SZTE-vel

Kisbolygó-nagyhatalomnak számított az 1930-as évektől kezdve Magyarország. A „Svábhegyi Csillagvizsgálóban Kulin György által vezetett keresőprogramot” a Szegedi Tudományegyetem és az akkori MTA Csillagászati Kutatóintézet, a mai ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont együttműködésében 1997-ben, a kisbolygók megfigyelését célzó Szeged Asteorid Programmal újították fel.

Közelít a százhoz a magyar nevű égitestek száma. Ezek többségét a Szegedi Tudományegyetemhez kötődő csillagászok fedezték fel. Például a Mars és a Jupiter pályája között keringő egyik aszteroida 2020. március 27. óta „(28196) Szeged” kisbolygó.

Legutóbb 2021 augusztusában hozták nyilvánosságra annak a 16 magyar alkotónak, tudósnak és sportolónak a nevét, aki „kisbolygót kapott”. Most magyar csillagászok és más tudományágak kutatói, továbbá egy sportoló, valamint Schulek Frigyes építész, a szegedi református templom tervezője kapott helyet az aszteroidák legfrissebb listáján.

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotó: Sahin-Tóth István, internet

Karikó Katalinnal, a Szegedi Tudományegyetem professzorával, díszdoktorával és alumnájával kapcsolatos további információk elérhetőek az SZTE weboldalán, illetve az SZTE Klebelsberg Könyvtár honlapján.