8 nap 20 óra és 45 perc az űrben - az SZTE-n járt az első magyar űrhajós

A Nemzetközi Űrhajós Szövetség 33. kongresszusát 2021-ben, Budapesten rendezték meg. A rendezvényen több mint 50 volt űrhajós is részt vett, amely Magyarország, a magyar tudomány és az űrkutatás számára egy rendkívül megtisztelő és magas szintű esemény volt. A Kongresszuson részt vevő űrhajósok kézjegyükkel láttak el egy plakátot, amely egy jótékonysági árverésen négy magánszemély tulajdonába került, akik ezt a történelmi jelentőségű dokumentumot felajánlották a Szegedi Tudományegyetemnek.

Az előadást megelőzően Bodor Dezső, a Csongrád-Csanád Vármegyei Mérnöki Kamara elnöke, Bodor Máté, a Simplex Solution Kft. cégtulajdonosa, Tari Jenő, a Csavarker Kft. cégvezetője, Török László, a Török Kulcsszerviz cégtulajdonosa, a Rotary Club Szeged-Tisza tagja, aki a Magyar Űrtevékenységet Tàmogató Egyesület alelnöke is egyben, ünnepélyes keretek között átadták a Nemzetközi Űrhajós Szövetség 33. kongresszusán több mint 50 egykori űrhajós által aláírt plakátot, amelyet Prof. Dr. Széll Márta, a Szegedi Tudományegyetem stratégiai rektorhelyettese vett át.

 Különleges ajándékban részesült az SZTE.

Farkas Bertalan Gyulaházán született 1949-ben. Középiskolai tanulmányait Kisvárdán folytatta, érettségi vizsgát a Bessenyei György Gimnáziumban tett. 1967–1969 között a Kilián György Repülő Műszaki Főiskolán tanult, 1970-től 1971-ig pedig a szovjet repülőműszaki főiskola növendéke volt. 1972-től 1978-ig a pápai vadászrepülő alakulatánál szolgált vadászpilótaként, 1978-ban önként jelentkezett űrhajósnak.

Kiképzését 1978-ban kezdte meg, majd 1980-ban a Szojuz–36 űrhajó fedélzetén elindult a világűrbe, ahol feladatait sikeresen végezte el. A Föld akkori 4,5 milliárd lakosából a magyar űrhajós volt a 94., aki már járt a világűrben. Az űrrepülése után a Magyar Népköztársaság Hőse és a Magyar Népköztársaság Űrhajósa kitüntetésben részesült.

 Farkas Bertalan

– Gyerekkoromban mérnök vagy focista szerettem volna lenni, végül vadászpilóta lettem. Az ember életében mindig vannak olyan dolgok, amelyekre vágyik, de nem kapja meg őket és vannak olyanok, amelyeket pedig megkap, de nem feltétlenül vágyik rá, és nem is tud rájuk felkészülni – ezekből kell aztán kihozni a maximumot. Nálam is úgy volt, hogy nem az lettem, ami gyermekkoromban szerettem volna lenni, de miután megszerettem a repülést azt gondoltam, hogy ennél csodálatosabb dolog nincs is a világon és le sem lehetett beszélni többé róla – mesélte Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós, aki a Szegedi Tudományegyetemen adott elő, a XXXII. Szabadegyetem őszi félévének egyik előadójaként.

Farkas Bertalan ezt követően, 1986-ban, a Budapesti Műszaki Egyetem Közlekedésmérnöki Karán szerzett oklevelet, és ettől az évtől kezdve a Magyar Tudományos Akadémia – Interkozmosz Tanácsának kutatócsoportjában dolgozott vezetőségi tagként. 1995-ben dandártábornokká nevezték ki, és a Magyar Honvédség repülőszemlélő-helyettesi beosztásba helyezték. 1996 és 1997 között légügyi attasé volt az Amerikai Egyesült Államokban, Washingtonban. 1997-től, nyugállományú dandártábornok. Tagja a Nemzetközi űrhajós Szövetség intézőbizottságának. Emellett alapító tagja a Space for Earth Alapítványnak. Az Atlant-Hungary nevű légitársaságnak pedig résztulajdonosa.

 Élményekben gazdag előadás volt.

– Az űrben töltött időre pozitív és jó élményként tekintek vissza. Rajtam kívül három szovjet kolléga volt még ott, akikkel nagyon szoros barátságot sikerült kötnöm. Ketten sajnos azonban már nincsenek közöttünk. Igazi csapatjáték volt – mesélte.

Emellett elárulta: az ő korában olyan szigorú szabályok voltak, hogy csak az lehetett űrhajós, akinek a gerincoszlopához képest szimmetrikusan volt a két veséje, emiatt egyik barátja elesett a lehetőségtől, mivel az ő veséi nem feleltek meg ennek a feltételnek. Véleménye szerint az eszközök és a gépek is másabbak voltak akkor, a ma űrhajósai már űrtaxival mennek majd a világűrbe. Nem véletlen szerinte az sem, hogy az űrhajósokat a vadászpilóták közül választották ki, régen is és most is ez jellemző a legtöbb országban. Megjegyezte, török űrhajós még nincs, most képzik, 2024-ben repül majd együtt az amerikaiakkal, és ő is vadászpilóta volt, nemrégiben személyesen találkoztak.

 Az első magyar űrhajósra sok fiatal volt kíváncsi.

– A sport hihetetlen dolgokat képes fejleszteni és kifejleszteni az emberben. Emellett nagyon fontos a különböző idegen nyelvek ismerete is. Ahhoz, hogy megcélozhassuk a Holdat vagy épp a Marsot, felkészült, széleskörű tudással és megfelelő teherbírással rendelkező szakértőkre van szükség. Már pedig a cél az, hogy elérjünk oda egyszer – mondta az űrhajós.

 A múlt mellett a jelnről és a jövőről is szó esett az űrrepülés kapcsán.

Beszélt többek közt az első közös nemzetközi űrrepülésről is, amikor amerikaiak és szovjetek repültek együtt 1975-ben, a fedélzeti mérnök pedig az a Valerij Kubaszov volt, aki később az ő parancsnoka lett, ő pedig Kubaszov fedélzeti mérnöke. Akkoriban, amikor Farkas Bertalant kiválasztották 7 vadászpilóta közül további 3 társával, összesen 240 űrhajós vadászpilóta volt a világban, akik közül csak egy mehetett a világűrbe. Hangsúlyozta, most, amikor új magyar űrhajóst kerestek, 243 jelentkező volt, és nem volt feltétel már az, hogy valaki vadászpilóta legyen. Lehetősége volt a nőknek is jelentkezni, erre már Kínában és Oroszországban is van példa.

Farkas Bertalan után, 2023. október 11-én Prof. Dr. Kiss László, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója a „Hol van mindenki? A Fermi-paradoxon és a földönkívüli élet lehetőségei” címen tart előadását.

A Szabadegyetemmel kapcsolatos legfontosabb információk, az előadók névsora és az előadások videós formában ide kattintva tekinthetők meg.

Pósa Tamara

Borítókép: Farkas Bertalan az SZTE-n.

Fotó: Zentai Péter