Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Már csak néhány napig, 2023. január 10-ig tekinthető meg az „Álmok Álmodói 20 – Világraszóló magyarok, magyar találmányok” című tudománytörténeti kiállítás a Millenáris parkban. A látogatók a fővárosi kiállítási térben is találkozhatnak a szegedi egyetemhez kötődő felfedezők közül például Apáthy István, Baló József, Bay Zoltán, Budó Ágoston, Kalmár László, Karikó Katalin, Márta Ferenc, Miskolczy Dezső, Szent-Györgyi Albert és Szilassi Lajos alakjával. Aki lemarad a tárlatról, tudást gyűjthet, elfeledett kutatói eredményeket fedezhet fel a tárlat honlapján.
Az „Álmok Álmodói 20 – Világraszóló magyarok, magyar találmányok” című, 2022. februárjában nyílt és 2023. január 10-én záruló tárlat „mintegy hatszáz magyar tudós, felfedező és géniusz munkásságát, találmányait mutatja be 6 ezer négyzetméteren, 1,5 kilométeres útvonalon. A kiállításon nagy hangsúlyt kapnak az interaktív elemek, az információk befogadását 150-nél több digitális és mintegy 6,5 órányi vetített tartalom segíti” – tudósított az MTI. A tudománytörténeti tárlaton sétálva, a kiállítás honlapját böngészve a Szegedi Tudományegyetem történetének több emblematikus és néhány elfelejtett alakja is föltűnik.
A Tudományos arcképcsarnok részlete, szegedi professzorok – például: Gidófalvi / Ifj. Jancsó Miklós, Szent-Györgyi Albert, Karikó Katalin, Gelei József – portréjával
„Bennünk a jelen, benned a jövő” – szól a biztató mondat Karikó Katalin, a Szegedi Tudományegyetem professzorának portréja mellett, az „Álmok Álmodói 20” tárlat gazdag tartalmú honlapjának élén.
Karikó Katalin, az SZTE professzora az „Álmok Álmodói 20” kiállítás honlapjának élén
A kiállításon bemutatott fő tématerületek közül az ORVOSLÁS ÉS ÉLETTUDOMÁNYOK eredményeit bemutató tér „felidézi a nagy magyar orvos egyéniségeket, a járványok elleni küzdelem történetét egészen Karikó Katalin felfedezéséig”. A látogatók „kipróbálhatják, hogyan tudnának elvégezni egy laparoszkópos műtétet, de az emberi agy működését is számos játékon keresztül ismerhetik meg” – hozott példát a tárlat érdekességeire az MTI közleménye.
A szegedi biológusok közül a legnagyobb részletességgel Karikó Katalin munkásságát mutatja be a kiállítás. A fényképekkel dúsított videófelvétel címe: „Karikó Katalin, aki forradalmasította az mRNS technológia alkalmazását”. A képeket pörgetve megtudható, hogy „Karikó Katalin Széchenyi-díjas kutatóbiológus, biokémikus, a szintetikus mRNS-alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatója. A mainzi BioNTech cég alelnöke, a Pennsylvaniai Egyetem professzora”. Elhangzik a kutatónő egyik első magyarországi kitüntetése ceremóniáján elmondott ikonikus mondata: „Nem Magyarországon született vagyok, hanem magyar.”
Az mRNS-alapú vakcinák gyártását mutató képsorok alatt az ismertetés szerint „2020-ban a szabadalma alapján készült el a világon elsőként klinikailag is bizonyítottan hatásos harmadik generációs Pfizer-BioNTech Covid-19 vakcina”.
Archív fotók illusztrálják, hogy „Szolnokon született, Kisújszálláson nőtt fel, ott végezte el az általános és középiskolai tanulmányait is”. A József Attila Tudományegyetem és a szegedi, hódmezővásárhelyi felsőoktatási intézmények integrációjával született Szegedi Tudományegyetem széképületének fotója hitelesíti a kutatónő életrajzában fontos fordulatot: „1973-tól öt éven át a Szegedi Tudományegyetem biológia szakos hallgatója volt”. „Majd a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban folytatta PhD-képzését. Végül 1983-ban avatták doktorrá. 1978-ban az MTA ösztöndíjasaként került a Szegedi Biológiai Kutatóközpontba. Ott kezdett el először vírusokkal foglalkozni. 1985-ben létszámcsökkentés miatt elküldték a kutatóközpontból. Ekkor döntött úgy, hogy férjével és kislányával külföldön folytatja kutatásait.”
Amerikai nagyvárosok egyetemi központjairól készült fényképek alatt folytatódik a mára az SZTE professzorává lett Karikó Katalin története: „Először a philadelphiai Temple Egyetemen helyezkedett el, ahol módosított nukleozidokkal foglalkoztak. Három év után ott hagyta a labort és Washingtonba került, ahol interferonokkal dolgozott. Elmondása szerint ott tanulta meg igazán a molekuláris biológiát. 1989-ben tért vissza Philadelphiába, ahol a Pennsylvaniai Egyetemen folytatta kutatásait, olyan munkatársakkal, mint az immonológus Drew Weissman, vagy az egykoron ugyancsak Szegeden kutató Pardi Norbert.
2013-ban japán kollégájával, Hiromi Muramatsuval elhatározták, hogy egy klinikai programmal is rendelkező cégnél folytatják munkájukat, ahol az mRNS-terápia megvalósításán dolgozhatnak. A mainzi BioNTech-et Európa legnagyobb magántulajdonban lévő biotechnológiai vállalatát választották. Itt indították be a BioNTech módosított mRNS-programját. Majd ezzel a technológiával hozta létre 2020-ban a BioNTech az amerikai Pfizer céggel közösen a Covid-19 vakcinát.”
Újságírói kérdésre válaszolva hangsúlyozta Karikó Katalin: „Nem Magyarországon született vagyok, hanem magyar.”
Kiemeli a videó zárómondata Karikó Katalin üzenetét: „Arra a legbüszkébb, hogy ugyanúgy kutató maradt ma is, mint korábban.” A szegedi egyetemen biológussá, az SZBK falai között kutatóvá lett Karikó Katalint „eredményei nyomán tudományos körökben többen Nobel-díj esélyesnek tartják”.
Karikó Katalin életrajzának fordulópontjait külön is tanulmányozhatják az „Álmok Álmodói 20” tárlat Tudástárában lapozgatók.
Pardi Norbert portré fotóját és rövid tudományos életrajzát mentora, Karikó Katalin videóblokkja alatt olvashatjuk. Az ismertető szöveg kiemeli: „Karikó Katalin munkatársaként Pardi Norbert fontos szerepet játszott abban, hogy százmilliók kaphassák meg a koronavírus elleni új generációs vakcinát.
Pardi Norbert kutatói pályája a Szegedi Tudományegyetemen indult, majd a Pennsylvaniai Egyetemen csatlakozott az mRNS-vakcinatechnológia alapjait lerakó kutatói közösséghez. Karikó Katalin és Drew Weissman munkatársaként úttörő szerepet játszott azoknak a nanocseppeknek a kifejlesztésében, amelyek segítenek az új generációs mRNS-vakcinák hatásáért felelős genetikai információt a sejtjeinkbe juttatni. Jelenleg a Pennsylvaniai Egyetem Mikrobiológiai Tanszékén vezeti saját laboratóriumát. Főbb kutatási irányai az univerzális influenza és koronavírus elleni vakcina kifejlesztése, de érintőlegesen rák elleni vakcinák kifejlesztésével is foglalkozik.”
A Szegedi Tudományegyetemről indult biológusok fényképeit és adatsorait laboratóriumi üvegedényekkel teli polc keretezi... Az mRNS-vakcinák hatásmechanizmusát is bemutatja a kiállítás.
„Felvetni egy jó problémát, kérdezni egy jó kérdést – már a munka felét jelenti” – ajánlja Szent-Györgyi Albert gondolatát az „Álmok Álmodói 20” kiállítás honlapja. A C-vitamint nagy mennyiségben a szegedi paprikában felfedező kutatónak, a Szegedi Tudományegyetem professzorának a portréja ugyancsak felkerült a tudománytörténeti tárlatra csalogató címlapra is. Az SZTE Nobel-díjas kutatója, az orvosi és vegyész doktori címet is megszerző professzor munkásságát külön tematikai egységként – az Aszorbinsav (C-vitamin) történetét kiemelve – kezeli a tárlat, a honlap fotókkal mutatja be.
Szent-Györgyi Albert, a szegedi egyetem Nobel-díjas kutatója, egykori rektora az „Álmok Álmodói 20” című kiállítás honlapjának élén
Ebben az Orvoslás és élettudományok blokkban mintegy 136 személyiséget mutatnak be. További szegedi kutatóorvosok, „gyógyító doktorok”, gyógyszerészek, biológusok és biokémikusok nevét és munkásságát fedezhetjük fel a tárlaton.
A Kolozsvárról Szegedre költöző Ferenc József Tudományegyetemen kezdte áldásos szülész-nőgyógyász munkásságát Kubinyi Pál, aki 1926-tól a budapesti egyetemen Semmelweis egykori tanszékét a haláláig vezette, akiben a hazai rákszűrés megszervezőjét tisztelhetjük. Az ideg- és elmeorvos, a marosvásárhelyi orvosképzés megalapításában jeleskedő Miskolczy Dezső kiválóságát életrajza is bizonyítja. Hasonlóképpen ismerik el a kiállítás szervezői a bakteriológia, a környezet-egészségügy és a farmakológia szakértője, Jeney Endre teljesítményét.
Az orvos-korboncnok Baló József és felesége, a több fotón is bemutatott biokémikus, Szent-Györgyi Albert közvetlen munkatársa, Banga Ilona tűnik föl a Tudástárban.
A magyarországi belgyógyászat 1919 és 1945 közötti fejlődését bemutató cikkben rábukkanhatunk – például – a szegedi klinikáján is sikeres – Hetényi Géza, a farmakológus Issekutz Béla, az endokrinológus Julesz Miklós, a vér alkatrészeivel és a nyirokkeringéssel foglalkozó Rusznyák István nevére.
A 600 magyar kutatót fölvonultató tablón bukkantunk a farmakológus, hisztokémikus, fiziológus és biokémikus Ifj. (vagy Gidófalvi) Jancsó Miklós portréjára.
A teljesség igénye nélkül, példaként itt említhető az orvos és zoológus Apáthy István, a zoológus akadémikus Gelei József, valamint a JATE Állattani Tanszék hírneves alapítója, a rovarkutató Móczár László. A felsorolásban szerepelnie kell a botanikus akadémikus Jávorka Sándornak is.
A REÁLTUDOMÁNYOK eredményeit bemutató blokkban is fölbukkan a kémiából is doktoráló Szent-Györgyi Albert neve. Az SZTE Nobel-díjas kutatója szegedi évei alatt együtt dolgozott a szerves kémiai kutatás és oktatás kiemelkedő személyiségével, Bruckner Győzővel.
Az ötvenes évek első felében a Szegedi Tudományegyetem alkalmazott kémiai tanszékét vezető Gerecs Árpád akadémikus hozzájárult több gyógyszer, például az ultraszeptil, a sztreptomicin, illetve a B1 és a P-vitamin, valamint több hatóanyag gyártásához.
Márta Ferenc, a szegedi egyetem rektora. Fotó: SZTE Klebelsberg Könyvtár
A nemzetközi hírű reakciókinetikus, Márta Ferenc akadémikus, aki 1967 és 1973 között a szegedi egyetem rektori feladatait is ellátta, ugyancsak szerepel az életrajzzal is bemutatott tudósok között.
A szegedi Eötvös Loránd Kollégium igazgatójaként, a Rockefeller Alap támogatásával foglalkozhatott a tudománnyal a hazai kristálykémiai kutatások meghonosítója, Náray-Szabó István akadémikus.
A TÉR TUDOMÁNYA című kiállítási egység a matematika, a repülés és az űrtudomány kiemelkedő magyar hozzájárulásait idézi meg.
A Tudományos arcképcsarnok részlete, szegedi matematikusokkal
A szegedi matematikai iskola nagyjai – Haár Alfréd, Kalmár László, Leindler László, Rédei László, Riesz Frigyes, Szőkefalvi-Nagy Béla – archív fotókról néznek vissza a jelenbe. Az INFOKOMMUNIKÁCIÓ blokkban fényképekről köszön vissza a Kalmár-féle logikai gép, az 1962-es „Szegedi robotkisasszony”, az Ezermester című lap címoldalán megjelentetett szegedi robotember.
Ide sorolódik a néhány évig a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen oktató Egerváry Jenő, illetve a legelismertebb matematikusnak számító Lovász László, aki egy ideig ugyancsak a szegedi egyetemen oktatott.
Az 1978-ban felfedezett Szilassi-poliéderről is képet ad a kiállítás. „A tetraéderen kívül ez az egyetlen ismert, síklapokkal határolt mértani test, amelynek bármely két lapja élben találkozik.” A világhírű alakzat nevét a felfedezőjéről, Szilassi Lajosról, a szegedi egyetem alumnusáról, az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar matematika tanszékéről 2007-ben nyugdíjba vonult matematikusról, Szilassi Péter, az SZTE geográfusa édesapjáról kapta.
A REÁLTUDOMÁNYOK témakörébe sorolt fizikus, Budó Ágoston akadémikus az egyetemi oktatás korszerűsítésének a kérdésével is foglalkozott.
Az ötletgazdag kísérleti fizikus, a Föld-Hold távolságot megmérő Bay Zoltán nevéhez életrajzot és cikkeket is társít a Tudástár. Itt kell megemlíteni a szegedi egyetem Elméleti Fizikai Intézet első vezetőjét, Gombás Pált. Gyulai Zoltán fizikust, akadémikust pedig azért, mert magyarázatot talált a kristályhibák kimutatására vonatkozó jelenségre.
„Az űrtudomány kiemelkedő múltbeli és jövőbeli magyar hozzájárulásai között a Szegedi Tudományegyetem kutatóinak eredményei is szerepelnek, a szén-dioxid elektrokémiai hasznosításával kapcsolatban” – ismertettük Janáky Csaba, az SZTE Fizikai Kémiai Tanszékének docense és az MTA-SZTE „Lendület” Fotoelektrokémiai Kutatócsoport vezetője szempontját. Ezzel a „A Marsig repítik az SZTE kutatói az Álmok álmodói 20 kiállítás érdeklődőit” című összefoglalóval hívtuk föl a figyelmet a 2022. február 15-én nyílt tudománytörténeti tárlat jelentőségére.
A mérnöki teljesítmény nagyjai között is akadnak szegedi születésű felfedezők, a Tisza-parti város környezete ihletésére született találmányok. Érdemes nézelődni az „Álmok Álmodói 20” kiállítás ENERGIA, IPAR; vagy a MOBILITÁS blokkjában is.
Rendkívüli nyitva tartással várja látogatóit a tárlat, ahol az AGRÁRIUM világába stilizált búzamezőn haladhatunk …
A 20 évvel ezelőtti Álmok Álmodói kiállításra és a Millenáris megnyitásának 20. évfordulójára emlékeztető, 10 hónappal ezelőtt nyílt tudománytörténeti tárlat, akciós jegyárakkal és nyitva tartással 2023. január 10-ig várja azokat a látogatókat, akik fizikailag is be kívánnak lépni a magyar csodák világába.
Az élet-, a természet- és műszaki tudományok történetét fölvillantó, a felfedezők előtt tisztelgő, találmányokat bemutató tárlat érdekességei feleleveníthetők az online térben – a TUDÁSTÁRban.
A Szegedi Tudományegyetem történetéről és kiemelkedő kutatóiról az SZTE Hírportál is folyamatosan hírt ad. Lépj be a magyar csodák és a szegedi felfedezők világába!
Újszászi Ilona
Fotók: Ú. I., K. Zs., képernyőkép
Korábban írtuk, további információk:
A Marsig repítik az SZTE kutatói az Álmok Álmodói 20 kiállítás érdeklődőit
Az mRNS technológia alkalmazásáért dolgozik Pardi Norbert, az SZTE-től a Penn-ig
Szent-Györgyi Albert, Nobel-díjas rektorunk
Lovász László kapta a 18. Szőkefalvi-Nagy Béla Érmet az SZTE Bolyai Intézetben
SZTE Centenáriumi ünnepségsorozat
