Elon Musk rakétája viszi majd a világűrbe az SZTE kísérleteit a magyar zsebműhold fedélzetén

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) célja, hogy támogassa a „szárnyait bontogató" hazai űripart, valamint az űrtudományok oktatását. Az említett hatóság és a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával elkészült és útjára indult az MRC-100, a legújabb műegyetemi zsebműhold. A projektben a Szegedi Tudományegyetem is részt vett.

A modulok fejlesztésében résztvevő egyetemek képviselői búcsúznak a műholdtól,

mielőtt az elindul Glasgow-ba.

A legújabb űreszköz 5x5x15 centiméteres méretével a SMOG-sorozat legnagyobb darabja, ami a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék oktatói, kutatói és hallgatói hároméves közös munkájának eredményeként jött létre. Az MRC-100 elnevezést a Műegyetemi Rádió Club tiszteletére kapta, amely 2024-ben lesz százéves. A klub valamennyi magyar zsebműhold fejlesztésében kulcsszerepet játszott.

A közel 600 grammos eszközön minden helyet kihasználtak a mérnökök. A működést biztosító alegységek, valamint az elektroszmog vizsgálatát végző berendezéseken kívül egy helyzetstabilizáló rendszer is helyet kapott rajta. Sőt, egy GPS és egy kamera is fellehető a fedélzeten.

Kiss Ádám (SZTE diákmodul projektvezető) és Dr. Gswindth András (SMOG műholdak projektvezető, BME)

A zsebműhold fedélzetén a Szegedi Tudományegyetem, a Műegyetem, a győri Széchenyi István Egyetem és a Debreceni Egyetem készült önálló kísérletek mellett a H-Ion és a 27G Kft. mérőeszközei is a világűrbe kerülnek.

— A Mérnöki Kar, Természettudományi és Informatikai Kar valamint a Móra Ferenc Szakkollégium együttműködésében két modul fejlesztése valósult meg, ebből az egyik kizárólag lelkes hallgatók bevonásával. A két mérőkártya segítségével különböző kísérletek valósíthatók meg, egy helyi bölcsész közösség idézetgyűjteménye is felkerül az űrbe. A BME-vel való együttműködésnek köszönhetően az SZTE is bekapcsolódott a műholdkészítés folyamatába, már a modulok fejlesztése során is sok olyan hasznos tapasztalatot szerezve, melyekre alapozva hosszú távon további projektek fognak megvalósulni — mondta Dr. Mingesz Róbert, az SZTE TTIK Műszaki Informatikai Tanszék adjunktusa.

A BME-n célként tűzték ki, hogy a Föld sötét oldalán is üzemeljen a műhold, ezért a négy oldalsó napelem mellett, több fedélzeti akkumulátor is felkerült rá. A másik oldalán igen komoly elektronika kapott helyet, amely többek között adatgyűjtésre és mozgásállapot-analízisre képes. Az MRC-100 műhold a hétvégén indult útnak Glasgow-ba, ahol megtörtént a műholdplatformra telepítés. A műholdat Elon Musk Falcon-9 típusú rakétája viszi majd a világűrbe az Egyesült Államokból.

A műhold belső szerkezete (Forrás: BME-SMOG)

A pályára állítás költségeit az amerikai ARDC (Amateur Radio Digital Communications, rádióamatőrök a digitális kommunikáció fejlesztéséért) alapítvány biztosította. Az alapítvány céljaival összhangban, a támogatás feltétele az volt, hogy az MRC-100 széles frekvencia tartományban vizsgálja a Föld körüli elektroszmogot. A projekt legjelentősebb hazai támogatói a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Külgazdasági és Külügyminisztérium.

A pályára állítás várható időpontja 2023 májusa.

Forrás: MTI, BME MRC-100 búcsúztató
Fotók: BME Simonyi Károly Szakkollégium, SPOT

Korábban írtuk: https://u-szeged.hu/sztehirek/2022-november/kizarolag-szte-hallgatoi