Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A krónikus veseelégtelenség következtében valamint a különféle onkológiai kezelések krónikus mellékhatásaként létrejött szívelégtelenség illetve kardiális fibrózis molekuláris mechanizmusait vizsgálja, valamint e kóros folyamatok megelőzésére és/vagy kezelésére alkalmas új szereket illetve már más indikációban forgalomban lévő gyógyszereket tesztel Dr. Sárközy Márta, a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar Kórélettani Intézet Kardiovaszkuláris Kutatócsoportjának kutatója, friss Bolyai-ösztöndíjasként.
A csoportot Dr. Sárközy Márta vezeti, a projektben részt vesznek: Dr. Losonczi Réka, Dr. Kis Merse, Dr. Kupecz Klaudia, Dr. Volford Dávid PhD hallgatók, Gulyás András, Greschik Zsombor és Pósa Szonja TDK hallgatók.
– Miről szól a kutatása, amelyre elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatási Ösztöndíját?
– Jelen kutatási pályázat keretein belül új molekuláris mechanizmusokat és lehetséges terápiás célpontokat vizsgálunk különféle szívelégtelenség modellekben. A kutatási pályázat két fő pilléren nyugszik: az egyik a krónikus veseelégtelenség talaján kialakult diasztolés diszfunkció, bal kamrai hipertrófia és kardiális fibrózis (úgynevezett urémiás kardiomiopátia) mechanizmusainak a kísérletes vizsgálata és gyógyszeres kezelése, míg a másik a különféle onkológiai kezelések – köztük sugárterápia, kemoterápia, biológiai terápia és ezek kombinációja – krónikus mellékhatásaként létrejött szívelégtelenség és kardiális fibrózis vizsgálata és kezelése különféle gyógyszerekkel. Az utóbbi témacsoport kísérleteit az SZTE SZAOK Onkotherápiás Klinikájával szoros együttműködésben végezzük.
– Részesült már korábban ilyen, vagy ehhez hasonló ösztöndíjban?
– Korábban 2018 és 2021 között részesültem már Bolyai János Kutatási Ösztöndíjban; így nagy örömömre szolgált újra elnyerni az ösztöndíjat. A korábbi ösztöndíj témái megalapozták a támogatás újbóli elnyerését. A korábbi ösztöndíj fókuszában a sugárterápia krónikus mellékhatásaként kialakult szívelégtelenség és kardiális fibrózis illetve a kemoterápiás szerként használt doxorubicin által kiváltott krónikus kardiotoxicitás molekuláris mechanizmusainak a vizsgálata és gyógyszeres kezelése állt patkány modellekben.
A kutató minden idejét a laborban tölti.
– Milyen társadalmi jelentősége, haszna van/lesz a kutatási eredményének?
– A krónikus veseelégtelenség valamely stádiuma 10-ből 1 főt érint világszerte. A vesefunkció károsodása következtében komplex változások jönnek létre a szervezetben, számos szövődményt létrehozva. Ezek közül ki kell emelni a szív-érrendszer kóros elváltozásait, mivel a krónikus veseelégtelenségben szenvedők leggyakrabban valamilyen kardiovaszkuláris szövődményben halnak meg. A krónikus veseelégtelenség előrehaladásával gyakran alakul ki bal kamrai hipertrófia és fibrózis, amely végül szívelégtelenséghez vezet. Azonban az urémiás kardiomiopátia kialakulásának pontos molekuláris mechanizmusai nem teljesen tisztázottak illetve a kezelése sem teljesen megoldott, mivel a jelenleg használt gyógyszerek ugyan lassítják a kifejlődését, azonban meggátolni nem képesek azt.
A jobb diagnosztikai és terápiás eszközök megnövelték a tumoros betegek hosszú távú túlélését, különösen az emlőrákos betegek körében. Azonban az emlőrákos betegek esetén használt különféle onkológiai kezelések (sugár-, kemo- és biológiai terápiák valamint ezek kombinációja) is vezethetnek krónikus szövődményekhez, köztük szívelégtelenséghez. A tumoros betegségek hosszútávú túlélőiben a tumorok kiújulása után a kardiovaszkuláris betegségek a vezető halálokok. Az onkológiai kezelések következtében kialakult szív- és érrendszeri megbetegedések okainak a felderítésére, megelőzésére, illetve kezelésére létrejött egy új klinikai és kutatási terület, az onko-kardiológia.
A fentiek alapján jelenleg nagy szükség van klinikailag releváns urémiás kardiomiopátia és a onkológiai kezelések talaján kialakult szívelégtelenség modellek beállítására, a krónikus veseelégtelenség illetve az onko-kardiológiai szövődmények molekuláris mechanizmusainak a kísérletes vizsgálatára, a korai jelző molekulák azonosítására és új diagnosztikus markerek kutatására. Jelen pályázat cáljai közt szerepel a szívelégtelenség és a kardiális fibrózis megelőzésére és/vagy kezelésére potenciálisan alkalmas új szerek valamint más indikációban már forgalomban lévő gyógyszerek tesztelése modelleinkben.
– Mi élteti, motiválja? Milyen célok, tervek állnak ön előtt?
– A témák folyamatos fejlődése, az új eredmények és összefüggések iránti kiváncsiság motivál. Nagy lelkesedéssel tölt el, ha szakmailag inspiráló kollégákkal dolgozhatok együtt, beszélgethetek velük megoldandó tudományos kérdésekről. Mivel az időm jelentős részét a munkahelyemen töltöm, így fontos a laborban a támogató, baráti légkör. Szerencsésnek és hálásnak érzem magam, hogy a SZAOK Kórélettani Intézetébe átkerülve új munkacsoportot hozhatok létre, amellyel a jövőben minél több szakmai sikert szeretnék elérni.
Dr. Sárközy Márta
– Zárásképpen: mivel foglalkozik szívesen szabadidejében?
– A kevés szabad időmben szívesen úszok és olvasok.
Pósa Tamara
Borítókép: Új, molekuláris mechanizmusokat és terápiás célpontokat vizsgál különféle szívelégtelenség modellekben Dr. Sárközy Márta, Bolyai-ösztöndíjas.
Fotó: Kovács-Jerney Ádám
