Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A négy új magyar űrhajósjelölt bemutatása előtti estén, Dr. Ferencz Orsolya, űrkutatásért felelős miniszteri biztos az SZTE Móra Ferenc Szakkollégiumban tartott előadást.
Az érdeklődők a magyar űrkutatás hazai és nemzetközi helyzetéről hallhattak érdekes információkat. Szó esett többek között arról, hogy pontosan 50 évvel ezelőtt járt utoljára ember a Holdon. Az előadó felvillantotta a csillagászat történetének néhány jeles személyiségét Kopernikusztól Bolyaiig. Rövid áttekintést hallhattunk arról az információs forradalomról, amelynek következtében „összement alattunk a Föld.” Megtudtuk: az első űrhajóst azóta már több mint 500 ember követte az űrben. Az előadást követően tucatnyi kérdést tettek fel az egyetemi hallgatók a miniszteri biztosnak, többek között azzal kapcsolatban, milyen területekről várnak szakembereket a magyar űriparba.
Dr. Ferencz Orsolya, űrkutatásért felelős miniszteri biztos izgalmas előadást tartott az érdeklődő hallgatóknak. Fotó: SZTE Móra Ferenc Kollégium
A Hunor program kapcsán elhangzott, hogy az utolsó körben 4 magyar űrhajós nevét hozzák nyilvánosságra, ami az előadás óta, 2023. március 7-én megtörtént. A négy kiválasztott jelölt között van Cserényi Gyula 33 éves erősáramú villamosmérnök; Kapu Tibor 31 éves űripari fejlesztőmérnök; Schlégl Ádám klinikai ortopédsebész és Szakály András 40 éves repülőipari-tervezőmérnök.
Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos a budapesti sajtótájékoztatón megnyitó beszédében kiemelte: Magyarország visszatér az űrbe. Az alapján, hogy 1980-ban - a sajtótájékoztatón vendégként jelen lévő - Farkas Bertalan űrrepülése milyen erős katalizátorként hatott a magyar tudományos életre, igen megalapozott a mostani űrhajós program legfőbb célkitűzése, hogy hosszan tartó, felívelő pályára állítsa a magyar tudományt és a high-tech ipart - foglalta össze a program hosszútávú törekvéseit.
Az új magyar űrhajós-jelöltek. Fotó: MTI
Magyari Gábor, a HUNOR Program űrhajósválogatásáért és kiképzéséért felelős szakmai vezetője közölte, hogy a beérkezett 240 érvényes jelentkezést az Európai Űrügynökség, a NASA, a Nemzetközi Űrállomás és a program magánipari partnerének, az Axiom Space-nek követelményeivel összhangban szűkítették a bemutatott négy kiképzendő űrhajósra. A csaknem egyéves válogatási folyamaton tesztelték a versenyben lévők szellemi teljesítőképességét, testük teherbírását, személyiségük stabilitását, tudományos munkaszínvonalát, és hogy képesek-e csapatban ugyanúgy együttműködni, mint ahogyan vezetni is, amikor kell - tájékoztatott a szakember.
A Szegedi Tudományegyetem az MRC-100 műholddal, gyógyszeralapanyag-kutatással és űrtudományi szakember képzéssel kapcsolódik a magyar űriparhoz.
Bobkó Anna és MTI
Fotó: Móra Ferenc Szakkollégium/MTI
