Bezár

Hírarchívum

Nagykovetseg_fogadas_S-248

Fontos célok kitűzésére biztat az első magyar Nobel-díjas kutatónő

Fontos célok kitűzésére biztat az első magyar Nobel-díjas kutatónő

2024. április 02.
9 perc

Nagyot fordult a világ az első, 2020. április 9-én megjelent Karikó-interjúnk óta. A változás egyik kifejezője, hogy Karikó Katalin megkapta – Drew Weissmannal megosztva – a 2023. évi fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat. Karikó Katalint, a Szegedi Tudományegyetem Nobel-díjas professzorát a vakcináról és terápiáról, a jó és az álhírekről, a kedvenc ételéről és virágairól is kérdeztük 2024 tavaszán.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az elsők között írta le négy éve az SZTE hírportál, hogy „a koronavírus elleni legígéretesebb vakcinafejlesztés megalapozója Karikó Katalin”, a szegedi egyetem alumnája.

 Kariko_Katalin_nyito


Megváltoztatta a gyógyászatot

 

– A kivételes szellemi teljesítményekért adható legnagyobb nemzetközi díjat kapta meg a Karikó–Weissman kutatópáros. A 2023. október 2-i jó hír rövid indoklása szerint „a módosított nukleozidokkal kapcsolatos felfedezéseikért, amelyek lehetővé tették a Covid-19 elleni hatékony mRNS-vakcinák kifejlesztését”. Négy éve tavasszal, a járvány pandémiává nyilvánítása idején a WHO közzétette, hogy félszáznál is több koronavírus elleni vakcina áll kifejlesztés alatt. Mi az a három fő ok, amiért az mRNS-alapú, modern oltóanyag lett a befutó?

– A mRNS-en alapuló vakcinát nagyon gyorsan elő lehet állítani. Nem tartalmazza a vírus teljes génállományát, így nem okoz fertőzést, tehát biztonságos. A harmadik ok, hogy az mRNS gyorsan lebomlik a szervezetben. Fontos azt is látni, hogy sok-sok kutató több évtizedes munkájának, eredményeinek a hasznosítása révén sikerült áttörést elérni abban, hogy a hírvivő RNS-t rábírjuk az emberi sejtek fehérjetermelésének irányított programozására.

DNS__virus

A 2020-as Covid19-koronavírus-járvány magyarországi első regisztrált esetét március 4-én az első elhunyt beteget pedig március 15-én jelentették. Az első Covid19 elleni védőoltás az Európai Unióban december végére vált elérhetővé, így december 26-án, egy időben a többi EU-tagállammal, Magyarországon is megkezdődött az oltások beadása. Fotó: illusztráció


– Miért fontos a Nobel-díj indoklásának az a része, amely az ön módosított nukleozidokkal kapcsolatos felfedezéseire utal?

– Az mRNS módosításán alapuló eljárással azt a megoldhatatlannak vélt problémát sikerült áthidalnunk, amit a módosítatlan mRNS gyulladást kiváltó tulajdonsága jelentett. Bebizonyítottuk, hogy az mRNS egyik alkotóelemének a módosításával a molekula gyulladáskeltő vagy immunogén tulajdonsága kiküszöbölhető. Ráadásul ez a változtatás megsokszorozta az mRNS által programozott fehérjetermelés hatékonyságát. Ez a felfedezés nyitotta meg az utat a fertőző és a nem fertőző betegségek célzott terápiája irányába.

 

– Ez azt is jelenti, hogy a felfedezésének a hatása akkor is megváltoztatta volna a gyógyászatot, ha nem jelenik meg a pusztító SARS-CoV-2 vírus?

– Igen. A Covid-19-világjárvány fölgyorsította a folyamatokat, ráirányította a közfigyelmet a csodálatos mRNS-molekulára, ami az átlagemberek számára először oltóanyagként bizonyította a hatásosságát.

 Penn_karikoweissmanvaccine

Karikó Katalin és Drew Weissman az elsők között oltatta be magát a módosított mRNS-alapú vakcinával a Covid-19 világjárvány kirobbanásakor. Archív fotó: UPenn


Hasonlít a tudomány és a sport

 

– Karikó Katalin az mRNS terápiás fejlesztéséről beszélt, Drew Weissman a vakcinakutatásra fókuszált a topdíjasok kötelezően bemutatandó Nobel-előadásában, 2023. december 7-én. Mi a stockholmi Karolinska Intézetbe vezető munkamódszerük?

– Erről kérdeztek abban a CBS műsorban is, amivel a négy évvel ezelőtti riadalomra, az első amerikai Covid-beteg diagnosztizálására emlékeztettek. Ott is elmondtam: nagyon különböző személyiségek vagyunk. Drew csendes, kevés beszédű ember. Szerencsés véletlen folytán találkoztunk egy olyan fénymásolónál, aminek kicsinyített, 3D nyomtatott változata azóta a stockholmi Nobel Prize Museum egyik érdekes kiállítási tárgya lett. Ha tudományról van szó, akkor én köznapibb nyelven mondom el ugyanazt, amit Drew a szakszavakat használva ad elő. Sokat tanultunk egymástól: én az RNS-sel kapcsolatos tudásomat, Drew az immunológiai ismereteit adta át. Minden nyitott kérdésre kísérletekkel igyekeztünk választ adni. Az eredményeket folyamatosan elemeztük. Én készítettem az RNS-eket, és Drew ellenőrizte az általa létrehozott immunsejteken, hogy gyulladást okoznak-e vagy sem. Az eredményt igyekeztünk megérteni és értelmezni, hogy merre lépjünk tovább. A módszerünk lényege annyi, hogy tiszteljük egymást, hallgatunk a másik véleményére, nem próbáljuk legyőzni, lenyomni a másikat.

Kariko_Katalin_Attoresek_dedikacio_SZBK_50_eves_II._Felvonas_S-17

Karikó Katalin sikerkönyvét nagyon sokan dedikáltatták a szerzővel az 50 éves Szegedi Biológiai Központban, egykori első munkahelyén tett, 2023. október 13-i látogatásakor is. Fotó: Sahin-Tóth István

– A Covid-19-pandémia megfékezése az életmentő vakcináknak köszönhető. Ennek ellenére az oltásellenesség, esetenként a tudomány eredményeivel szembeni bizalmatlanság és az mRNS-sel kapcsolatos tévhitek, álhírek széles körben terjedtek, terjednek. Ezt az ellentmondás hogyan oldható fel?

– Ismeretterjesztéssel. A tudomány eredményei és az átlagos műveltségű emberek ismeretei közötti rés egyre szélesedik és mélyül. Ennek a szakadéknak az áthidalása közérthető magyarázatokkal lehetséges. Ez a kutatók, a tanárok és az ismeretterjesztésre kész újságírók közös feladata.

Kariko_3_book_-_3_jackets

Karikó Katalin: Áttörések - Életem és a tudomány című memoárkötetével is kiveszi részét az ismeretterjesztésből. A visszaemlékező önéletrajz világsiker: magyarul, angolul, olaszul, franciául, japánul és kínaiul is megjelenik a könyvesboltokban. Fotómontázs: illusztráció

– Ön gyakorlott interjúadó lett az elmúlt négy évben. Úgy is mondhatjuk az Áttörések című memoárja világsikerére utalva, hogy az élete nyitott könyv. A 2023. december 6-i stockholmi Nobel-napok kötelező programján, a „hivatalos interjú” alkalmából 17 kérdésre vártak választ. E kérdések közül mi lepte meg leginkább?

– Az, hogy milyen hasonlóságot látok a tudomány és a sport között. A hasonlóság a célkitűzésben ragadható meg. Emlékszem, a maratoni futóverseny, amire jó néhány évvel ezelőtt beneveztem, novemberben kezdődött, de én már márciusban elkezdtem edzeni. A kislányom a példámon láthatta, hogy minden egyes nap – ha fúj a szél, ha esik, ha tűz a nap – tenni kell a majdani sikerért. Egy-egy cél kitűzése és az annak elérése érdekében tett erőfeszítés mindenkinek fontos az életében. Fontos célokért érdemes dolgozni, mindegy, hogy az ember sportoló vagy kutató.

Katalin_Kariko_Nobel_Prize_in_Physiology_or_Medicine_2023_Official_Interview


– Az ismeretterjesztés hagyományos formája a „Nobel Minds”. A 2023-as kerekasztal-beszélgetésen a Nobel-díjat átvett tíz kutató közül a három topdíjas kutatónőt, köztük Karikó Katalint, az első magyar Nobel-díjas nőt kérdezte a riporternő. Mi a válasza a kérdésre: mi kell ahhoz, hogy egy anya sikeres kutató lehessen?

– A válasz egyszerű: megbízható, jó minőségű, megfizethető gyermekellátásra van szükség ahhoz, hogy a kutatónők a pályán maradjanak, ne adják fel álmaikat. Erre ad példát Magyarország bölcsődei hálózata, aminek köszönhetően Zsuzsi lányom születése után három hónappal visszatérhettem a laboratóriumba. Manapság sokat segít az akadémiai szférában dolgozó nőknek a rugalmas munkaidő nyújtotta szabadság és a távmunka lehetősége.

Nobel_Minds_2023

– A Nobel-díjjal nem ért véget a kitüntetés-sorozat. Legutóbb, 2024. március 19-én arról adtunk hírt, hogy „Karikó Katalin kapta meg a közérdekű tudományt művelők 2023-as Nierenberg-díját”. Miről szól a kitüntetés elnevezése?

– Kérdéssel válaszolok: a „tudomány a közérdekért” vagy a „közérdekű tudomány” ugyanazt jelenti-e? Az én felfogásomban a közérdekű tudomány az, ami a közt érdekli. Ilyen például az időjárás-előrejelzés. Az a tudomány meg, amely a köz érdekeit szolgálja, egy másik kategória.

 Nok_aranya_az_orvosi_Nobel-dijasok_kozott


– Inspiráló történetei témát adnak a legkülönbözőbb körökben. Az akadémiai szférában például a kutatói finanszírozás amerikai nehézségeit és ellentmondásait Karikó-problémának nevezik. A közösségi médiában a legnagyobb like-számot a vízkultúrás jácint-projektje fotóival aratta 2023 októbere és 2024 márciusa között. Az mRNS-molekula csodálóját még mindig érdeklik a növények is?

– A kék jácint és a többi virág édenkertté változtatta a kisújszállási portánkat. A philadelphiai házunkban is ugyanazokat a virágokat szeretem látni, mint gyerekkoromban. A vízkultúrás hagymahajtatás ötlete onnan származik, hogy gyerekként a nagymamámhoz a kisújszállási Nagy Imre utcán menve Pólyáné Zsuzsika néni ablakánál telente elidőztem, hogy csodálhassam a szebbnél szebb, vízben hajtatott virágait. Érdekesnek találtam, mert addig ilyet nem láttam, ugyanis nem cserépben, hanem vizes vázában voltak a hagymák. Évtizedekkel később Amerikában véletlenül láttam meg a boltban a hajtató vázát, és eszembe jutott a gyerekkori élmenyem…

 Kariko_Katalin_viragai_-_jacintok_20240126


Hazatérni az alma materbe

 

A négy évvel ezelőtti interjúban megkérdeztem öntől, milyen a kapcsolata a szegedi egyetemmel. A válasza velős volt: „Sajnos nincs szakmai kapcsolatom.” Ez a helyzet hogyan változott 2020 óta?

– A „Hivatalos Nobel-interjúban” és a „Nobel Minds 2023” kerekasztal-beszélgetésen is rákérdeztek arra, hogy milyen érzés volt hazalátogatni Magyarországra a kitüntetés bejelentése után. Még videórészleteket is mutattak a szegedi fogadtatásom nagyszerű pillanatairól. Örömmel idéztem föl annak a felemelő 2023. október 12-i napsütéses napnak az emlékét. Az érkezésemre összegyűlt sok száz emberre ugyanolyan szeretettel gondolok, mint arra a 3-5 kutatóra, akikkel közvetlen a munkakapcsolatom, akikkel – Szent-Györgyi Albert örökébe lépve – az egyetemi dolgozószobámban is találkozhatom.

KJA-9289 Ünneplő tömeg, az SZTE rektora és kancellárja fogadta Karikó Katalint, a Szegedi Tudományegyetem kutatóprofesszorát a Nobel-díja bejelentése utáni első látogatásán, 2023. október 12-én. Fotó: Kovács-Jerney Ádám


– Egy-egy szegedi munkanapján elmegy-e a Hágiba „tejfeles meggylevest” enni, mint tervezte felvételiző középiskolásként?

– A Hági és az ízlésem is megváltozott. Kisújszálláson egy birkapörköltre, Szeged környékén egy halászlére szoktam étterembe menni.

Kariko_Katalin_atveszi_a_Nobel-dijat_a_sved_kiralytol_-_Foto_MTI_Koszticsak_Szilard Karikó Katalin átveszi a Nobel-díját a svéd királytól a Stockholmi Zenepalotában, 2023. december 10-én. Fotó: MTI / Kocsticsák Szilárd


– 2023-ban 11 millió korona, több mint 368 millió forint jutalom jár egy-egy Nobel-díj-kategóriához, függetlenül az így elismert kutatók számától. Mire költi a díj pénzjutalmát?

– Az eddigi szokásaimon nem változtatok. Nincsenek drága hobbijaim. Nem hordok ékszert, legfeljebb időnként a Nobel-díj Múzeumtól kapott láncot, rajta a módosított nukleozid ezüst szerkezetének medáljával. A kutatómunkámat elismerő díjakkal járó pénzjutalmat az oktatás támogatására költöm, segítem a kutatók – köztük szegedi alma materem kutatóinak – munkáját, a tehetséggondozást.

Kariko_Katalin_Nobel-erme_KK_20231210_j

Karikó Katalin Nobel-érme, melynek hiteles másolatát alma materének adományozza, Szegedre hozza. A Nobel-díjas érmeket Erik Lindberg svéd képzőművész tervezte, a közös előlapon Alfred Nobel portréja látható. Fotó: K. K.


Az mRNS-oltóanyag elérése után három évvel vehette át a Nobel-díjat. Ez a 18 karátos aranyérem csak egy új kitüntetés a philadelphiai dolgozószobája dicsőségfalában, a száznyi más elismerés között, vagy megváltoztatja az életét?

– Azért hagytam el a BioNTech céget 2022 októberében, és költöztem vissza Philadelphiába, hogy minden erőmmel azon legyek, hogy kifejlesszem a terápiát egy nagyon súlyos neurodegeneratív betegségre. Ezen már évtizedek óta dolgozom. Sajnos az eltelt egy évben nem tudtam elmerülni a munkámban, mert állandóan reptereken és repülőgépeken töltöttem az időm nagy részét, előadásokat tartottam online vagy előben, vagy éppen videorekordokat készítettem. Számomra az említett terápia kifejlesztése a legfontosabb feladat, és minden időmet erre a programra szeretném áldozni a jövőben is. Tartom magam Ludwig János, a Szegedi Biológiai Központ-beli kollégám figyelmeztetéséhez, aki a Nobel-díj odaítélése után azt írta nekem: „Katalin, ...ha már az elmúlt évek során a nehézségek nem tántorítottak el az egyre fontosabb feladatok megoldásától, remélem, a siker és a széles körű elismerés se fog ehhez vezetni!”

Újszászi Ilona

Fotók: Koszticsák Szilárd (MTI),

Kovács-Jerney Ádám (SZTE NKI), Sahin-Tóth István (SZTE NKI)

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Aktuális események

Rendezvénynaptár *

    Kapcsolódó hírek