Az M5 televízió, Novum című műsora készített riportot a Szegedi Tudományegyetem "SZTE Skywalkers" nevű csapatáról, amely rakétaépítő versenyre készül és hosszú távon egy légkört érintő globális kérdésre is választ adhat.
Banga Ilonáról, fia és dédunokája jelenlétében nevezték el a Szegedi Tudományegyetem új, egészségtudományi képzési központját, amelyet 2023. november 21-én, névadó és projektzáró ünnepség keretében, hivatalosan is átadtak. A teljesen felújított épületben az egészségtudományi szakterületen tanuló hallgatók mellett oktatóik ismerkedhetnek a legújabb eljárásokkal, technológiákkal és a régióban is egyedülálló képzésekben, kutatásokban vehetnek részt. Az esemény részeként átadták az SZTE Innovációs Díjakat a győzteseknek.
Innovációs díjakat érő, környezetvédelmi szempontból is fontos újdonság az úgynevezett zöld tégla, amely szinte minden típusú tüzelőberendezésnél egyszerűen használható. A katalitikus tégla a gépjárművek katalizátoraihoz hasonlóan működik. Az égésből keletkező füstgáz összetevőket megköti és ott tovább alakítja azokat kevésbé ártalmas vagy ártalmatlan termékekké. Ez javítja az égéshőfokot és csökkenti a károsanyagok, például a szén-monoxid kibocsátását.
A több egyetemi kart is érintő rakétaépítő-projekt fontos állomás azon az úton, amely komoly légkörkutatási probléma megoldásához is vezethet. A hallgatók a rakétatervezés és -építés során az egyetemen tanultakat is hasznosíthatják, illetve a gyakorlatban próbálhatják ki elméleti ismereteiket.
Az SZTE asztrofizikusainak közreműködésével derít fényt a csillagrobbanások kozmikus porképződésben betöltött szerepére a James Webb-űrtávcső.
Szimbolikus jelentőséggel bíró dolgozószobát, Szent-Györgyi Albert korábbi irodáját kapta meg Dr. Karikó Katalin, a Szegedi Tudományegyetem kutatóprofesszora és második Nobel-díjasa, akit tömeg és ünnepi ülés fogadott korábbi tanulmányai helyszínén.
A tudományos kutatás lehet meghökkentő és látványos is. Ebből ad kóstolót az SZTE Földrajzi és Földtudományi Intézetének egyik programja a Kutatók Éjszakáján kicsiknek és nagyoknak egyaránt. A radiokarbon kormeghatározó laboratóriumában több tízezer évre is vissza tudnak pillantani a szakértők és a hallgatók is, valamint időnként még a folyékony nitrogén is csodákat művel.
Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A Kutatók Éjszakáján számos érdekes előadással várta azokat, akik a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karára látogattak. Az egyik ilyen, a Mesterséges intelligencia a nappalinkban című program volt, amelyen robotok és a Minecraft is szerepet kapott.
A Szegedi Tudományegyetem Földrajzi és Földtudományi Intézet két oktatója, Dr. Sipos György és Dr. Barta Károly, valamint egy hallgatója, Vincze Ákos, egyedülálló expedíción vett részt a Tien-san nyugati és a Pamír hegység középső részében, ahol kutatásaikhoz értékes szakmai adatokat gyűjtöttek, emellett életre szóló élményekkel gazdagodtak. Az egyhónapos expedícióról a napokban tértek haza az SZTE kutatói.
Az SZTE Földrajzi és Földtudományi Intézet Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék szervezésében, Szekszárdon rendezték meg idén a legfontosabb hazai geokémiai és kőzettani szakmai fórumot, amelyen a legújabb kutatási irányokat és eredményeket bemutató előadások mellett, terepi aktivitásokkal gazdagodhattak a résztvevők. A 2023. szeptember 21. és 23. közötti rendezvény lehetőséget biztosított a hazai intézmények képviselőinek, hogy produktív formában tárgyaljanak a jelenleg legfontosabb, tudományos és nemzetgazdaságot is érintő szakmai kérdésekről.
Dr. Hegedüs Zsófia a következő három évre nyerte el a Bolyai János Kutatási ösztöndíjat, melynek keretében olyan sejtfolyamatokra ható fehérjéket vizsgál, melyek terápiás szempontból gyógyszercélpontok lehetnek. Az SZTE SZAOK Orvosi Vegytani Intézetének oktatóját a gyógyszerkutatás és a gyógyítás egyformán motiválja.
Jubileumhoz érkezett a „Sapiens Ubique Civis – PhD Student and Young Scholar Conference on Classics and the Reception of Antiquity” című konferencia. Az antikvitás ifjú kutatói már tizedik alkalommal találkoznak a Szegedi Tudományegyetemen. A 2023. augusztus 30. és szeptember 1. közötti program főszervezőjét, Nagyillés Jánost, az SZTE BTK Klasszika-Filológiai és Neolatin Tanszék docensét kérdeztük az eseményről.
Újfajta környezetbarát és fenntartható lehetőségeket keres, és közben a tehetséges hallgatókat is támogatja Gyulavári Tamás, aki egyike a Szegedi Tudományegyetem Bolyai János Kutatási Ösztöndíjas fiatal kutatóinak.
Dr. Nagy Gyula, az SZTE TTIK Földrajzi és Földtudományi Intézet adjunktusa, a Kelet-Közép Európai térségből egyedüliként kapcsolódott be egy nemzetközi tanulmány elkészítésébe. A kisebbségi közösségek bizonyos tagjai egyszerre küzdenek társadalmi kirekesztettséggel, munkanélküliséggel és gazdasági kizsákmányolással. Globális tendencia, hogy a környezeti ártalmak is fokozottan sújthatják ezeket a csoportokat. A Minority Rights Group “Minority and Indigenous Trends 2023” idén a vízzel, vízhiánnyal kapcsolatos emberi jogi kihívásokra, igazságtalanságokra fókuszál.
A Szegedi Tudományegyetem Földrajzi és Földtudományi Intézet két oktatója, Dr. Sipos György és Dr. Barta Károly, valamint egy hallgatója, Vincze Ákos, egyedülálló expedícióra indul a Tien-san nyugati és a Pamír hegység középső részébe. A kutatók magashegyi körülmények között, négy héten át gyűjtenek mintákat, eddig megoldatlan geomorfológiai kérdések megválaszolásához. A csapat tagjai nagy elődök, például Prinz Gyula által is vizsgált területen dolgoznak majd a Föld egyik legintenzívebben emelkedő térségében.
Mint azt korábban megírtuk az Szegedi Tudományegyetem űrkutatási tevékenységének fontos eleme, hogy minél több gyakorlati kutatásban részt vegyenek a Szegedi Tudományegyetem hallgatói és oktatói. A legutóbbi sikert a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem MRC-100 műholdja kapcsán érték el a szegediek, akiknek fejlesztései és kísérletei az űrben és a Földön is működnek.
A Szegedi Tudományegyetem részéről Prof. Dr. Gellén Klára, oktatási rektorhelyettes és Dr. Fendler Judit kancellár, valamint Bányai Gábor, Dél-alföldi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos írták alá azt a megállapodást, amelynek értelmében a jövőben a régió egyetemei stratégiailag együttműködve, céljaikat összehangolva dolgozzák ki és hajtják végre a térséget érintő, átfogó fejlesztéseket.
Földünk, és „rajzának” színeváltozása - földrajz tankönyvek egykor és most - akár ez is lehetne az alcíme a Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtára legújabb digitális kincsének. Dr. Szilassi Péter földrajz tankönyv-gyűjteményében 1842-ből származik a legrégebbi tankönyv, amit Arany János tanárkollégája, Kiss Lajos írt. A Szegedi Tudományegyetem és a Magyar Tudományos Akadémia együttműködésével digitalizálták ezt a páratlan tudásanyagot, amelynek célja az értékmegőrzés mellett egy új kutatási horizont megnyitása, akár a mesterséges intelligencia bevonásával. Az adatbázis heteken belül online is elérhető lesz.
A legjobb magyar egyetemként végzett a Szegedi Tudományegyetem a Quacquarelli Symonds (QS) frissen megjelent világranglistáján. Az idei értékeléshez a brit cég több változtatást is eszközölt rangsorolási gyakorlatán: új szempontokat vezetett be és módosította egyes indikátorai súlyozását. Az SZTE idén 601-610. helyen végzett a ranglistán, amelyre a Tisza-parti universitas mellett tíz magyar intézmény került fel.
A Szegedi Tudományegyetem újabb területen kapcsolódott be az űrkutatásba azzal, hogy egy műholdon az űrbe juttatott informatikai eszköz fejlesztésében vettek részt az SZTE kutatói. Az Elon Musk rakétájával fellőtt műszer június 22-én elkezdte küldeni a jeleket, amelyeknek a földi vételére és feldolgozására alkalmas antennát épített Kiss Ádám, az SZTE PhD hallgatója, az SZTE diákmodul projektvezetője. A jeleket - Magyarországon az elsők között -sikerült is befogni a különleges antennával.
A Szegedi Tudományegyetem MASOST kutatócsoportja, élén Dr. Sipos Pál professzorral, ipari kutatásai közül jelenleg a legnagyobb erőbedobással egy vörösiszappal kapcsolatos projekten dolgozik. Az Emirates Global Aluminium dubai céggel közös ipari együttműködésük célja, hogy ezt a nehezen kezelhető mellékterméket kémiai átalakításokkal hasznossá tegyék. Kutatásaik eredményeinek köszönhetően a sok kellemetlenséget okozó vörösiszap akár talajjavító anyagként is beforgathatóvá válhat. A szegedi kutatócsoport az egyetlen magyarországi partner az együttműködésben.
Két szegedi egyetemi oktató is tagja volt annak az öttagú zsűrinek, amely döntött idén a Településfejlesztési Díjakról. Dr. Boros Lajos egyetemi docensnek és Dr. Nagy Gyula egyetemi adjunktusnak, a Földrajzi és Földtudományi Intézet Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszéke munkatársainak több mint 150 önkormányzati szakember, közel 20 médium és 23 inspiráló, példamutató projekt közül kellett választania.
Új dimenziókat nyithat a szegedi jogi oktatásban és kutatásban az a kibővített együttműködési megállapodás, amelyet 2023. június 13-án, Szegeden írtak alá az SZTE és az East China University of Political Science and Law képviselői. A nemzetközileg is komoly presztízsű, sanghaji egyetemmel oktatási, kutatási területen kooperál a Szegedi Tudományegyetem, illetve terveznek oktatói és hallgatói cseréket is.
Az elmúlt napokban Magyarország déli területein is érzékelhető volt az Arad közeli epicentrumú földrengés. A Szegedi Tudományegyetem Földrajzi és Földtudományi Intézetében ugyan nem dolgozik kifejezetten a földrengésekkel foglalkozó szakember, de hiteles információforrásokra alapozva megválaszolták a mindenkit foglalkoztató kérdéseket, például, hogy kell-e tartani Szegeden a földrengésektől.
A Szegedi Tudományegyetem TTIK Földrajzi és Földtudományi Intézet adott otthont a XVIII. Kárpát-medencei Környezettudományi Konferenciának, amely majdnem két évtizede, egyre bővülő formában foglalkozik a térséget és a térségben élőket érintő környezeti változásokkal. A háromnapos eseményen külön szekcióval emlékeztek meg az SZTE közelmúltban elhunyt oktatójáról, Dr. Farsang Andreáról, aki a konferencia előkészítésében még részt vett.
A Szegedi Tudományegyetemen korábban is voltak űrkutatáshoz kapcsolódó projektek – például mikrogravitációban végzett kísérletek, illetve űr-orvoslással is foglalkozott az orvosi kar – most pedig az informatika területén, egy műholdon az űrbe juttatott eszköz fejlesztésében vettek részt az SZTE kutatói.
Magyarországon egyedülálló együttműködési megállapodást kötött a világ egyik legismertebb és legnagyobb hatású egészségügyi kutatóbázisával a Szegedi Tudományegyetem. A párizsi Pasteur Intézet és az SZTE közös kutatásairól és képzéseiről 2023. április 18-án, Szegeden állapodtak meg a felek.
Évek óta tart és egyre több adatot, információt szolgáltat a Szegedi Tudományegyetem Földrajzi és Földtudományi Intézetének kutatása, amely a Tiszában található szennyezéseket, kiemelten a mikroműanyagokat vizsgálja. Az SZTE Multimédia rovatában, most egy ezzel kapcsolatos televíziós riportot tekinthetnek meg.
Több mint 1200, nagyrészt 19. századi ritkaságnak számító könyvet adományozott az SZTE Klebelsberg Kuno Könyvtárának Altay Mehmet Gökbilgin török üzletember. Az Egyesült Államokban élő vállalkozó, történettudós édesapja gyűjteményét ajánlotta fel, ezzel még exkluzívabbá téve a Szegedi Tudományegyetem könyvtárának Keleti Gyűjteményét. A nagylelkű felajánlást az egyetem vezetése 2023. március 28-án Mecénás-díjjal viszonozta.
Szeged két napra a klímaváltozás és a természeti veszélyek kutatásának fővárosává vált. A Szegedi Tudományegyetem TTIK Geoinformatikai, Természeti- és Környezetföldrajzi Tanszéke 2023. március 23-án és 24-én a EUGLOHRIA Seeding Grant támogatásával, nemzetközi konferenciát és workshopot szervezett „Natural Hazards and Climate Change” címmel, amelyen nemcsak a földrengések, aszályok és árvizek összefüggéseit de a klímaváltozás népegészségügyi és járványügyi hatásait is vizsgálták.
2023. március 22-én könyvbemutatót és konferenciát rendeztek a Szegedi Tudományegyetem Földrajzi és Földtudományi Intézetében. A sárgaföld emlékezete - A Kárpát-medence löszös szintjeinek kialakulása és fejlődéstörténete című könyvről és a löszhöz kapcsolható kutatási eredményekről a szerzők számoltak be. Sümegi Pál, Molnár Dávid, Gulyás Sándor és Törőcsik Tünde 2022-ben a GeoLitera Kiadónál publikálta azokat az eredményeket, amelyek a löszön és a löszben található ősmaradványokon (fosszíliákon) keresztül segíthetik, például a földtörténeti korokban lezajlott klímaváltozások pontosabb megismerését az Alföldtől Új-Zélandig.
Az archeogenetikai vizsgálatokat jelentősen megkönnyítő új módszert közöltek az SZTE Gyermekgyógyászati Klinika kutatói, az SZTE Genetikai Tanszékével és az MKI Archeogenetikai Kutatóközpontjával együttműködésben.
Az utóbbi idők legnagyobb tömegbalesetét porvihar okozta Magyarországon. A porviharok kialakulása részben a klímaváltozásra részben pedig a nem körültekintő területhasználatra vezethető vissza. Az SZTE Földrajz és Földtudományi Intézet geográfusai több oldalról vizsgálták meg az eseményt és azt is tudják, hogy lehet elkerülni, hogy a jövőben hasonlóak történjenek.
Az SZTE Földrajz és Földtudományi Intézet szakértői számos területen értelmezik és elemzik azokat a műholdas adatokat, amelyek segítenek felismerni a Föld felszínén bekövetkező környezeti változásokat, így például a felszín kis mértékű deformációját is. A műholdas adatok alkalmazásának jelentőségére legújabban a februári törökországi földrengések irányították rá a figyelmet.
Luca Schneider és Muhammad Jarkas a Bochumi Ruhr Egyetem PhD-hallgatói, akik a Szegedi Tudományegyetem vendéghallgatójaként a HCEMM kutatásában is részt vesznek. Olyan új gyógymódokat és gyógyszereket keresnek, amelyek a szívműködési zavarok megelőzésében és gyógyításában hozhatnak áttörést.
Alacsony kockázat, óriási siker. Így jellemezhetők azok a hallásjavító műtétek, amelyekből több mint ezret végeztek már el a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központjában. A süketen született kisgyermekeken segít és az időskori hallásvesztésre is megoldást jelent a Cochlear implantátuma. Gyártócégének képviselői Szegeden egyeztettek a további fejlesztési lehetőségekről a Prof. Dr. Rovó László által vezetett orvoscsoporttal.
A fotoszintézis biofizikájának ultragyors, nanoszintű folyamatairól jelent meg cikk decemberben a Royal Society (UK) Open Biology folyóiratában a Szegedi Biológiai Kutatóközpont, a Szegedi Tudományegyetem és az ELI-ALPS közös kutatásának eredményeképpen. A publikáció tudományos eredményeiről a kutatócsoport vezetőjével Dr. Garab Győző biofizikus emeritus kutatóprofesszorral (SZBK) és Dr. Nagy László biofizikussal, az SZTE SZAOK és TTIK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet egyetemi docensével beszélgettünk. A fotoszintézis alapkutatásának tétje akár a globális élelmiszertermelés megkétszerezése is lehet.
A Szegedi Tudományegyetem 2018 óta minden évben találkozót szervez a fiatal kutatók számára, amelynek célja, hogy a gyógyszerészet és a társtudományok területén kutatásokat végző PhD-hallgatók kötetlenebb formában mutassák be eredményeiket egymásnak és a nagyközönségnek. A jubileumi, ötödik fórum, amely szerdától péntekig tart, több szempontból is különleges.
2023. január 17.
Shyam Jee a Szegedi Tudományegyetem doktori iskolájában szerzett PhD-fokozatot és tanulmányai befejeztével sem hagyta el Szegedet. A Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (HCEMM) Advanced Core Facility (ACF) egységének főmunkatársaként most a világon is egyedülálló vizsgálatokban vesz részt.
A Szegedi Tudományegyetem klimatológusai a Hungarian Geographical Bulletin-ben publikálták kutatási eredményeiket, amelyek alapján már a következő évtizedekben döntő időjárási változásokra kell felkészülni az egész Dél-alföldi régióban. Ezek hatására jelentősen átalakul többek között a fűtési és a hűtési energiafelhasználásunk és több lesz az extrém időjárási esemény is az évszázad végére.
Több kilométer magas hegyvonulatok és mély völgyrendszerek, valamint többmillió éve kihűlt vulkánok is húzódnak a Dél-Alföld sík felszíne, a földtörténeti viszonylatban fiatalnak mondható üledékes kőzetek alatt. A Szegedi Tudományegyetem Földrajzi és Földtudományi Intézetének kutatói különleges módszerekkel, nemzetközi kutatócsoportokkal együttműködve vizsgálják az aljzatot és annak összetételét, felfedezéseik eddig ismeretlen geológiai folyamatokat és képződményeket tárhatnak fel. Az SZTE földtudományi alapkutatásai akár rejtett energiahordozó lelőhelyeket lokalizálásában is hasznosak lehetnek.
Megalakult a Természet-Alapú Megoldások magyarországi hálózata (TeAM HUb), melynek egyik elsődleges célja, hogy támogassa a szakmai kapcsolatépítést mindazon egyének és szervezetek között, amelyek elkötelezettek a Természet-Alapú Megoldások széleskörű elterjesztésében. A szervezet alakuló rendezvényén a Szegedi Tudományegyetem kutatója, Dr. Gulyás Ágnes is népszerű előadást tartott.
Az Európai Unió H2020-as Phoenix-projektje arra keres megoldásokat, hogy milyen válaszokat adhatunk a klímaváltozás és az energetikai válság okozta kihívásokra. A kilenc országban zajló kezdeményezés kizárólagos képviselője a kelet-közép európai térségben a Szegedi Tudományegyetem, amely két hazai területen, Szegeden és a Balaton régiójában végez nagy jelentőségű kutatásokat.
A Szegedi Tudományegyetem volt a házigazdája a Szív- és Érrendszeri Tudományok Akadémiája Európai szekciója nyolcadik ülésének. Az „8th European Section Meeting of the International Academy of Cardiovascular Sciences” című konferencián világviszonylatban is kiemelkedő szaktekintélyek adtak elő és számos szegedi kutató részesült elismerésben.
Minden tudományterületet lefednek azok az előadások, amelyeket a Pro Scientia Aranyérmesek Társasága (PSAT) tagjai tartanak a Szegedi Tudományegyetem Rektori Épületében. A diákként elérhető, legmagasabb kitüntetés birtokosai saját kutatási területüket mutatják be közérthető módon a nyilvánosságnak 2022. október 13. és 15. között.
A L’Oréal – UNESCO a Nőkért és a Tudományért Alapítvány abból a célból jött létre, hogy a nők helyzetét előmozdítsa a kutatói pályán, továbbá ösztönözze őket a kiemelkedő és gyakorlatban alkalmazható tudományos eredmények elérésére. 2022-ben Dr. Spohn Réka, volt SZTE-s hallgató, jelenleg pedig a Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársa nyerte el az egyik díjat. Idén huszadik alkalommal adták át ezt a rangos kitüntetést, alumnánk a 12. szegedi kutatónő, aki ebben az elismerésben részesült.
Hetényi Anasztázia, a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar Orvosi Vegytani Intézet egyetemi docense az egyik nyertese a L’Oréal-UNESCO A Nőkért és a Tudományért elnevezésű díjnak.
A Szegedi Tudományegyetem a házigazdája az egyik legjelentősebb szív- és érrendszeri betegségekkel, kutatásokkal foglalkozó, nemzetközi konferenciának. A Szív- és Érrendszeri Tudományok Akadémiája Európai szekciójának nyolcadik ülését, a „8th European Section Meeting of the International Academy of Cardiovascular Sciences” című konferenciát szeptember 28. és október 1-je között bonyolítják le, világviszonylatban is kiemelkedő szaktekintélyek részvételével.
Egyre gyakrabban fordulnak elő erdőtüzek világszerte. Idén nyáron a korábbiaknál is több esethez riasztották a tűzoltókat, nemcsak a mediterrán országokban, hanem Magyarországon is. A Szegedi Tudományegyetem kutatói évek óta dolgoznak egy olyan módszer fejlesztésén, amely hatékonyabbá teheti a kialakult tüzek elleni védekezést és segítheti azok előfordulásának előrejelzését is.
Szeptember 30-án ismét megnyitja kapuit a szegedi ELI ALPS Lézeres Kutatóintézet a nagyközönség előtt! A szervezők szórakoztató és inspiráló programokkal készülnek a különleges éjszaka alkalmából, többek között körbevezetéssel, látványos kísérletekkel, VR-szemüveges virtuális laborlátogatással, ismeretterjesztő előadásokkal, lézersakkal, tudományospóló-versennyel és alkatrészsimogatóval is várják az érdeklődőket 17 órától a Kutatók Éjszakáján.
Az Európai Bizottság ebben az évben is megrendezi a Kutatók Éjszakáját, amelyhez a Szegedi Tudományegyetem idén új helyszínnel, 500 oktatóval és csaknem 400 programmal csatlakozik. A szeptember utolsó és október első napját érintő esemény legfontosabb célja, hogy a kutatók és fejlesztők sokszínű munkája vonzóvá váljon a fiatalok számára – fiúknak és lányoknak egyaránt.
2022. szeptember 30-án és október elsején a Szegedi Tudományegyetem Szeged és Hódmezővásárhely mellett, idén Baján is várja a tudomány iránt érdeklődő fiatalokat és családokat. Mintegy 500 oktató, kutató, csaknem 400 programjából választhat ki-ki a maga érdeklődési területének megfelelően. A rengeteg izgalmas lehetőség közötti eligazodást segíti nyomtatott tájékoztató kiadvány, külön honlap és telefonos applikáció is. Mindegyik elérhető a cikkben.
Hogyan függ össze a levegőben található szálló por mennyisége a közlekedéshálózat sűrűségével? Többek között erre a kérdésre keresték a választ a Szegedi Tudományegyetem geográfusai, akik a közlekedési hálózatok térbeli jellemzőinek levegőminőségre gyakorolt hatásait mutatják be egy rangos nemzetközi folyóiratban publikált tanulmányukban.
Az SZTE kutatói minden segítséget megkapnak, hogy a munkájuk eredménye közvetlenül egy gazdaságilag és társadalmilag is hasznosítható innovációvá váljon. Az IKIKK lesz a Szegedi Tudományegyetemen belül az a szervezeti egység, amely a kutatások arculatát meghatározza és sugározza a közvélemény felé.
A 10 milliárd dollárt érő James Webb-űrteleszkópra szegedi és szegedi kötődésű csillagászok is nyertek kutatási időt. Az eszköz 2022. július 11-én kezdte meg tudományos ciklusát, segítségével az SZTE TTIK Fizikai Intézet Asztrofizikai Kutatócsoportjának munkatársai csillagrobbanások nyomait kutatják majd.
Dr. Szalai Tamás, az SZTE TTIK Fizikai Intézet Asztrofizikai Kutatócsoport munkatársa, ahogy arról már korábban is beszámoltunk, munkatársaival együtt távcsőidőt nyert több pályázattal a James Webb űrtávcsőn; egy programnak (2666) ő a társ-témavezetője is. A kutatók arra a kérdésre keresik a választ, vajon „kozmikus porgyárak”-e a nagy tömegű csillagok életét lezáró, gigantikus energiakibocsátással járó szupernóva-robbanások, vagy sem?
Az idei nyáron tapasztalható, súlyos vízhiány elsősorban a mezőgazdaságot sújtja az Alföldön, de hosszabb aszályos időszakban a hatások érintik a felszíni és felszín alatti vízkészleteket is, súlyosabb esetben komoly gondokat okozva az öntözés és az ipar vízigényeiben is, vagy akár a lakosság vízellátásában. Az aszály mindenki életére hatással lesz az SZTE kutatói szerint.
2022. július 11-én, hétfőn Drónnapot tartott a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar, Fizikai Intézet, Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékének Fotoakusztikus Kutatócsoportja és az ELI-ALPS Lézeres Kutatóközpont. Délelőtt miniszimpózium során a drónokkal végezhető kutatási területekről egyeztettek a résztvevők, délután pedig a Szegedi Repülőtéren, egy fotoakusztikus műszerrel felszerelt drónnal történő felszállást mutattak be a szakértők.
A Szegedi Tudományegyetem kutatói azt vizsgálják, hogy milyen hőterhelés éri a városban élőket. Az elhúzódó hőhullámok esetén, az emberi szervezetet extrém stressz éri, ami akár halálos is lehet a veszélyeztetett csoportoknál, mint az idősek, a kisgyerekek vagy a szív és érrendszeri betegséggel küzdők. Az SZTE szakemberei nem csak a problémák tudományos hátterét vizsgálják, de megoldásokat is keresnek, javasolnak.
Dr. Tarkó Klára, az SZTE Testkultúra Koncepció keretében a Munkahelyi Egészségfejlesztés Program leaderi teendőinek ellátására kapott megbízást. A Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Alkalmazott Egészségtudományi és Környezeti Nevelés Intézet intézetvezetője, az Egészségszociológia és Életmód Tanszék tanszékvezető főiskolai tanára volt az egyik plenáris előadója a XIX. Országos Sporttudományi Kongresszusnak. A szakembert a konferencia kapcsán kérdeztük.
A Szegedi Tudományegyetemen teljesedett ki Dr. Kovács Zoltán pályafutása, akit a Magyar Tudományos Akadémia 195. Közgyűlésén, 2022. május 3-án az MTA rendes tagjának választottak.