Szegedi Tudományegyetem

TUDÁSPORTÁL

Erdélyben született, Kolozsvárról indult és Szegeden teljesedett ki. Ez a mondat nemcsak a Szegedi Tudományegyetemre igaz, hanem Dr. Pál-Molnár Elemérre is, aki éppen annak a két egyetemnek a „születésnapján” vehette át a Pro Universitate-díját, amelyet személye is összeköt.

Magyarország Európai Uniós soros elnökségi programja, azon belül a versenyképességi program állt a fókuszában annak az előadásnak, amelyet Dr. Bóka János európai ügyekért felelős miniszter tartott az SZTE-n megrendezett Európa-tanulmányok Hálózat konferenciáján.

A gyémánt értékével vetekedő, babonák övezte opál lesz 2025-ben az Év Ásványa, amiből a Szegedi Tudományegyetem gyűjteményében is vannak különleges példányok.

A tudomány fővárosává vált Szeged két napra. 15 országból érkeztek az mRNS-technológiával foglalkozó sztárkutatók, köztük a Nobel-díjas Karikó Katalin és Drew Weissman. A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozatának kiemelkedő eseménye a november 7-8-i, a Szegedi Tudományegyetemen rendezett konferencia, amely ünnepélyes keretek között vette kezdetét az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központban.

A Szegedi Tudományegyetem kutatóinak árvizekkel, aszályokkal, távérzékeléssel, geofizikával, adatfeldolgozással kapcsolatos tapasztalatai segítik azt a szerb-magyar projektet, amely 2024. október 24-én nyitókonferenciával kezdődött. Az 1,4 millió euró összköltségű projekt célja, hogy a gyakorlatban is használható megoldásokat adjon a Tisza menti területek döntéshozóinak, amelyekkel felkészülhetnek az extrém időjárási körülmények miatt kialakuló árvizekre, aszályokra.

A hazai tudományos élet csúcseseményét, a szegedi mRNS konferenciát a 2022-es Novo Nordisk Prize kitüntetettjei, azaz Karikó Katalin, Drew Weissman, Ugur Şahin és Özlem Türeci, a Szegedi Tudományegyetemmel közösen szervezi. Cikkünkből kiderül, hogy miért óriási jelentőségű a dán alapítvány.

A gyémántkitermelés költséghatékonyabbá tétele mellett jelentősen csökkenti a környezeti terhelést is az a kutatás, amelyet a Szegedi Tudományegyetem Geológia Tanszékén végeznek. Sahroz Khan, az SZTE Földtudományok Doktori Iskolája PhD-hallgatója kutatásának fókuszában az áll, hogy mi különbözteti meg a meddő és a gyémántban gazdag lelőhelyeket.

A klímaváltozástól a geotermikus energián át a vulkánokig és a modern várostervezésig a földtudomány minden területéről hitelesen és érthetően kommunikál az SZTE TTIK Földrajz- és Földtudományi Intézet. A Szegedi Tudományegyetem nemzetközi szinten is elismert szakértői mellett novembertől ezt a missziót az a tudománynépszerűsítési pályázat is segíti, amelyet a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal írt ki, és amelyre sikerrel pályázott az Intézet.

Még mindig úton a kék bolygó vándora, Magyarország legismertebb geológusa, Juhász Árpád. Ezúttal Dr. Pál-Molnár Elemérrel, az SZTE Földrajz- és Földtudományi Intézetének intézetvezetőjével és az SZTE alumnusával, Veres Zsolttal találkozott a Földtudományi Sokféleség Nemzetközi Napján. A Magyar Természettudományi Múzeumban az SZTE GeoLitera által kiadott Geokéktúra című könyvről is beszélgettek az „évmilliomosok”.

Dr. Molnár Gergely, az SZTE FFI Légkör- és Téradattudomány Tanszék egyetemi adjunktusa az egyik szerzője annak a nagy visszhangot kiváltó tudományos cikknek, amely arra világít rá, hogy az épülethez köthető energiafogyasztás és a szén-dioxid-kibocsátás drasztikus csökkentése csak az állomány modernizációjának felgyorsításával és a megújuló energiaforrásokra, például napenergiára támaszkodva lehetséges.

Minden alkalommal lenyűgözi a látogatókat az a látványos tárlat, amelyben közel 1000 ásványfaj több mint 3000 példánya tekinthető meg az SZTE TTIK megújult Földrajz- és Földtudományi Intézetének folyosóin. A ritkaságokkal is büszkélkedő gyűjtemény idén is népszerű volt a Kutatók Éjszakáján.

Könnyen Nobel-díjasokkal lehet találkozni 2024. november elején Szegeden. Egy hónap múlva, november hetedikén kezdődik Karikó Katalin, Drew Weissman és az mRNS-technológia további jelentős szaktekintélyeinek részvételével az a nemzetközi konferencia, melynek a Szegedi Tudományegyetem ad otthont. Ebből az alkalomból az M5 televíziós csatorna Novum című ismeretterjesztő műsorának október 7-ei adása teljes egészében Karikó Katalinról szól majd.

Az SZTE Földrajz- és Földtudományi Intézetének országosan is jelentős és védett őslénytani gyűjteménye segíti az oktatást és a kutatásokban is komoly hasznát veszik. Többek között ahhoz is hozzájárulhat, hogy a tudósok meghatározzák, hogyan változott Földünk éghajlata a múltban. A Kutatók Éjszakáján, mint mindig, most is népszerű volt a tárlat és fogadtak előzetes bejelentkezés alapján iskolai csoportokat is.

Október elsejétől új szervezeti felépítéssel működik tovább a Szegedi Tudományegyetem Földrajz- és Földtudományi Intézete (FFI), ahol az oktatók és a kutatók korunk legnagyobb globális természeti kihívásaira keresik a válaszokat, és ezt a hagyományokra épülő, innovatív tudást és szemléletet kívánják átadni a hallgatóiknak. A hazai földtudományi oktatás és kutatás egyik legjelentősebb bázisa úgy alakul át, hogy hatékonyabbá válik a kiválóság elérése, ösztönzése.

Kilenc éve népszerűsíti az archeológiát a Határtalan Régészet című magazin, amelynek főszerkesztője a Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszékének adjunktusa, Dr. Felföldi Szabolcs. Magyarországon ez az első és mindmáig az egyetlen nyomtatott magazin, amelynek fókuszában a régészet áll.

Sikeres volt a Szegedi Tudományegyetem Földrajz- és Földtudományi Intézet szakértőinek közreműködésével megvalósított Park(ing) Day. A program játékos betekintést engedett abba, hogy mivel is foglalkozik a földrajz tudományága. A kezdeményezés helyszíne két Somogyi utcai parkoló volt, az SZTE rektori hivatali épület mellett.

A Szegedi Tudományegyetem Földrajz- és Földtudományi Intézetének kutatói is részt vettek abban a Duna egészét érintő kutatásban, amely a folyó menti hullámterek árvizekre gyakorolt hatását is vizsgálta. A mostani árvíz előtt a Natural Hazards című rangos szaklapban megjelent közleményük rávilágít arra, hogy a Középső-Dunán, mely a magyarországi és a szerbiai szakaszt foglalja magába, a felsőbb szakaszokhoz képest elenyésző a hullámterek árvízi szintekre gyakorolt hatása. Megoldást is javasolnak a szakemberek a kutatási eredmények alapján.

Több helyszínen, több programmal is csatlakozik a Szegedi Tudományegyetem az Európai Mobilitási Héthez és Autómentes Naphoz. A bringás reggeli és ingyenes kerékpárszerviz mellett a Park(ing) Day ad alkalmat arra, hogy szokatlan környezetben bárki elmondhassa véleményét a szegedi közlekedésről.

A már jól ismert Duális és Kooperatív Börzét tovább fejlesztve egy egész karrierhéttel várták a szervezők az SZTE mérnökhallgatóit a 2024/25-ös tanév őszi szemeszterének kezdetén. A Kar partnervállalatai mellett állásinterjú szimuláció, önéletrajz ellenőrzés, kerekasztal-beszélgetés is színesítette a programot, amelyen akár jövőbeli munkaadójukkal is találkozhattak a Mérnöki Kar hallgatói.

2024. augusztus 25. és 28. között a második GEOCAMP-en többek között labormunka, geocaching, drónozás és közösségépítő programok várták a Szegedi Tudományegyetemen azokat a diákokat, akik a földrajz iránt érdeklődnek. A résztvevők többsége az SZTE Földrajz és Földtudományi Intézete által szervezett, egyik legnagyobb presztízsű tanulmányi versenye, a XIII. Jakucs László Nemzetközi Középiskolai Földrajzverseny nyereményeként vehetett részt a programon, amelynek központi helyszíne idén Mártély volt.

Az európai zöld átmenet kapcsán Toulouseban, Franciaországban, az Európai Participációs Kongresszus a francia think tank Décider Ensemble és Toulouse Város és Városrégió Önkormányzata szervezésében találkoztak a témában érintett kutatók. A Szegedi Tudományegyetemet Nagy Gyula, a Földrajz- és Földtudományi Intézet oktatója képviselte.

A legnagyobb földrajzi felfedezők egyike volt Prinz Gyula földrajztudós, a Szegedi Tudományegyetem díszdoktora. A nemzetközi hírű Ázsia-kutató egyik utolsó, még élő tanítványa, Dr. Tóth Imre videón mesél professzoráról, tanáráról. Dr. Tóth Imre nyugalmazott egyetemi adjunktus, aki négy évtizeden át egy másik ikonikus SZTE felfedező, Jakucs László professzor által vezetett tanszéken dolgozott.

Magyarország lakosságának több mint kétharmada városban él. A városi zöldfelületek természetalapú megközelítése számos fontos területre gyakorol jótékony hatást, mint például a klímavédelem, fajvédelem, városi természetvédelem, oktatás, turizmus, vízmegtartás. A megfelelően kialakított urbánus zöldfelületek akár 8-10 Celsius-fokkal tudják csökkenteni a hőmérsékletet, ami kánikulában életet menthet. Az SZTE oktatója olyan hazai és európai kutatásokban vesz részt, amelyek rövid időn belül megoldást jelenthetnek a rövidebb és a hosszabb hőhullámok okozta kihívásokra.

Antal Levente 1 hónapot tölthet el Belgiumban a „CubeSat Summer School” program keretein belül, ahol az ESA munkatársai és külső szakértők előadások és gyakorlati tevékenységek sorát tartják majd meg a több mint 20 országból érkező egyetemisták elit csoportjának.

Egyedülálló, hiánypótló, szórakoztató és ismeretterjesztő egyszerre Veres Zsolt, az SZTE alumnusának könyve, amely az Országos Kéktúra földtudományi különlegességeit mutatja be és magyarázza meg a laikusok számára is érthető módon. A kiadvány a Szegedi Tudományegyetem TTIK Földrajz- és Földtudományi Intézetének kiadója, a GeoLitera gondozásában jelent meg.

A szegedi mérések alapján az elmúlt egy év (2023. július – 2024. június) középhőmérséklete a külterületen 14,4 °C volt, ami jelentősen meghaladja az 1981-2010-es időszak átlagát (11,5 °C). A belvárosban a városi hatások miatt az éjszakák rendszerint melegebbek, a minimumhőmérsékletek pedig magasabbak, így ott az elmúlt év középhőmérséklete 15,2 °C volt. Ez utóbbi érték olyan városok átlaghőmérsékletének felel meg, mint Róma, Marseille vagy Szaloniki. Dr. Gál Tamás, az MTA doktora, az SZTE TTIK Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék tanszékvezetője, valamint a Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület elnöke elmagyarázza, miért vállalhat egyedülálló szerepet az SZTE a magyarországi klímakutatásban.

Dr. Felföldi Szabolcs, az SZTE BTK Régészeti Tanszékének egyetemi adjunktusa július 3-án tartott élménybeszámolót kínai utazásának érdekességeiről, régészeti és oktatási vonatkozásairól. Az oktató a Szegedi Tudományegyetem delegációjának tagjaként több egyetemet, múzeumot és régészeti feltárást is meglátogatott.

A 95. Ünnepi Könyvhét egyik jelentős eseményeként 2024. június 18-án, kedden az SZTE Klebelsberg Könyvtár földszinti AudMin előadójában Szilassi Péter beszélgetett Vajda Tamással, az SZTE Levéltár igazgatójával, A Szegedi Alföldkutatás története. A Szegedi Alföldkutató Bizottság és az Alföldi Tudományos Intézet története (1928–1949) című könyvéről. A GeoLitera sorozatban megjelent, 320 oldal terjedelmű, gazdagon illusztrált, körülbelül 1500 hivatkozást tartalmazó, nagyszámú levéltári és kézirattári forrást felhasználó kötet az 1928–1949 közötti szegedi Alföldkutatást mutatja be, ami jelentősen hozzájárult Klebelsberg Kuno korszakalkotó fejlesztési programjához is.

2024. június 18-án, kedden 18.00-kor az SZTE Klebelsberg Könyvtár (Ady tér 10.) földszinti AudMini előadójában Szilassi Péter beszélget Vajda Tamással, az SZTE Levéltár igazgatójával, A Szegedi Alföldkutatás története. A Szegedi Alföldkutató Bizottság és az Alföldi Tudományos Intézet története (1928–1949) című könyvéről. A GeoLitera sorozatban megjelent 320 oldal terjedelmű, gazdagon illusztrált, kb. 1500 hivatkozást tartalmazó, nagyszámú levéltári és kézirattári forrást felhasználó kötet az 1928–1949 közötti szegedi Alföldkutatást mutatja be, ami az egyetemtörténet egy méltatlanul elfeledett témája.

A 95. Ünnepi Könyvhét egyik népszerű, angol nyelvű programja volt az American Corner Szeged eseménye, amelyen a Karikó Katalin könyvét magyarra fordító nyelvésszel, Dr. Fenyvesi Annával, az SZTE oktatójával találkozhattak az érdeklődők 2024. június 12-én, a Szent-Györgyi Albert Agórában.

2024. május 28-án a Váci Szakképzési Centrum Boronkay György Műszaki Technikum és Gimnázium 13 tanulója látogatott Szegedre. A diákok a Szent-Györgyi Tanulmányi Versenyhez kapcsolódóan kaptak meghívást a Szegedi Tudományegyetemre, ahol az egésznapos program során megtekintették a Karikó Katalin kiállítást, az egyetem skill laborját és még kísérleteket is végeztek.

Ősszel ünnepli alapításának 80. évfordulóját a Shaanxi Normal University (SNNU), amelyre meghívták a Szegedi Tudományegyetem legfelső vezetését is. A Kína korábbi történelmi fővárosában, Xianban található egyetemet 2024. május 17-én, pénteken meglátogatta az SZTE delegációja. A két intézmény közötti kapcsolat egyik alapja a tanárképzés, a hasonló jellegű kutatások a természettudományok és az oktatás terén, illetve az egymást jól kiegészítő infrastruktúra lehet.

Tudományos konferenciát rendeztek a Szegedi Tudományegyetemen „FÖLDRAJZ 100 Szeged - A szegedi földrajzi felsőoktatás centenáriuma” címmel 2024. április 26-án, az SZTE TTIK Földrajzi és Földtudományi Intézetében. A konferencia bemutatta a 2024 évben centenáriumát ünneplő földrajzos (földrajztanár és geográfus) képzés a Dél-Alföldi régió társadalmi, gazdasági fejlődésében betöltött szerepét.

Tizennyolcadik alkalommal adták át az SZTE Alma Mater presztízsdíját április 23-án, amelyet a Szegedi Tudományegyetem öregdiák szervezete minden évben azon cégnek ítél, amely kiemelt foglalkoztatója az SZTE-n végzett hallgatóknak, szoros kapcsolatot ápol az intézménnyel és támogatja céljainak megvalósítását. A 2024-es díjazott, a CAS Software Kft. a díj történetében immáron a második cég, amelyik duplázni tudott, és 2011. után újra használhatja az „SZTE Alma Mater Díjazott” címet.

Karikó Katalin, az SZTE Nobel-díjas kutatóprofesszora szegedi látogatását színesítette az a rendhagyó növényismereti óra, amit a Füvészkertben tartottak a Szegedi Tudományegyetem hallgatóinak. Az egyetem legújabb díját alapító kutatónő a tanóra után megismerkedett azokkal a botanikai ihletésű kerámiaszobor-tervekkel is, amelyek a Tudós nők ösvényét díszítik majd. Karikó Katalin a kukorica szimbólumot választotta magának.

Prof. Dr. Karikó Katalin 2024. április 16-án, kedden délelőtt az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központban (TIK) bejelentette, hogy felajánlotta Nobel-díját és a díjjal járó több mint félmillió dollárt a Szegedi Tudományegyetemnek. Az SZTE kutatóprofesszora élménybeszámolót is tartott a Nobel-díj átadását megelőző, svédországi eseményekről és a díjátadóról.

151 ember vesztette életét és az akkori 75 ezer szegedi lakosból 60 ezer vált hajléktalanná, amikor 1879. március 12-én a Tisza elöntötte Szegedet. Európa minden részére eljutott a természeti katasztrófa híre, amely alapvetően megváltoztatta a térség lakóinak életét és az árvízvédelemmel kapcsolatos koncepciókat is. A szegedi nagyárvíz 145. évfordulója alkalmából rendezett tudományos konferencián, 2024. március 11-én a Szent-Györgyi Albert Agóra Dísztermében Szeged történetének legnagyobb természeti katasztrófájára emlékeztek a tudományos élet képviselői és az árvízvédelemben érintett szervezetek, intézmények, hatóságok, köztük az SZTE tudósai.

A Szegedi Tudományegyetem legkiválóbb szakértőinek részvételével megalakul Magyarország első olyan kutatócsoportja, amely egy adott régió, terület komplex vizsgálatát képes elvégezni, ezzel segítve a gazdasági szereplőket – elsősorban a borászokat – hogy terméküket tudományos alapokra helyezett módon állítsák elő és tökéletesen tudják pozícionálni a világpiacon.

Virtuális sétán mutatja be a EUGLOH (European University Alliance for Global Health),- azon belül a kutatásokra fókuszáló EUGLOHria - a kilenc egyetem kutatási infrastruktúrájának legkiemelkedőbb bázisait. A Szegedi Tudományegyetem Biobankja és Funkcionális sejtbiológia és immunológia központja is bekerült az exkluzív válogatásba. A Biobankról még teljesebb képet kaphatnak az érdeklődők, a világszínvonalú létesítmény vezetőjével, Dr. Veréb Zoltánnal készült, angol nyelvű interjú segítségével.

Az SZTE Klebelsberg Könyvtár digitális gyűjteményében immár online is elérhető Dr. Szilassi Péter egyetemi docens földrajztankönyveket tartalmazó magángyűjteménye, mely az SZTE Földrajzi és Földtudományi Intézete, az MTA és a Berlini Humboldt Egyetem együttműködése révén került az online térbe. A közel száz tankönyv és tanári segédlet kiváló korrajz, egyben keresztmetszet a bolygónkon utóbbi 180 évben végbement társadalmi, gazdasági és környezeti változásokról.

Az elmúlt hétvégén rendezték meg Szeged Első Közösségi Gyűlését, az SZTE Phoenix H2020-as projektje keretében, Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata partnerségében és az Enrawell Consulting Kft. szervezésében.

Éppen száz éve, 1924-ben alapították a Földrajzi Intézetet, a mai Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék és Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék elődjét a Szegedi Tudományegyetemen. Hetven éve folyamatosan, ugyanabban az épületben működik az Éghajlattani Tanszék is. Dr. Pál Molnár Elemérrel, az SZTE Földrajzi és Földtudományi Intézet vezetőjével az intézet múltjáról, az oktatás és a tudományág fejlődéséről beszélgettünk.

A távérzékelés, műholdas képek elemzésének területén világszínvonalat képvisel az SZTE Földrajzi és Földtudományi Intézetnek Alkalmazott Geoinformatikai és Távérzékelési Laboratóriuma. A kutatócsoport vizsgálatai lehetővé teszik a haszonnövények hatékonyabb elemzését, tágabb időszakban is. A projekt együttműködő szakmai partnere a Mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.

2023. december 7-8. között rendezik meg a Szegedi Tudományegyetem Rektori Hivatalában a VII. „Trianon és a magyar felsőoktatás” konferenciát. Az eseményt közösen szervezi a Szegedi Tudományegyetem, a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár, a Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség, a Szeged-Csanádi Egyházmegye és a Gál Ferenc Egyetem. Jelentős és érdekes témákat ismertetnek a szakértők, az elhangzottakat pedig felhasználják majd az SZTE egyetemtörténeti könyvsorozatának harmadik kötetében is.

Az M5 televízió, Novum című műsora készített riportot a Szegedi Tudományegyetem "SZTE Skywalkers" nevű csapatáról, amely rakétaépítő versenyre készül és hosszú távon egy légkört érintő globális kérdésre is választ adhat.

Banga Ilonáról, fia és dédunokája jelenlétében nevezték el a Szegedi Tudományegyetem új, egészségtudományi képzési központját, amelyet 2023. november 21-én, névadó és projektzáró ünnepség keretében, hivatalosan is átadtak. A teljesen felújított épületben az egészségtudományi szakterületen tanuló hallgatók mellett oktatóik ismerkedhetnek a legújabb eljárásokkal, technológiákkal és a régióban is egyedülálló képzésekben, kutatásokban vehetnek részt. Az esemény részeként átadták az SZTE Innovációs Díjakat a győzteseknek.

Innovációs díjakat érő, környezetvédelmi szempontból is fontos újdonság az úgynevezett zöld tégla, amely szinte minden típusú tüzelőberendezésnél egyszerűen használható. A katalitikus tégla a gépjárművek katalizátoraihoz hasonlóan működik. Az égésből keletkező füstgáz összetevőket megköti és ott tovább alakítja azokat kevésbé ártalmas vagy ártalmatlan termékekké. Ez javítja az égéshőfokot és csökkenti a károsanyagok, például a szén-monoxid kibocsátását.

A több egyetemi kart is érintő rakétaépítő-projekt fontos állomás azon az úton, amely komoly légkörkutatási probléma megoldásához is vezethet. A hallgatók a rakétatervezés és -építés során az egyetemen tanultakat is hasznosíthatják, illetve a gyakorlatban próbálhatják ki elméleti ismereteiket.

Az SZTE asztrofizikusainak közreműködésével derít fényt a csillagrobbanások kozmikus porképződésben betöltött szerepére a James Webb-űrtávcső.

Szimbolikus jelentőséggel bíró dolgozószobát, Szent-Györgyi Albert korábbi irodáját kapta meg Dr. Karikó Katalin, a Szegedi Tudományegyetem kutatóprofesszora és második Nobel-díjasa, akit tömeg és ünnepi ülés fogadott korábbi tanulmányai helyszínén.

A tudományos kutatás lehet meghökkentő és látványos is. Ebből ad kóstolót az SZTE Földrajzi és Földtudományi Intézetének egyik programja a Kutatók Éjszakáján kicsiknek és nagyoknak egyaránt. A radiokarbon kormeghatározó laboratóriumában több tízezer évre is vissza tudnak pillantani a szakértők és a hallgatók is, valamint időnként még a folyékony nitrogén is csodákat művel.

Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.

A Kutatók Éjszakáján számos érdekes előadással várta azokat, akik a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karára látogattak. Az egyik ilyen, a Mesterséges intelligencia a nappalinkban című program volt, amelyen robotok és a Minecraft is szerepet kapott.

A Szegedi Tudományegyetem Földrajzi és Földtudományi Intézet két oktatója, Dr. Sipos György és Dr. Barta Károly, valamint egy hallgatója, Vincze Ákos, egyedülálló expedíción vett részt a Tien-san nyugati és a Pamír hegység középső részében, ahol kutatásaikhoz értékes szakmai adatokat gyűjtöttek, emellett életre szóló élményekkel gazdagodtak. Az egyhónapos expedícióról a napokban tértek haza az SZTE kutatói.

Az SZTE Földrajzi és Földtudományi Intézet Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék szervezésében, Szekszárdon rendezték meg idén a legfontosabb hazai geokémiai és kőzettani szakmai fórumot, amelyen a legújabb kutatási irányokat és eredményeket bemutató előadások mellett, terepi aktivitásokkal gazdagodhattak a résztvevők. A 2023. szeptember 21. és 23. közötti rendezvény lehetőséget biztosított a hazai intézmények képviselőinek, hogy produktív formában tárgyaljanak a jelenleg legfontosabb, tudományos és nemzetgazdaságot is érintő szakmai kérdésekről.

Dr. Hegedüs Zsófia a következő három évre nyerte el a Bolyai János Kutatási ösztöndíjat, melynek keretében olyan sejtfolyamatokra ható fehérjéket vizsgál, melyek terápiás szempontból gyógyszercélpontok lehetnek. Az SZTE SZAOK Orvosi Vegytani Intézetének oktatóját a gyógyszerkutatás és a gyógyítás egyformán motiválja.

Jubileumhoz érkezett a „Sapiens Ubique Civis – PhD Student and Young Scholar Conference on Classics and the Reception of Antiquity” című konferencia. Az antikvitás ifjú kutatói már tizedik alkalommal találkoznak a Szegedi Tudományegyetemen. A 2023. augusztus 30. és szeptember 1. közötti program főszervezőjét, Nagyillés Jánost, az SZTE BTK Klasszika-Filológiai és Neolatin Tanszék docensét kérdeztük az eseményről.

Újfajta környezetbarát és fenntartható lehetőségeket keres, és közben a tehetséges hallgatókat is támogatja Gyulavári Tamás, aki egyike a Szegedi Tudományegyetem Bolyai János Kutatási Ösztöndíjas fiatal kutatóinak.

Dr. Nagy Gyula, az SZTE TTIK Földrajzi és Földtudományi Intézet adjunktusa, a Kelet-Közép Európai térségből egyedüliként kapcsolódott be egy nemzetközi tanulmány elkészítésébe. A kisebbségi közösségek bizonyos tagjai egyszerre küzdenek társadalmi kirekesztettséggel, munkanélküliséggel és gazdasági kizsákmányolással. Globális tendencia, hogy a környezeti ártalmak is fokozottan sújthatják ezeket a csoportokat. A Minority Rights Group “Minority and Indigenous Trends 2023” idén a vízzel, vízhiánnyal kapcsolatos emberi jogi kihívásokra, igazságtalanságokra fókuszál.

A Szegedi Tudományegyetem Földrajzi és Földtudományi Intézet két oktatója, Dr. Sipos György és Dr. Barta Károly, valamint egy hallgatója, Vincze Ákos, egyedülálló expedícióra indul a Tien-san nyugati és a Pamír hegység középső részébe. A kutatók magashegyi körülmények között, négy héten át gyűjtenek mintákat, eddig megoldatlan geomorfológiai kérdések megválaszolásához. A csapat tagjai nagy elődök, például Prinz Gyula által is vizsgált területen dolgoznak majd a Föld egyik legintenzívebben emelkedő térségében.

Mint azt korábban megírtuk az Szegedi Tudományegyetem űrkutatási tevékenységének fontos eleme, hogy minél több gyakorlati kutatásban részt vegyenek a Szegedi Tudományegyetem hallgatói és oktatói. A legutóbbi sikert a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem MRC-100 műholdja kapcsán érték el a szegediek, akiknek fejlesztései és kísérletei az űrben és a Földön is működnek.

A Szegedi Tudományegyetem részéről Prof. Dr. Gellén Klára, oktatási rektorhelyettes és Dr. Fendler Judit kancellár, valamint Bányai Gábor, Dél-alföldi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos írták alá azt a megállapodást, amelynek értelmében a jövőben a régió egyetemei stratégiailag együttműködve, céljaikat összehangolva dolgozzák ki és hajtják végre a térséget érintő, átfogó fejlesztéseket.

Földünk, és „rajzának” színeváltozása - földrajz tankönyvek egykor és most - akár ez is lehetne az alcíme a Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtára legújabb digitális kincsének. Dr. Szilassi Péter földrajz tankönyv-gyűjteményében 1842-ből származik a legrégebbi tankönyv, amit Arany János tanárkollégája, Kiss Lajos írt. A Szegedi Tudományegyetem és a Magyar Tudományos Akadémia együttműködésével digitalizálták ezt a páratlan tudásanyagot, amelynek célja az értékmegőrzés mellett egy új kutatási horizont megnyitása, akár a mesterséges intelligencia bevonásával. Az adatbázis heteken belül online is elérhető lesz.

A legjobb magyar egyetemként végzett a Szegedi Tudományegyetem a Quacquarelli Symonds (QS) frissen megjelent világranglistáján. Az idei értékeléshez a brit cég több változtatást is eszközölt rangsorolási gyakorlatán: új szempontokat vezetett be és módosította egyes indikátorai súlyozását. Az SZTE idén 601-610. helyen végzett a ranglistán, amelyre a Tisza-parti universitas mellett tíz magyar intézmény került fel.

A Szegedi Tudományegyetem újabb területen kapcsolódott be az űrkutatásba azzal, hogy egy műholdon az űrbe juttatott informatikai eszköz fejlesztésében vettek részt az SZTE kutatói. Az Elon Musk rakétájával fellőtt műszer június 22-én elkezdte küldeni a jeleket, amelyeknek a földi vételére és feldolgozására alkalmas antennát épített Kiss Ádám, az SZTE PhD hallgatója, az SZTE diákmodul projektvezetője. A jeleket - Magyarországon az elsők között -sikerült is befogni a különleges antennával.

A Szegedi Tudományegyetem MASOST kutatócsoportja, élén Dr. Sipos Pál professzorral, ipari kutatásai közül jelenleg a legnagyobb erőbedobással egy vörösiszappal kapcsolatos projekten dolgozik. Az Emirates Global Aluminium dubai céggel közös ipari együttműködésük célja, hogy ezt a nehezen kezelhető mellékterméket kémiai átalakításokkal hasznossá tegyék. Kutatásaik eredményeinek köszönhetően a sok kellemetlenséget okozó vörösiszap akár talajjavító anyagként is beforgathatóvá válhat. A szegedi kutatócsoport az egyetlen magyarországi partner az együttműködésben.

Két szegedi egyetemi oktató is tagja volt annak az öttagú zsűrinek, amely döntött idén a Településfejlesztési Díjakról. Dr. Boros Lajos egyetemi docensnek és Dr. Nagy Gyula egyetemi adjunktusnak, a Földrajzi és Földtudományi Intézet Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszéke munkatársainak több mint 150 önkormányzati szakember, közel 20 médium és 23 inspiráló, példamutató projekt közül kellett választania.

Új dimenziókat nyithat a szegedi jogi oktatásban és kutatásban az a kibővített együttműködési megállapodás, amelyet 2023. június 13-án, Szegeden írtak alá az SZTE és az East China University of Political Science and Law képviselői. A nemzetközileg is komoly presztízsű, sanghaji egyetemmel oktatási, kutatási területen kooperál a Szegedi Tudományegyetem, illetve terveznek oktatói és hallgatói cseréket is.

Az elmúlt napokban Magyarország déli területein is érzékelhető volt az Arad közeli epicentrumú földrengés. A Szegedi Tudományegyetem Földrajzi és Földtudományi Intézetében ugyan nem dolgozik kifejezetten a földrengésekkel foglalkozó szakember, de hiteles információforrásokra alapozva megválaszolták a mindenkit foglalkoztató kérdéseket, például, hogy kell-e tartani Szegeden a földrengésektől.

A Szegedi Tudományegyetem TTIK Földrajzi és Földtudományi Intézet adott otthont a XVIII. Kárpát-medencei Környezettudományi Konferenciának, amely majdnem két évtizede, egyre bővülő formában foglalkozik a térséget és a térségben élőket érintő környezeti változásokkal. A háromnapos eseményen külön szekcióval emlékeztek meg az SZTE közelmúltban elhunyt oktatójáról, Dr. Farsang Andreáról, aki a konferencia előkészítésében még részt vett.

A Szegedi Tudományegyetemen korábban is voltak űrkutatáshoz kapcsolódó projektek – például mikrogravitációban végzett kísérletek, illetve űr-orvoslással is foglalkozott az orvosi kar – most pedig az informatika területén, egy műholdon az űrbe juttatott eszköz fejlesztésében vettek részt az SZTE kutatói.

Magyarországon egyedülálló együttműködési megállapodást kötött a világ egyik legismertebb és legnagyobb hatású egészségügyi kutatóbázisával a Szegedi Tudományegyetem. A párizsi Pasteur Intézet és az SZTE közös kutatásairól és képzéseiről 2023. április 18-án, Szegeden állapodtak meg a felek.

Évek óta tart és egyre több adatot, információt szolgáltat a Szegedi Tudományegyetem Földrajzi és Földtudományi Intézetének kutatása, amely a Tiszában található szennyezéseket, kiemelten a mikroműanyagokat vizsgálja. Az SZTE Multimédia rovatában, most egy ezzel kapcsolatos televíziós riportot tekinthetnek meg.

Több mint 1200, nagyrészt 19. századi ritkaságnak számító könyvet adományozott az SZTE Klebelsberg Kuno Könyvtárának Altay Mehmet Gökbilgin török üzletember. Az Egyesült Államokban élő vállalkozó, történettudós édesapja gyűjteményét ajánlotta fel, ezzel még exkluzívabbá téve a Szegedi Tudományegyetem könyvtárának Keleti Gyűjteményét. A nagylelkű felajánlást az egyetem vezetése 2023. március 28-án Mecénás-díjjal viszonozta.

Szeged két napra a klímaváltozás és a természeti veszélyek kutatásának fővárosává vált. A Szegedi Tudományegyetem TTIK Geoinformatikai, Természeti- és Környezetföldrajzi Tanszéke 2023. március 23-án és 24-én a EUGLOHRIA Seeding Grant támogatásával, nemzetközi konferenciát és workshopot szervezett „Natural Hazards and Climate Change” címmel, amelyen nemcsak a földrengések, aszályok és árvizek összefüggéseit de a klímaváltozás népegészségügyi és járványügyi hatásait is vizsgálták.

2023. március 22-én könyvbemutatót és konferenciát rendeztek a Szegedi Tudományegyetem Földrajzi és Földtudományi Intézetében. A sárgaföld emlékezete - A Kárpát-medence löszös szintjeinek kialakulása és fejlődéstörténete című könyvről és a löszhöz kapcsolható kutatási eredményekről a szerzők számoltak be. Sümegi Pál, Molnár Dávid, Gulyás Sándor és Törőcsik Tünde 2022-ben a GeoLitera Kiadónál publikálta azokat az eredményeket, amelyek a löszön és a löszben található ősmaradványokon (fosszíliákon) keresztül segíthetik, például a földtörténeti korokban lezajlott klímaváltozások pontosabb megismerését az Alföldtől Új-Zélandig.

Az archeogenetikai vizsgálatokat jelentősen megkönnyítő új módszert közöltek az SZTE Gyermekgyógyászati Klinika kutatói, az SZTE Genetikai Tanszékével és az MKI Archeogenetikai Kutatóközpontjával együttműködésben.

Az utóbbi idők legnagyobb tömegbalesetét porvihar okozta Magyarországon. A porviharok kialakulása részben a klímaváltozásra részben pedig a nem körültekintő területhasználatra vezethető vissza. Az SZTE Földrajz és Földtudományi Intézet geográfusai több oldalról vizsgálták meg az eseményt és azt is tudják, hogy lehet elkerülni, hogy a jövőben hasonlóak történjenek.

Az SZTE Földrajz és Földtudományi Intézet szakértői számos területen értelmezik és elemzik azokat a műholdas adatokat, amelyek segítenek felismerni a Föld felszínén bekövetkező környezeti változásokat, így például a felszín kis mértékű deformációját is. A műholdas adatok alkalmazásának jelentőségére legújabban a februári törökországi földrengések irányították rá a figyelmet.

Luca Schneider és Muhammad Jarkas a Bochumi Ruhr Egyetem PhD-hallgatói, akik a Szegedi Tudományegyetem vendéghallgatójaként a HCEMM kutatásában is részt vesznek. Olyan új gyógymódokat és gyógyszereket keresnek, amelyek a szívműködési zavarok megelőzésében és gyógyításában hozhatnak áttörést.

Alacsony kockázat, óriási siker. Így jellemezhetők azok a hallásjavító műtétek, amelyekből több mint ezret végeztek már el a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központjában. A süketen született kisgyermekeken segít és az időskori hallásvesztésre is megoldást jelent a Cochlear implantátuma. Gyártócégének képviselői Szegeden egyeztettek a további fejlesztési lehetőségekről a Prof. Dr. Rovó László által vezetett orvoscsoporttal.

A fotoszintézis biofizikájának ultragyors, nanoszintű folyamatairól jelent meg cikk decemberben a Royal Society (UK) Open Biology folyóiratában a Szegedi Biológiai Kutatóközpont, a Szegedi Tudományegyetem és az ELI-ALPS közös kutatásának eredményeképpen. A publikáció tudományos eredményeiről a kutatócsoport vezetőjével Dr. Garab Győző biofizikus emeritus kutatóprofesszorral (SZBK) és Dr. Nagy László biofizikussal, az SZTE SZAOK és TTIK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet egyetemi docensével beszélgettünk. A fotoszintézis alapkutatásának tétje akár a globális élelmiszertermelés megkétszerezése is lehet.

A Szegedi Tudományegyetem 2018 óta minden évben találkozót szervez a fiatal kutatók számára, amelynek célja, hogy a gyógyszerészet és a társtudományok területén kutatásokat végző PhD-hallgatók kötetlenebb formában mutassák be eredményeiket egymásnak és a nagyközönségnek. A jubileumi, ötödik fórum, amely szerdától péntekig tart, több szempontból is különleges.

Shyam Jee a Szegedi Tudományegyetem doktori iskolájában szerzett PhD-fokozatot és tanulmányai befejeztével sem hagyta el Szegedet. A Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (HCEMM) Advanced Core Facility (ACF) egységének főmunkatársaként most a világon is egyedülálló vizsgálatokban vesz részt.

A Szegedi Tudományegyetem klimatológusai a Hungarian Geographical Bulletin-ben publikálták kutatási eredményeiket, amelyek alapján már a következő évtizedekben döntő időjárási változásokra kell felkészülni az egész Dél-alföldi régióban. Ezek hatására jelentősen átalakul többek között a fűtési és a hűtési energiafelhasználásunk és több lesz az extrém időjárási esemény is az évszázad végére.

Több kilométer magas hegyvonulatok és mély völgyrendszerek, valamint többmillió éve kihűlt vulkánok is húzódnak a Dél-Alföld sík felszíne, a földtörténeti viszonylatban fiatalnak mondható üledékes kőzetek alatt. A Szegedi Tudományegyetem Földrajzi és Földtudományi Intézetének kutatói különleges módszerekkel, nemzetközi kutatócsoportokkal együttműködve vizsgálják az aljzatot és annak összetételét, felfedezéseik eddig ismeretlen geológiai folyamatokat és képződményeket tárhatnak fel. Az SZTE földtudományi alapkutatásai akár rejtett energiahordozó lelőhelyeket lokalizálásában is hasznosak lehetnek.

Megalakult a Természet-Alapú Megoldások magyarországi hálózata (TeAM HUb), melynek egyik elsődleges célja, hogy támogassa a szakmai kapcsolatépítést mindazon egyének és szervezetek között, amelyek elkötelezettek a Természet-Alapú Megoldások széleskörű elterjesztésében. A szervezet alakuló rendezvényén a Szegedi Tudományegyetem kutatója, Dr. Gulyás Ágnes is népszerű előadást tartott.

Az Európai Unió H2020-as Phoenix-projektje arra keres megoldásokat, hogy milyen válaszokat adhatunk a klímaváltozás és az energetikai válság okozta kihívásokra. A kilenc országban zajló kezdeményezés kizárólagos képviselője a kelet-közép európai térségben a Szegedi Tudományegyetem, amely két hazai területen, Szegeden és a Balaton régiójában végez nagy jelentőségű kutatásokat.

A Szegedi Tudományegyetem volt a házigazdája a Szív- és Érrendszeri Tudományok Akadémiája Európai szekciója nyolcadik ülésének. Az „8th European Section Meeting of the International Academy of Cardiovascular Sciences” című konferencián világviszonylatban is kiemelkedő szaktekintélyek adtak elő és számos szegedi kutató részesült elismerésben.

Minden tudományterületet lefednek azok az előadások, amelyeket a Pro Scientia Aranyérmesek Társasága (PSAT) tagjai tartanak a Szegedi Tudományegyetem Rektori Épületében. A diákként elérhető, legmagasabb kitüntetés birtokosai saját kutatási területüket mutatják be közérthető módon a nyilvánosságnak 2022. október 13. és 15. között.

A L’Oréal – UNESCO a Nőkért és a Tudományért Alapítvány abból a célból jött létre, hogy a nők helyzetét előmozdítsa a kutatói pályán, továbbá ösztönözze őket a kiemelkedő és gyakorlatban alkalmazható tudományos eredmények elérésére. 2022-ben Dr. Spohn Réka, volt SZTE-s hallgató, jelenleg pedig a Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársa nyerte el az egyik díjat. Idén huszadik alkalommal adták át ezt a rangos kitüntetést, alumnánk a 12. szegedi kutatónő, aki ebben az elismerésben részesült.

Hetényi Anasztázia, a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar Orvosi Vegytani Intézet egyetemi docense az egyik nyertese a L’Oréal-UNESCO A Nőkért és a Tudományért elnevezésű díjnak.

A Szegedi Tudományegyetem a házigazdája az egyik legjelentősebb szív- és érrendszeri betegségekkel, kutatásokkal foglalkozó, nemzetközi konferenciának. A Szív- és Érrendszeri Tudományok Akadémiája Európai szekciójának nyolcadik ülését, a „8th European Section Meeting of the International Academy of Cardiovascular Sciences” című konferenciát szeptember 28. és október 1-je között bonyolítják le, világviszonylatban is kiemelkedő szaktekintélyek részvételével.

Egyre gyakrabban fordulnak elő erdőtüzek világszerte. Idén nyáron a korábbiaknál is több esethez riasztották a tűzoltókat, nemcsak a mediterrán országokban, hanem Magyarországon is. A Szegedi Tudományegyetem kutatói évek óta dolgoznak egy olyan módszer fejlesztésén, amely hatékonyabbá teheti a kialakult tüzek elleni védekezést és segítheti azok előfordulásának előrejelzését is.

Szeptember 30-án ismét megnyitja kapuit a szegedi ELI ALPS Lézeres Kutatóintézet a nagyközönség előtt! A szervezők szórakoztató és inspiráló programokkal készülnek a különleges éjszaka alkalmából, többek között körbevezetéssel, látványos kísérletekkel, VR-szemüveges virtuális laborlátogatással, ismeretterjesztő előadásokkal, lézersakkal, tudományospóló-versennyel és alkatrészsimogatóval is várják az érdeklődőket 17 órától a Kutatók Éjszakáján.

Az Európai Bizottság ebben az évben is megrendezi a Kutatók Éjszakáját, amelyhez a Szegedi Tudományegyetem idén új helyszínnel, 500 oktatóval és csaknem 400 programmal csatlakozik. A szeptember utolsó és október első napját érintő esemény legfontosabb célja, hogy a kutatók és fejlesztők sokszínű munkája vonzóvá váljon a fiatalok számára – fiúknak és lányoknak egyaránt.

2022. szeptember 30-án és október elsején a Szegedi Tudományegyetem Szeged és Hódmezővásárhely mellett, idén Baján is várja a tudomány iránt érdeklődő fiatalokat és családokat. Mintegy 500 oktató, kutató, csaknem 400 programjából választhat ki-ki a maga érdeklődési területének megfelelően. A rengeteg izgalmas lehetőség közötti eligazodást segíti nyomtatott tájékoztató kiadvány, külön honlap és telefonos applikáció is. Mindegyik elérhető a cikkben.

Hogyan függ össze a levegőben található szálló por mennyisége a közlekedéshálózat sűrűségével? Többek között erre a kérdésre keresték a választ a Szegedi Tudományegyetem geográfusai, akik a közlekedési hálózatok térbeli jellemzőinek levegőminőségre gyakorolt hatásait mutatják be egy rangos nemzetközi folyóiratban publikált tanulmányukban.

Az SZTE kutatói minden segítséget megkapnak, hogy a munkájuk eredménye közvetlenül egy gazdaságilag és társadalmilag is hasznosítható innovációvá váljon. Az IKIKK lesz a Szegedi Tudományegyetemen belül az a szervezeti egység, amely a kutatások arculatát meghatározza és sugározza a közvélemény felé.

A 10 milliárd dollárt érő James Webb-űrteleszkópra szegedi és szegedi kötődésű csillagászok is nyertek kutatási időt. Az eszköz 2022. július 11-én kezdte meg tudományos ciklusát, segítségével az SZTE TTIK Fizikai Intézet Asztrofizikai Kutatócsoportjának munkatársai csillagrobbanások nyomait kutatják majd.

Dr. Szalai Tamás, az SZTE TTIK Fizikai Intézet Asztrofizikai Kutatócsoport munkatársa, ahogy arról már korábban is beszámoltunk, munkatársaival együtt távcsőidőt nyert több pályázattal a James Webb űrtávcsőn; egy programnak (2666) ő a társ-témavezetője is. A kutatók arra a kérdésre keresik a választ, vajon „kozmikus porgyárak”-e a nagy tömegű csillagok életét lezáró, gigantikus energiakibocsátással járó szupernóva-robbanások, vagy sem?

Az idei nyáron tapasztalható, súlyos vízhiány elsősorban a mezőgazdaságot sújtja az Alföldön, de hosszabb aszályos időszakban a hatások érintik a felszíni és felszín alatti vízkészleteket is, súlyosabb esetben komoly gondokat okozva az öntözés és az ipar vízigényeiben is, vagy akár a lakosság vízellátásában. Az aszály mindenki életére hatással lesz az SZTE kutatói szerint.

2022. július 11-én, hétfőn Drónnapot tartott a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar, Fizikai Intézet, Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékének Fotoakusztikus Kutatócsoportja és az ELI-ALPS Lézeres Kutatóközpont. Délelőtt miniszimpózium során a drónokkal végezhető kutatási területekről egyeztettek a résztvevők, délután pedig a Szegedi Repülőtéren, egy fotoakusztikus műszerrel felszerelt drónnal történő felszállást mutattak be a szakértők.

A Szegedi Tudományegyetem kutatói azt vizsgálják, hogy milyen hőterhelés éri a városban élőket. Az elhúzódó hőhullámok esetén, az emberi szervezetet extrém stressz éri, ami akár halálos is lehet a veszélyeztetett csoportoknál, mint az idősek, a kisgyerekek vagy a szív és érrendszeri betegséggel küzdők. Az SZTE szakemberei nem csak a problémák tudományos hátterét vizsgálják, de megoldásokat is keresnek, javasolnak.

Dr. Tarkó Klára, az SZTE Testkultúra Koncepció keretében a Munkahelyi Egészségfejlesztés Program leaderi teendőinek ellátására kapott megbízást. A Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Alkalmazott Egészségtudományi és Környezeti Nevelés Intézet intézetvezetője, az Egészségszociológia és Életmód Tanszék tanszékvezető főiskolai tanára volt az egyik plenáris előadója a XIX. Országos Sporttudományi Kongresszusnak. A szakembert a konferencia kapcsán kérdeztük.

A Szegedi Tudományegyetemen teljesedett ki Dr. Kovács Zoltán pályafutása, akit a Magyar Tudományos Akadémia 195. Közgyűlésén, 2022. május 3-án az MTA rendes tagjának választottak.

Ma kezdődött és péntekig tart a „Sporttudomány Magyarországon 2022” - “SPORTTUDOMÁNY AZ EGÉSZSÉG ÉS A TELJESÍTMÉNY SZOLGÁLATÁBAN” című XIX. Országos Sporttudományi Kongresszus, amelynek a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Testnevelési és Sporttudományi Intézete a házigazdája. A konferencia megnyitóján a legfontosabb hazai sporttudományi szervezetek képviselői is részt vettek.

A Covid-19 pandémia miatt tavaly nem tudták megtartani, elhalasztották a díjátadót, ezért az osztrák Wilhelm Exner Érmet 2022. május 18-án vette át Karikó Katalin. A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatóprofesszora, a BioNTech alelnöke és az University of Pennsylvania (UPenn) „adjunct professzora” Bécsben is előadásokat tartott az mRNS csodamolekuláról.

2022. május 17-én és 18-án a Szegedi Tudományegyetem adott otthont az „Okos, Egészséges és Idős-barát Környezetek Létrehozására Született Nemzetközi Interdiszciplináris Kutatóhálózat” - röviden a Net4Age - találkozójának, amit a Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központban szerveztek meg. A kutatóhálózat működését az Európai Unió COST pályázati programja támogatja.

Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan! A geográfia, mint a jövő segítője! Ezzel a címmel tartottak előadást a Szegedi Tudományegyetem geográfusai a Somogyi-könyvtárban. Dr. Szilassi Péter egyetemi docens és Prof. Dr. Rakonczai János egyetemi tanár, az MTA doktora segítségével az érdeklődők betekintést nyerhettek az SZTE Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszékén évek óta zajló, a klímaváltozás várható hatásait, gazdasági, természeti és társadalmi következményeit elemző kutatások kulisszatitkaiba.

Az SZTE Egyetemi Tavasz programsorozat részeként mától, péntekenként különleges estékre várják a látogatókat egészen május végéig a Szegedi Csillagvizsgálóban. A Föld Napján (04.22.) induló sorozatra, az SZTE polgárai számára a belépés ingyenes.

Településeket, ipari és mezőgazdasági területeket és nem utolsó sorban emberéleteket is védenek a hazai folyók mentén húzódó árvízvédelmi gátak. Jelentős részük azonban több mint 100 éves, így állapotuk felmérése és megismerése kulcsfontosságú az árvízvédelem szempontjából. Az SZTE kutatói, az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatósággal együttműködve roncsolásmentes vizsgálatokkal térképezik fel a védművek állapotát a Tisza és a Maros alsó szakasza mentén, mintegy 80 kilométer hosszan.

Az első kémiai világkonferencia centenáriumán átvette a Solvay-díjat Karikó Katalin. Tiszteletére a magyar nagykövetség fogadást adott. Az ULB díszdoktorává fogadta. A belga királlyal és cégvezetőkkel vacsorázott. Így köszöntötte Brüsszel 2022. március 23-30. között az SZTE kutatóprofesszorát, aki legutóbb 1977-ben, a szegedi egyetem hallgatójaként járt Belgium és Flandria fővárosában.

„Veszedelmes népbetegség” helyett „ritkán előforduló betegség” legyen a tbc! Az e cél elérése érdekében tett szegedi egyetemi erőfeszítéseket 10 fejezetbe foglaltuk a tuberkolózis világnapján, március 24-én. Az SZTE centenáriumi tanévében újágcikkeket és orvosi életrajzokat idézve köszöntjük a tbc-elleni küzdelem apostolait.

A betegellátásban egyre nagyobb szerepet kapó digitalizáció állt a fókuszában annak az 5 éves projektnek, amely 2017-ben indult a Szegedi Tudományegyetem részvételével. 18 telemedicina alkalmazást fejlesztettek, angol és magyar nyelvű akadémiai kutatási eredményeket publikáltak és hosszútávon fenntartható, üzleti modelleket dolgoztak ki a konzorcium tagjai.

Mars kolonizációt szimuláló kutatásban vesz részt, vadászpilótákat tesztelt, 5 nyelven beszél, az egészségtudományok mellett asztrofizikát is tanul Babócs Dóra. A Szegedi Tudományegyetem hatodéves medikusa repülő- és űrorvos szeretne lenni, a közelmúltban jelentkezett a NASA-hoz és a SpaceX-hez gyakornoknak, az elkövetkezendő egy hónapot, egy ösztöndíjnak köszönhetően, Los Angelesben tölti sebészeti gyakorlaton.

Az Európai Kutatási Tanács (European Research Council) felhívására pályázott sikerrel Dr. Janáky Csaba, az SZTE tudósa. Kutatócsoportjával 5 év alatt több mint 700 millió forintot kap majd SunFlower című projektjének fejlesztésére a Szegedi Tudományegyetemen. A napenergia újszerű hasznosítására irányuló projekt nemcsak eszközöket, de nemzetközileg elismert újabb kutatókat is hozhat.

A hangyák bonyolultan szervezett világában sok analógia fedezhető fel az emberi társadalommal. Dr. Maák István Elek és Dr. Lőrinczi Gábor, a Szegedi Tudományegyetem Ökológiai Tanszékének egyetemi adjunktusai hangyákkal végeznek kutatásokat, megfigyeléseket. A Szegedi Tudományegyetemen 1975-től Gallé László professzor alapozta meg a hangyakutatást. Minthogy a többi magyar hangyakutató is kapcsolatban állt Gallé professzorral, így Szeged mondható az origónak Magyarországon a hangyakutatások terén.

2022. március 11-én zajlott a Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny döntője, a járványhelyzetre való tekintettel idén is online formában. Az SZTE Nobel-díjas kutatójának munkásságához kötődő vetélkedőt a 2021/2022-es tanévben tizedik alkalommal szervezte meg a centenáriumát ünneplő Szegedi Tudományegyetem. A megmérettetést idén a debreceni Tóth Árpád Gimnázium csapat nyerte, tagjai: Emri Katalin Nóra, Szabó Kíra Viktória, Horváth Avarka.

2016-ban indult kutatási projektet zárt le a Szegedi Tudományegyetem, amelyben forradalmi eredményeket ért el a Prof. Dr. Tamás Gábor és Prof. Dr. Barzó Pál által vezetett csoport. Többek között kimutatták, hogy az emberi agykéregben vannak olyan új, általuk felfedezett idegsejt típusok, amelyek a kísérleteknél használt állatokban nem fordulnak elő. Ezzel bizonyították, hogy bizonyos - éppen ezeket az idegsejteket támadó - betegségek esetében az állatkísérletek csak korlátozottan hatékonyak.

A ProsperAMnet konzorcium záró konferenciáját "How to Boost Service Performance & Service Export Trends in AMs" címmel tartja 2022. március 8-án. A rendezvény házigazdája a Szlovén Kereskedelmi és Iparkamara lesz.

A Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Biológia Intézete fotókiállítást szervezett. Dr. Honti Viktor természetfotós „Az Alföld madárvilága” című tárlata február 10-én nyitott meg az Intézet első emeletén, és április elsejéig látogatható minden hétköznap 8-18 óra között.

A tavaszi évad legizgalmasabb előadásával február 21-én, hétfőn este 18:00 órától indul a Mentor(h)áló Pedagógiai esték 2022-es tavaszi évada!

Az online térben, megnyitóval indult 2022. február 14-én, a Jakucs László Nemzetközi Középiskolai Földrajzverseny. A Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszéke által megrendezett megmérettetésen 66 iskolából, több, mint 300 tanuló vesz részt hazai, kárpátaljai és erdélyi iskolákból.

A Szegedi Tudományegyetem földrajztudósai az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) felkérésére 2017-ben kezdték el a Dunán kialakuló jégborítás műholdkép alapú monitoringjának lehetőségeit vizsgálni. A kutatás most a Tiszára is kiterjedt.

A Szegedi Tudományegyetem centenáriumi programsorozatának részeként, 100. évfordulóját ünnepli a Természettudományi és Informatikai Kar. 2021-ben középiskolás diákok számára hirdettek pályázatot az SZTE TTIK intézetei. Fotók, filmek mémek születtek a tudomány témakörében.

2022. február 16-án indul a „Szegedi Tudományegyetem Szabadegyetem” című előadássorozatának XXIX. szemesztere, amelynek keretében két kiemelt téma áll a középpontban: az egyik a COVID-19 világjárvány, a másik pedig a centenáriumhoz kötődően az Egyetem múltja és hagyományai.

A Szegedi Tudományegyetem a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által meghirdetett Tématerületi Kiválósági Program 2021 pályázati konstrukcióján az Innovációs és Technológiai Minisztérium, mint Támogató 2021.11.24-ei döntésével 1.000.000.000 Ft támogatást nyert el a „Transzlációs biomedicina” című projekt megvalósítására. A projekt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból 100%-os vissza nem térítendő támogatásban részesült. A megvalósítás 2022.01.01-el megkezdődött, és 4 év áll rendelkezésre a támogatott szakmai program megvalósítására.

A Szegedi Tudományegyetem a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által meghirdetett Tématerületi Kiválósági Program 2021 pályázati konstrukcióján az Innovációs és Technológiai Minisztérium, mint Támogató 2021.11.24-ei döntésével 1.199.519.969 Ft támogatást nyert el a „Smart rendszerek” című projekt megvalósítására. A projekt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból 100%-os vissza nem térítendő támogatásban részesült. A megvalósítás 2022.01.01-el megkezdődött, és 4 év áll rendelkezésre a támogatott szakmai program megvalósítására.

A Szegedi Tudományegyetem a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által meghirdetett Tématerületi Kiválósági Program 2021 pályázati konstrukcióján az Innovációs és Technológiai Minisztérium, mint Támogató 2021.11.24-i döntésével 1.599.972.148 Ft támogatást nyert el a „Gyógyszerkutatás és fejlesztés” című projekt megvalósítására. A projekt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból 100%-os vissza nem térítendő támogatásban részesült. A megvalósítás 2022.01.01-én megkezdődött, és 4 év áll rendelkezésre a támogatott szakmai program megvalósítására.

A rákkutatásban, a különböző megbetegedések diagnosztizálásában és a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos kutatásokban is segítik az SZTE munkatársait azok a különleges műszerek, amelyek a HCEMM - Hungarian Centre of Excellence for Molecular Medicine, azaz a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központban kaptak helyet. Az eszközök használata magas szintű tudást igényel és egyedi vizsgálatokra ad lehetőséget.

A Szegedi Tudományegyetem a legjobbak között szerepel a University Ranking by Academic Performance (URAP) rangsoron. A tudományos publikációk mennyisége és minősége alapján összeállított listára felkerülő tizenkét magyarországi egyetem közül a Szegedi Tudományegyetem a második helyen végzett.

A Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kara és Hallgatói Önkormányzata negyedik alkalommal hirdetett hallgatói számára kari fotópályázatot. A kiállításnak hagyományosan a „Lépcső Galéria” ad otthont az SZTE Mérnöki kar „D” épületében. A tárlat a 2022-es tavaszi félévben látogatható: 24 pályázó összesen 41 képe mutatkozik be a falakon.

A Szegedi Tudományegyetem 2021/2022-es tanév őszi félévének végén 18 habilitált és 119 PhD doktori címet szerzett hallgatót avattak az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központban. 2022. január 28-án összesen 137 doktor vehette át oklevelét.

Élőben közvetítette a thaiföldi televízió, amint a Prince Mahidol Award 2020. és 2021. évi kitüntetettjei átveszik „Ő Királyi Fensége, Maha Chakri Sirindhorn hercegnőtől” az elismerést. A 2022. január 27-i ceremónia körüli napokban minden díjazott, köztük Karikó Katalin, az SZTE kutatóprofesszora, konferencián és tudománynépszerűsítő programokon vett részt.

„A tudás határainak az elmozdításához a legkiemelkedőbb módon hozzájáruló” három tudós, köztük a Szegedi Tudományegyetem kutatóprofesszora, Karikó Katalin kapja a spanyol „Frontiers of Knowledge Award” elismerést a Biológia és biomedicina kategóriában. „A Tudás Határai Díj” kitüntetéseit 2022. június 16-án 14. alkalommal adják majd át a spanyolországi Bilbaóban.

Az mRNS vakcinák kifejlesztéséhez hozzájáruló úttörő kutatásaiért nyerte el a 2022-es Japan International Prize kitüntetést Karikó Katalin, az SZTE kutatóprofesszora és Drew Weissman, a University of Pennsylvania professzora. A kiemelkedő technológiai eredményeket elismerő díj átadó ceremóniáját – a japán császári pár jelenlétében – idén áprilisban tartják Tokióban. A legrangosabb japán tudományos kitüntetéssel jutalmazott kutatók oklevelet és érmet kapnak.

2019-ben kötött szakmai együttműködési megállapodást a Szegedi Tudományegyetem, a párizsi École Polytechnique és a kaliforniai székhelyű Tri Alpha Energy (TAE) vállalat. A nemzetközi projekt célja egy olyan lézeres technológia kifejlesztése, amely könnyebbé teszi a nukleáris erőművek hulladékának lebontását. A kutatók mérföldkőhöz értek.

A száz százalékban hazai kézben levő Enterprise Communications Magyarország Kft. (Enterprise Group) vezetésével a Szegedi Tudományegyetem, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont és a Delta Bio 2000 Kft. valamint a Hiperon Genetics Kft. által alakított konzorcium a GINOP-2.2.1-15-2017-00052 azonosító számú pályázaton elnyert 1,493 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatással segítségével a fejlesztés eredményeképpen egy olyan prototípust hozott létre, amely a későbbiekben megkönnyíti a rosszindulatú daganatos betegségek diagnózisát, és a minimális invazív eljárás bevezetésével segíti a rosszindulatú elváltozások korai stádiumban történő azonosítását, valamint monitorozását is.

A dysarthria olyan beszédprobléma, amely alapvetően betegség vagy akár baleset következtében teszi mások számára alig érthetővé, sokszor érthetetlenné az érintettek beszédét. A Szegedi Tudományegyetemen most a mesterséges intelligenciát hívják segítségül, hogy a betegek a saját hangjukon tudjanak újra kommunikálni.

Előadásokkal, kísérleti bemutatókkal, kutatócsoporti bemutatkozókkal és karrierlehetőségek ismertetésével készülnek a szervezők a 2022-es Szegedi Fizika Napjára január 29-én, szombaton.

A klímaváltozás folyamatait a tudósok azokra az adatokra alapozva vizsgálják, amelyeket az 1900-as évek elejétől dokumentáltak. Az elmúlt 120 évben a meteorológiai mérőműszerek sokat fejlődtek. A Szegedi Tudományegyetemen őrzött, korábban használt eszközökről készült riportunkból kiderül az is, miért szerették a szőke, hosszúhajú hölgyeket a korabeli meteorológusok.

Az informatika- és nyelvoktatásban, a piaci elvárásoknak megfelelő képzettségű és számú jelölt képzésében működik együtt a két fél. A megállapodással új lendületet kaphatnak a közös kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységek is.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter elismerő okleveleket adott át Magyarország kiemelkedő tudományos teljesítményt nyújtó kutatási infrastruktúráinak. Az eseményen a Szegedi Tudományegyetem 4+1 kutatási infrastruktúrája részesült az elismerésben.

A Szegedi Tudományegyetem Idegsebészeti Klinikáján a világon elsők között ültették be Parkinson-kórban szenvedő betegbe a jelenleg egyedülálló innovációt jelentő SenSight™ direkcionális mély agyi stimulációs elektródát. Ez a direkcionális elektróda jelenleg az egyetlen, amely célzott stimuláció (vagyis a korábbi, általános ingerlés helyett az agyi mag célzott, irányított, pontosingerlése) mellett kompatibilis a BrainSense™ mély agyi stimulációs rendszerrel.

A zsűri idén is kiosztotta az SZTE Innovációs Díjakat. Sorozatunkban bemutatjuk a díjazottakat és projektjeiket.  Dr. Kozma Gábor és Dr. Kukovecz Ákos vezették azt a kutatást, ami idén a legjobbnak bizonyult a "Leginnovatívabb kutatómunka a természettudományok és élettudományok területén".

Az 1, 46 milliárd forintos támogatásból megvalósuló programban született 206 publikáció, több fiatal kutató szerzett PhD-fokozatot, illetve védi meg doktori értekezését a közeljövőben. Fontos eredmény volt továbbá a két nemzetközi szabadalom bejegyzése is. Nagyon szoros együttműködés alakult ki az SZTE Gyógyszerésztudományi, Természettudományi és Informatikai, valamint az Orvostudományi Karainak programban résztvevő kutatói közösségében.

Harmadik éve tart a Szegedi Tudományegyetem kutatása, amely a Tisza vízrendszerének mikroműanyagokkal való szennyezettségét vizsgálja. Megdöbbentő eredményeket hozott az eddigi minták elemzése. A kutatáshoz terepi és műholdas adatokat is használnak.

Röst Gergely szegedi matematikus csapatával modellezte a vírus terjedését a szervezetünkben

Az SZTE-n zajló innovatív kutatásokról, pályázati lehetőségekről és tehetséggondozó programokról is szó esett a Szegedi Tudományegyetem Innovációs Napján. 2021. november 17-én az Innovációs Díjakat is átadták olyan kutatóknak, akik többek között az önvezető autók társadalomra ható pszichológiáját térképezték fel, bevett daganatkezelési eljárásokat gondoltak újra és a műanyagok oldódási folyamatait monitorozó automatizált rendszert hoztak létre.

Az immunológiai alapkutatásért Karikó Katalin, Uğur Sahin, Özlem Türeci és Drew Weissman kapja meg a 2021. évi William B. Coley-díjat – jelentette be az amerikai Rákkutató Intézet (CRI). Az indoklás szerint a COVID-19 világjárványt megfékező mRNS-vakcinák fejlesztőihez kötődő technológia nagy szerepet fog játszani a rák kezelésében. A William B. Coley-díjat 2021. november 10-i virtuális ünnepségen adják át a négy kutatónak.

Október végén, online rendezték meg a 15. Gyermek Cochleáris Implantáció konferenciát, melynek elnöke Prof. Dr. Kiss József Géza, alelnöke pedig Prof. Dr. Rovó László volt.  A Szegedi Tudományegyetem oktatói évtizedek óta élen járnak az implantátumok, műtéti és rehabilitációs technológiák fejlesztésében, amelyek évente több száz gyermek és felnőtt hallását adják vissza.

Harminckettedik alkalommal adták át a Szegedért Alapítvány elismeréseit. A Szegedi Nemzeti Színházban 2021. október 9-én, szombaton este rendezett gálaműsoron – a hagyományoknak megfelelően – négy díjazott vehette át az elismerést. Az alapítvány fődíját a Szegedi Tudományegyetem professzora, Prof. Dr. Dékány Imre akadémikus kapta.

Az orvosbiológiai kutatásban elért kiválóság és innováció előtt tisztelegve, filmsztárok társaságában köszöntötték Karikó Katalint és az mRNS-alapú vakcina fejlesztőit – magyar idő szerint – 2021. október 6-án kora hajnalban, a New York-i Őssejt Alapítvány gáláján. A Szegedi Tudományegyetem gratulál Karikó Katalinnak az eddig elért eredményeihez, elnyert díjaihoz.

Teltházas programokat tartott a Kutatók Éjszakáján az SZTE Gyógyszerésztudományi Kar. A látványos kísérletek és vizsgálatok sok fiatal érdeklődését felkeltik, és nagyon egybecsengenek a kutatókról kialakult, általános képpel is.

Mit kell tudni a 120 éves Nobel-díjról? Egy csokorra való érdekességet gyűjtöttünk össze. Egyrészt abból az alkalomból, hogy az SZTE egykori rektora és kutatója emlékére rendezett kiállításon, az egyetem Dugonics téri épülete aulájában megtekinthető Szent-Györgyi Albert 84 éves Nobel-aranyérme. Másrészt azért, mert 2021 októberének első hetétől azt remélhetjük, hogy elhozza Karikó Katalin, az SZTE alumnája Nobel-díjának hírét.

Sorra kapja a jelentősebbnél jelentősebb tudományos és unikális elismeréseket Karikó Katalin. A legnagyobb „ékkő” sorsáról hírt adó 2021. évi „Nobel-hét” előtt megnéztük: szeptember utolsó és október első napjaiban milyen elismeréseket kapott a nemzetközi hírűvé lett, a Szegedi Tudományegyetemről indult magyar biokémikus. Kiderült: hat új és különleges „gyöngyszem” került az egyre hosszabb díj-sorozatba.

Az SZTE Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar Gellért Albert Anatómiai Múzeum emberi preparátum-gyűjteményének válogatása a József Attila Tanulmányi és Információs Központba költözött. A tárlókban torzó, alsó és felső végtagok, ér- és idegképletek is megtekinthetők. A centenáriumi kiállítás október 18-ig látogatható.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH), valamint a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) is szemléletformáló együttműködésbe kezd. A megállapodás célja, hogy az egyetemi polgárok felelősen gondolkodjanak a szellemi tulajdonról, felismerjék, hogy a saját karrierlehetőségeiket és a nemzetgazdaságot is erősítik, ha megfelelő oltalmakat szereznek szellemi alkotásaikra, újításaikra.

A Szegedi Tudományegyetem idén több mint 300 programmal várta az érdeklődőket 2021. szeptember 24-én. A Kutatók Éjszakáján megnyíltak a laborok a látogatók előtt, akik színes és látványos kísérleteket követhettek figyelemmel. Képgaléria.

„Heuréka! – Megvan!” Ezt mikor érezte először kutatóként Karikó Katalin, aki az mRNS orvosi alkalmazási lehetőségéről először szegedi egyetemistaként hallott? Erre a kérdésre is válaszolt a Dr. Paul Janssen-díja bejelentésének napján, amikor a kitüntetést alapító J&J cég programján influenszerekkel és vakcinafejlesztőkkel találkozott.

A törékeny mRNS-molekulán alapuló technológiát felfedezéseivel megalapozó Karikó Katalin kapta meg a legnagyobb francia kitüntetést, a Grande Médaille-díjat. Ebből az alkalomból a világhíressé lett tudós, az SZTE díszdoktora és volt hallgatója életútját is bemutatja a Francia Tudományos Akadémia honlapjáról elérhető kisfilm és sajtóközlemény.

Évtizedes múltra visszatekintő, világszerte „hungarikumnak” számító váz- és szívizom kutatások továbbfejlesztésén és nemzetközi versenyképességének erősítésén dolgoztak a Szegedi Tudományegyetem kutatói. A cél mindemellett a gyakorlati hasznosításra is alkalmas, alapkutatási ismeretek bővítése és egy fiatal, tehetséges kutatógeneráció pályára állítása volt.

A közelmúltban zárult a „A mesterséges intelligencia matematikai alapjai”-t kutató, A Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Hivatal (NKFIH) által finanszírozott Nemzeti Kiválósági Program. Ez volt az első olyan nagyszabású kutatási program, amely azzal a célkitűzéssel jött létre, hogy hazánkat felzárkóztassa a gépi tanulás témakörében. A Szegedi Tudományegyetem is részt vett a konzorciumban 4 másik intézménnyel együtt ismertették eredményeiket 2021.09.17-én a zárókonferencián.

Meghökkentő találkozások és különös díjak kísérik 2021-ben az mRNS-terápiát felfedezéseivel megalapozó Karikó Katalint. A közel négy évtizedig visszhangtalanul, de keményen dolgozó kutatóra az utóbbi kilenc hónapban díjeső hull – a „köszönömtől” kezdve a díszdoktori címeken át a milliós pénzjutalommal is járó érmekig. Például 2021 szeptemberében öt rangos díj elnyeréséről kapott hírt, öt elismerést személyesen és kettőt virtuálisan vett át, s még nincs vége a hónapnak.

A Covid-19 elleni modern vakcinák gyors kifejlesztését lehetővé tevő mRNS-technológiát felfedezéseivel megalapozó Karikó Katalin és munkatársa, Drew Weissman kapja a 2021-es Lasker-díjat. Az „amerikai Nobel-díjnak” is nevezett kitüntetés ismét reflektorfénybe állítja a Szegedi Tudományegyetemről indult Karikó Katalin kivételes teljesítményét, az alapkutatás jelentőségét, a tudósok együttműködéseinek mindannyiunk életére gyakorolt pozitív hatásait.

Az egész világ élőben nézhette a rangos orvostudományi kitüntetés, az Albany-díj átadó ünnepségét 2021. szeptember 22-én. Az Amerikai Egyesült Államok második legnagyobb szponzori támogatásával járó díjjal honorálta az Albany Orvosi Egyetem, hogy Karikó Katalin és Drew Weissman, valamint Barney S. Graham eredményei együttesen elvezettek a Covid-19 világjárvány elleni hatékony vakcinához.

Kibővített munkaállomások, korszerű eszközpark, klimatizált, oktatásra és kutatásra létrehozott helyiségek – megújult a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karának Takarmányvizsgáló és Informatikai Laboratóriuma illetve az „A” előadó terme. A terem és a laboratórium ünnepélyes átadása előtt Dr. Mikó Edit, az SZTE Mezőgazdasági Karának dékánja, Prof. Dr. Kónya Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese és Dr. Habil Tarkó Klára, a projekt szakmai vezetője tartott sajtótájékoztatót.

A hírvivő RNS megelőzési és terápiás célú fejlesztése terén elért eredményeiért Karikó Katalin biokémikus, valamint az Özlem Türeci és Uğur Şahin orvos-házaspár kapja a 2022. évi „Paul Ehrlich- és Ludwig Darmstaedler-díjat”. A patinás, 70 éves kitüntetés a második olyan elismerés, amelynek együtt örül a Covid-19 betegség elleni küzdelemben kulcsszerepű BioNTech cég három vezetője.

A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Jelenkortörténeti Tanszék tanszékvezetője Prof. Dr. Tomka Béla egy rádióműsorban beszélt a globalizációtörténet alapkérdéseiről. Az éter mellett nyomtatásban is találkozhatunk a tanszék oktatóinak gondolataival. Két új kiadvány jelent meg SZTE-s szerkesztésben.

Idén szeptember 24-én és 25-én lehet bepillantani a különböző tudományterületek titkaiba. A Kutatók Éjszakája alkalmából a Szegedi Tudományegyetem erre 334 lehetőséget kínál. Az Európa-szerte megrendezett, ingyenes eseménysorozat a tudományt és a kutatói életpályát népszerűsíti.

„Az mRNS-vakcina kifejlesztéséhez vezető specifikus RNS-módosítás felfedezéséért” ítélték oda a Keio Orvosi Díjat Karikó Katalinnak – jelentették be japán idő szerint 2021. szeptember 15-én. A Szegedi Tudományegyetemen biológussá vált és biokémiából doktorált kutató munkássága elismeréseként érmet és 10 millió jen – körülbelül 27 millió forint – jutalmat kap.

Az amerikai Tudományos Akadémia magas presztízsű lapjának hasábjain, a PNAS-ben publikálták legújabb kutatási eredményüket a Szegedi Tudományegyetem kutatói. A kutatás azt a széles körben elfogadott kijelentést kérdőjelezi meg, miszerint minél inkább különbözik tőlünk valami, azt az immunrendszerünk annál könnyebben ismeri fel.

A COVID-19 vakcinák gyors kifejlesztését tette lehetővé a módosított RNS-technológia, a világra szóló felfedezés, amely a Karikó Katalin és Drew Weissman kutatópáros érdeme. Ezt ismeri el a 2022-es Breakthrough-díj, amelynek élettudományi kategóriájában az mRNS úttörőit tüntetik ki – jelentették be 2021. szeptember 9-én. A 3 millió dollár pénzjutalommal együtt járó kitüntetést „tudományos Oscar-díjnak” is nevezik.

Az orvostudomány területén a legrangosabb svájci díjat, a Reichstein-érmet vette át 2021. szeptember 6-án Karikó Katalin. A módosított nukleozidokat tartalmazó mRNS terápiás alkalmazását szabadalmaztató biokémikus, a BioNTech cég alelnöke, a Szegedi Tudományegyetem díszdoktora és egykori hallgatója ezzel „a Nobel-díj tágas előszobájába lépett”.

A 92. Ünnepi Könyvhét több programján is részt vettek a Szegedi Tudományegyetem földrajztudósai. Az eseményeken kiderült, hogy ha keressük a megoldásokat a klímaváltozás okozta környezeti kihívásokra, mint például az árvíz, belvíz, aszályveszély, akkor a földtudományokra és a földrajz által kínált komplex szemléletre a korábbinál is nagyobb szükség van a XXI. században.

Az online formában megtartott 35. OTDK után, Szegeden személyesen is vendégül láthatták az Orvos - és Egészségtudományi Szekció tagozatainak első helyezettjeit a Hunguest Hotel Forrásban. Az Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) Plusz Orvos- és Egészségtudományi Szekciójának rendezvénye olyan esemény, melyet az Országos Tudományos Diákköri Tanács a korábbi Prezentációs Verseny helyett hozott létre.

A „Fenntartható Zöld Kémia és Mobilitás Kompetencia Központ létrehozása a Szegedi Tudományegyetemen” projekt kapcsán a közelmúltban a Szakmai Felügyelő Tanács hivatalos laborlátogatást tartott a Kompetencia Központban, amelyen bemutatták az eddig beszerzett eszközöket.

A Covid19 oltóanyagokkal kapcsolatos úttörő kutatásaiért Karikó Katalin és Drew Weissman nyerte el a 2021. évi Horwitz-díjat. Ezzel a kitüntetéssel több későbbi Nobel-díjas tudóst is elismertek már. Összegyűjtöttük az mRNS technológiát felfedezéseivel megalapozó világhírű kutató eddigi címeinek és érmeinek néhány érdekességét.

A Szegedi Tudományegyetemen kiemelt figyelmet és támogatást kapnak a hallgatói és kutatói startup ötletek. Az SZTE Virtus programja, az innovatív ötletek megvalósulását szakértői tanácsokkal és esetenként anyagi támogatással is tudja segíteni. Az egyetemről indult startupok közül néhányan már a nemzetközi piac előszobájában várják ötleteik kiteljesedését.

Ép testben, ép lélek – tartja a mondás, és ezt vallja az SZTE MK Élelmiszermérnöki Intézetének munkatársa dr. Gyimes Ernő, egyetemi docens is. Azt azonban csak kevesen hiszik el, hogy a most elfogyasztott görögdinnye, paprika vagy épp alma nagyban hozzájárul ahhoz, hogy miként vészeljük át az őszt illetve a telet. Az immunerősítő, természetes vitaminok az SZTE kutatásait is segítik!

Világcsúcs a kémiában, hogy az SZTE Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszékén Czakó Gábor kutatócsoportja már kilenc atomból álló összetett rendszerben is pontosan követni tudja az atomi mozgást. Az ezt leíró tanulmányt 2021. augusztus 9-én hozta nyilvánosságra a Nature Chemistry. A vezető kémiai szaklap immár a harmadik cikket közli az SZTE elméleti kémikusaitól, ami egyetemi, és országos szinten is rekord.

Tisztelgésül a szintetikus mRNS-alapú technológia szabadalmaztatójáról, Karikó Katalinról nevezték el a Pennsylvaniai Egyetem Perelman Orvosi Iskola új ösztöndíját. A vakcinakutatás és fejlesztés területén dolgozó kutatók számára alapított „Karikó ösztöndíjat” kinek adná a névadó? Ezt is megkérdeztük az SZTE világhírű alumnájától.

A kutatási eredményeket mihamarabb hasznosítsák a betegellátásban! Ez a transzlációs orvostudomány (TM) lényege. A Szegedi Tudományegyetemről indult új TM-modellről Prof. Dr. Hegyi Pétert, az SZTE, a PTE és az SE kötelékében is dolgozó kutatóorvost, a rangos Nature Medicine című szaklapban megjelent tanulmány vezető szerzőjét kérdeztük.

Miért választják még ma is kevesen a műszaki pályát a női hallgatók? Mennyiben befolyásoló tényező a környezet elfogadósága, és milyen külső lehetőségek segítik a nők elhelyezkedését a műszaki területen? – Hegedűs Alexandrát, az SZTE mechatronikai mérnök szakos hallgatóját kérdeztük.

Élen jár a közoktatás megújítását célzó kutatásokban a Szegedi Tudományegyetem. Minden negyedik projekt és az összes támogatás 33 százaléka a Szegedi Tudományegyetemen működő csoportoké.

Rekord és siker, hogy a Szegedi Tudományegyetem Kémiai Intézetéből 6, azon belül egyetlen tanszékről 4 fiatal kutató nyerte el a Magyar Tudományos Akadémia 12 éve létező „Lendület” programjának támogatását. A „legLENDÜLETesebb” cím, e rendkívüli eredmény mögé néztünk, s újabb „leg”-ekre bukkantunk.

Szakmérnöki szinten, online levelező oktatásban (blended learning) ismerkedhetnek meg az SZTE MGK hallgatói a kóser kertészettel. A Szegedi Tudományegyetem egyedülálló oktatásának keretein belül többek között kóser uborkatermesztést is lehet majd tanulni.

Harmadik lett a 35. Országos Tudományos Diákköri Konferencián a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Karának hallgatója, Csatári Enikő, aki a növényi tejhelyettesítők alkalmazhatóságát kutatta a pszeudotejcsokoládék fejlesztésében. Az SZTE elsőéves, MA-s Élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnök szakos hallgatója először mérettette meg magát az OTDK-n, ahol egy szoros verseny résztvevőjeként került a virtuális dobogó 3. helyére.

A Szegedi Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem alkotta konzorcium az „Ultragyors fizikai folyamatok atomokban, molekulákban, nanoszerkezetekben és biológiai rendszerekben” című projekt keretében, több területen a nemzetközi kutatások élvonalába helyezte az általuk képviselt alap- és alkalmazott kutatási irányokat. A zárórendezvényen értékelték az elért sikereket.

Az élettudományi és fogorvostudományi kutatások, a régészeti és az anyagtudományi vizsgálatok eredményességéhez is hozzájárul az SZTE mikro-CT készüléke. A műszer révén például a 3D nyomtatott testek mechanikai tulajdonságairól is rangos tudományos lapokban publikáltak a Szegedi Tudományegyetem kutatói és partnereik.

Nemzetközileg kimagasló teljesítményű fiatal kutatók kezdhetik meg az Akadémia kiválósági programjának támogatásával áttörő eredményeket ígérő kutatásaikat hazai kutatóhelyeken. Az MTA Lendület Programjának 2021. évi 15 nyertese közé választották Juhászné dr. Csapó Editet, az SZTE Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék egyetemi adjunktusát.

71 kiváló kutató kapta meg a tudományos teljesítmény egyik legnagyobb elismerését: felavatták a Magyar Tudományos Akadémia új doktorait. A névsorban szereplő kutatók 17 százaléka szegedi egyetemi polgár.

Második alkalommal adták át az MTA SZAB Pro Scientia Életműdíjat. A Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Területi Bizottsága ünnepséget tartott. A Szegedi Tudományegyetemhez ezernyi szállal kötődő tudományos testület tisztségviselői közül többen is elismerésben részesültek.

A Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Sürgősségi és Betegellátó Önálló Osztály (SBO) dolgozói egy különleges videóban elevenítik fel azokat a közös élményeket, amelyek az eltelt másfél év alatti küzdelemben segítettek. Azt vallják, hogy egymás támogatása és összetartás nélkül nem sikerült volna. A július 1-jei Semmelweis-nap alkalmából szeretnék megmutatni, hogy együtt milyen erősek, és egyben további sok erőt kívánnak a jövőbeni küzdelmekhez minden egészségügyi dolgozónak!

2021-ben több különlegesség is egyedivé tette a Covid19 járvány miatt, a virtuális térbe költözött 35. Országos Tudományos Diákköri Konferenciát. Idén a megmérettetés 16 szekciójából, hallgatóink összesen 220 díjjal térhettek haza: 46 első, 62 második és 32 harmadik helyezést értek el, 80-an pedig különdíjat vehettek át.

Az ELI-ALPS Lézeres kutatóközpontban kialakított ideiglenes Covid-kórteremre nem volt szükség, mert az SZTE Járványügyi Ellátó Központja, a harmadik hullám tetőzésekor is folyamatosan és biztonsággal tudta ellátni a védekezéssel kapcsolatos egészségügyifeladatait, így ismét a lézereké lehet a főszerep a vastag betonfallal körülvett épületben. Az intézetben folyamatban van egy francia cég által fejlesztett, közel 7 milliárd forint értékű lézer berendezés installálása, amivel az SZTE kutatói – hasonlóan a külföldről érkező tudósokhoz - a világon egyedülálló kísérleteket végezhetnek.

Magyarországon elsőként a Szegedi Tudományegyetemen segíti az ágyhoz kötött, súlyosan beteg gyermekek fogászati ellátását egy hordozható berendezés. Az 5 millió forint értékű, „BPR Swiss” svájci márkájú mobil fogászati kezelőegységet a Gyógyító Angyal Alapítvány adományozta az SZTE Fogászati és Szájsebészeti Klinikának.

„Az a célom, hogy az mRNS technológiát minél többen használják Magyarországon is” – fogalmazott Pardi Norbert. Az SZTE alumnusa az új típusú koronavírus elleni mRNS alapú vakcina platform fejlesztésében kulcsszerepet játszott. Pardi Norberttől legutóbbi, 2021. június 21-i szegedi egyetemi látogatásán kértünk villáminterjút.

A Szegedi Tudományegyetem és a Denti System Kft. által kifejlesztett új eljárás jelentősen növelheti a beültetett fogászati implantátumok élettartalmát, ezáltal javulhat az implantátummal rendelkezők életminősége. A kutatómunkát modern eszközpark segítette, az itt nyert tapasztalatokkal a jövőben a fogorvostanhallgatók tudása is gyarapodhat.

A Nemzetközi Űrállomás DESIS szenzorának programozott űrfelvételeit elemzik a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karának kutatói a Mezőhegyesi Ménesbirtok munkatársaival közös projektben. Az egyedülálló földmegfigyelési kísérlet kiváló lehetőséget nyújt a termesztett növények megfigyelésére a különböző fejlődési szakaszokban.

Az egész világon egyedülálló az a műtéti eljárás, amely a tüdőbetegek ellátását segíti az SZTE Sebészeti Klinika Mellkassebészeti Osztályán. A Dr. Furák József és Dr. Szabó Zsolt által kidolgozott módszer egy, már korábbról ismert és alkalmazott, gépi lélegeztetésen alapuló, illetve egy viszonylag új, a beteg spontán légzésével történő műtéti technikák ötvözete. Az új eljárás eddig már közel 80 ember életminőségén javított.

A EUGLOH szövetség online nyári egyeteme várja az érdeklődőket, akik nemzetközi szaktekintélyektől szeretnének tanulni és kreditre szert tenni.

Miért jó fizikusnak lenni? „Mert számos más tudományterülethez kapcsolódik az itteni kutatómunka” – válaszolt a kérdésre Nagy Eszter, az SZTE egyik legnagyobb egysége, a Természettudományi és Informatikai Kar PhD-hallgatója, aki bemutatta, hogy az SZTE TTIK Fizika Intézetében az egyetemi hallgatók hogyan kapcsolódhatnak be a projektekbe. A legnagyobb videomegosztó portálról indulva kukkantsunk be együtt az Intézet laboratóriumaiba!

A koronavírus-járvány ellen küzdő kutatóknak, valamint a szellemi tulajdonvédelem terén kiemelkedően teljesítő szakembereknek ítélték oda a Jedlik Ányos-díjat. Az öt kitüntetett közül három – Dr. Karikó Katalin kutatóbiológus és Dr. Dékány Imre kutató vegyész, valamint Dr. Szecskay András jogász – kötődik a Szegedi Tudományegyetemhez.

A vezető egyetemek rangsorában rendre kiválóan szerepel az SZTE, a tudományterületekre lebontott listákon pedig folyamatosan tör a csúcs felé, többek között a fizika oktatásában. A Szegedi Tudományegyetemen végzett fizikusokat tárt karokkal várják a legnagyobb cégeknél és az olyan világszervezeteknél is, mint az MIT vagy a NASA.

A gyakran halálos kimenetelű betegségben szenvedők túlélési esélyeinek növelésén dolgoztak a Szegedi Tudományegyetem kutatói. A „Stay Alive!”, azaz a „Maradj Életben!” néven futó projektben nemcsak a laboratóriumokban, hanem a betegágy mellett dolgozók is kivették a részüket.

Egy régóta ismert és szerte a világban alkalmazott biotechnológiai eljárást bővítettek ki, és tettek gazdaságosabbá és környezettudatosabbá a Szegedi Tudományegyetem Biotechnológiai Tanszék és az SZBK Növénybiológiai Intézet együttműködő kutatócsoportjai. Az új recept szerint fűzfát is használnak a biogáz előállítására.

A Szegedi Tudományegyetem gyógyszerész PhD hallgatója, Pamlényi Krisztián egy olyan gyógyszerelési módszert dolgozott ki allergiások számára, amelynek számos előnye van: nem kell lenyelni, gyorsan fölszívódik, és nagyon nagy mértékben, 80 százalékban képes hasznosítani a hatóanyagot. A fiatal kutató az SZTE Innovációs Díj 2020-on a Leginnovatívabb PhD munkáért járó díjat nyerte el.

Valóban van antibiotikum benne? Nevezhetjük tejnek a növényi eredetű folyadékokat? Mi az a szupertej? Állatkínzás a nagyüzemi tejtermelés? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kereste a választ az a konferencia, amit az SZTE Mezőgazdasági Kara rendezett.

Szelfire kérték, autogramot is adott Karikó Katalin, mire a Szegedi Tudományegyetem központi épületéhez ért 2021. május 21-én. Délelőtt alma matere mai vezetőivel, majd az SZTE biológia épülete előtt egykori csoporttársaival találkozott. Óriási taps kísérte a Városháza előtti bejelentést: Karikó Katalin immár Szeged díszpolgára.

Dr. Karikó Katalin május 21-én látogatott alma materébe, a Szegedi Tudományegyetemre, ahol kötetlen beszélgetésen vett részt az egyetem vezetőivel. A világhírű biokémikus a jövőbeli tudományos együttműködés lehetőségeiről is egyeztetett az intézmény kutatóival. A szegedi egyetem rektora felkérte Dr. Karikó Katalint a X. Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny díszelőadójának.

Kutató, oktató, feleség, anya – négy szerep melyet Ördögné Dr. Kolbert Zsuzsanna, az SZTE TTIK oktatója is ellát mindennap. A kutatónő 2021-ben elnyerte a Nők a Tudományban Kiválósági Díjat és a Fiatal Kutatók Akadémiájának tagjává választották. Növénybiológiai kutatásukban a fenntartható mezőgazdaságért dolgoznak munkatársaikkal közösen.

Szép eredményeket értek el az SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola tanulói a legutóbbi "Játsszunk fizikát!" versenyen. A centenárium alkalmából, a Szegedi Tudományegyetem korábbi kiemelkedő oktatóinak munkássága szolgáltatta a témaköröket.

A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Klasszika - Filológiai és Neolatin Tanszékének kutatói, Kasza Péter és Petneházi Gábor 2020 júliusában Trentóban találtak rá Báthory István történetírójának, Johannes Michael Brutus művének egy szinte teljesen ép, kétezer oldalas, a szerző által autorizált kéziratára. Gian Michele Bruto (1517–1592) célja az volt, hogy egyetlen nagy narratívában mutassa be a magyar hanyatlás idejét, Mátyás király halálától kezdve Báthory István erdélyi fejedelemmé választásáig, és egyben legitimálja az ország keleti részén berendezkedő Szapolyai-dinasztia uralmát.

Az SZTE Alma Mater tizenegyedik alkalommal szervezte meg az Alumni Uni – Tudásműhely előadását, melyben Dr. Lengyel Balázst, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont munkatársát és Huszár Sándort, az SZTE Gazdaságtudományi Karának oktatóját látták vendégül. Az előadás mától az SZTE Alma Mater YouTube csatornáján is megtekinthető.

A pályaválasztás előtt álló középiskolás korosztálynak szeretné élményalapú, alkotóműhely keretében bemutatni a természettudományos pálya színes világát és lehetőségeit a Sc’Up, a Richter Anna Díj pedagógiai kategóriájának győztes csapata - árulta el a tudománynépszerűsítő programmal ősszel országos turnéra induló négyfős csapat egyik tagja dr. Papp Benjamin, az SZTE ÁOK Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika, klinikai doktori iskolájának PhD-hallgatója.

Több neves szaklap publikálta azokat a tudományos eredményeket, amelyeket a Szegedi Tudományegyetem kutatói értek el az agykutatás területén. Dr. Lőrincz László Magor az, SZTE TTIK Élettani, Szervezettani és Idegtudományi Tanszékének egyetemi docense és kollégái, svájci, amerikai és brit tudósokkal együttműködve vizsgálták az agy működését és gyógyszerezési lehetőségeit.

Újabb jelentős mérföldkőhöz érkezett a Szegedi Tudományegyetem fejlesztés alatt álló Biobankja. Elkezdték összeszerelni azt a világ élvonalába tartozó robotizált biobanki mintatároló rendszert, amely több millió biológiai minta tárolására ad lehetőséget. Az SZTE továbbá egyedülálló innovációval bővítette a Biobank kapacitását. BSL-2 laborokat épített ki, amelyek jelentős hátteret adhatnak a COVID elleni védekezés orvosbiológiai kutatásaiban, illetve diagnosztikájában.

A Szegedi Tudományegyetem Informatikai Intézete 2021. 04. 16-án és 17-én rendezte meg a VII. Szegedi Innovatív Informatika Verseny döntőjét. A résztvevő középiskolás diákok műszaki informatikai és informatikai szekciókban mutathatták be megoldásaikat az őket foglalkoztató problémákkal kapcsolatban. A megmérettetés a fiatal feltalálók körében idén is nagy sikernek örvendett.

A zümmögők a Szegedi Tudományegyetemen falai között is különleges szereppel bírnak. Amellett, hogy az irántuk érdeklődőknek már több éve lehetőségük van kiváló szakemberektől elméleti tudást szerezni a létezésükről, Sipos József, növényorvosnak-méhészmesternek köszönhetően a gyakorlatban való működésük is elsajátítható.

Az SZTE GTK hallgatói 26 dolgozattal képviseltették magukat a 35. Országos Tudományos Diákköri Konferencián, ahol a 19 bezsebelt díjjal a kar a második legjobban teljesítő intézmény lett.

A Magyar Tudományos Akadémia animációja mindenki számára közérthetően és látványos módon mutatja be, hogyan véd meg a betegségtől az oltás.

A Szegedi Tudományegyetem nemzetközi pályázatot hirdet a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Akadémiai Bizottságával közösen. A „SZAB Tudományos Díj 2021” célja, hogy ösztönözze a 35 év alatti kutatókat, hallgatókat és középiskolás diákokat arra, hogy új eredményeket tartalmazó tanulmányokat készítsenek. A pályázaton indulhatnak Bács-Kiskun, Békés és Csongrád-Csanád megyékben, valamint a Vajdaságban, illetve Temes és Arad megyékben élő kutatók és középiskolás diákok.

Természetes vizeink, de a csatornába kerülő szennyvizek is egyre több gyógyszerhatóanyagot és a felszínen közlekedő járművekből kicsöpögő olajat tartalmaznak, amelyek hatástalanítása komoly kihívást jelent. Emellett a nagy mennyiségben képződő szennyvíziszap hasznosítása is jelentős gazdasági probléma. Az SZTE kutatói a Fenntartható nyersanyag-gazdálkodás tematikus hálózat fejlesztése – RING 2017 pályázat támogatásával keresték a megoldást a problémákra. A manapság különösen fontosnak számító projekt alakulásáról Dr. Rákhely Gábort, az SZTE vegyészét, biológusát kérdeztük.

Szoros és színvonalas versengést hozott a IX. SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny döntője, amelyet a pandémia miatt online rendezett meg a Szegedi Tudományegyetem, április 22-én. A zsűri, a József Attila Tanulmányi és Információs Központban döntött a pontokról. A győztes a budapesti Deák Téri Evangélikus Gimnázium E300 nevű csapata lett.

A rezisztens baktériumok terjedésére állított fel új epidemiológiai modellt Röst Gergely, a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézetének matematikusa a Semmelweis Egyetem két kutatóorvosával közösen. A modell a gyomorfekélyt, gyomorrákot és más betegségeket okozó fertőzés és az antibiotikum-rezisztencia kapcsolatát vizsgálja. A kutatás eredményei a rangos Nature Communications folyóiratban is megjelentek.

Akár újabb hidegháborúhoz is vezethet az a harc, ami a fogyóban lévő erőforrásokért zajlik - többek között erre a következtetésre jutott könyve írása közben Dr. Rakonczai János, aki a címbéli kérdésre keresi a választ.  Az SZTE TTIK Földrajzi és Földtudományi Intézetének emeritus professzorát, a Föld Napján kérdeztük a globális problémákról és azok megoldási lehetőségeiről.

Az Első Országos Interdiszciplináris Éghajlatváltozási Tudományos Konferencián ismertették a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék kutatóinak eddigi kutatási eredményeit a klímaváltozással kapcsolatosan.

A Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara összesen 34 hallgatóját nevezte a 35. Országos Tudományos Diákköri Konferenciára. A hallgatók és konzulenseik kiváló teljesítményének köszönhetően összesen 20 helyezést értek el, a mintegy 29 tagozatban.

Ma van a Csillagászat Napja, ebből az alkalmából készítettünk interjút Dr. Hegedűs Tiborral, aki március 15-én kapta meg a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje polgári tagozata kitüntetést. Az SZTE oktatója jelenleg a bajai obszervatóriumot vezeti és oroszlánrészt vállalt a jövő csillagászainak megtalálásában és kinevelésében az elmúlt bő három évtizedben.

A Nature Energy című rangos tudományos folyóiratban publikált az SZTE hat kutatója. A csoportot vezető Janáky Csaba, az SZTE Kémiai Intézete Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszékének egyetemi docense 2021-ben elnyerte a Magyar Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozata kitüntetést. A kutatót a kétféle elismerés előzményéről és hatásáról kérdeztük.

Szeged patinás épületeibe költözött a tudomány, miután 1921-ben a város befogadta a Kolozsvárról száműzött magyar egyetemet. A tudomány szegedi házait bemutató cikksorozatunk élén a 2 legrégebbi helyszínről gyűjtöttünk 9-9 kevéssé ismert információt az április 18-i műemléki világnap alkalmából.

Az M1 sorozatában orvosok, professzorok beszélnek arról, mennyire fontos, hogy a lehető legtöbb embert beoltsák a koronavírus ellen. Ezúttal Dr. Kereszty Évát, az SZTE Igazságügyi Orvostani Intézetének tanszékvezetőjét kérdezték, aki elmondta, egyes betegeknél olyan gyors volt a megbetegedés, hogy a kórházig sem jutottak el. Ezért fontos a megelőzés.

Tóth Larissza, az OTDK előadására készülve, a koronavírus fertőzés miatt, lázasan is gyakorolta az előadását. Megérte, hiszen I. díjat és különdíjat is nyert a Testnevelés- és Sporttudományi szekcióban. A Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karán, sport- és rekreációszervező szakon végzett ifjú kutató dolgozatának témája, az újszegedi Erzsébet Ligetben sportolókra irányult, akiket többször is futás közben kérdezett.

A Szegedi Tudományegyetem ÁOK Orvosi Vegytani Intézetének professzora egy olyan kutatáshoz írt publikációjával érdemelte ki az elismerést, amelynek segítségével új diagnosztikai módszereket és antibakteriális szereket fejleszthetnek ki.  Az online díjátadón egy Nobel-díjjal kitüntetett biokémikus is előadást tartott.

Megkezdődött az éles tesztelése, annak a lövésdetektornak, amellyel szegedi tudósok az afrikai elefántokat akarják megvédeni az orvvadászoktól. A már korábban Innovációs Díjjal kitüntetett lövésdetektorokat Kenyában próbálják ki. Az afrikai elefántok nyakába akasztva a könnyű és ultra alacsony fogyasztású berendezés riaszt, ha az elefántcsontra utazó orvvadászok lövést adnak le.

Sokakat érintő, jelentős témákat dolgoztak fel az egyetemisták az elmúlt héten az SZTE által szervezett seregszemlén. Egyedülálló módon, a Szegedi Tudományegyetem három szekciónak adott otthont a 35. Országos Tudományos Diákköri Konferencián. A Fizika, Földtudományok és Matematika, a Testnevelés- és Sporttudományi Szekció mellett, az Orvos- és Egészségtudományi szakma fiatal kutatói is prezentálhatták dolgozataikat.

A számok nyelvén foglaljuk össze a 2021. április 6-9. között a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) által rendezett 35. Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) Fizika, Földtudományok és Matematika (FiFöMa) Szekció rendhagyó, online programsorozatának főbb történéseit.

77 tagozaton 520 pályamunkával versenyeznek a 35. Orvos- és Egészségtudományi OTDK-n, amelynek idén a Szegedi Tudományegyetem a szervezője. Az április 6-i, sajtótájékoztatóval egybekötött megnyitó az ÁOK Youtube csatornáján visszanézhető.

296 dolgozatot neveztek a 35. OTDK Fizika, Földtudományok és Matematika Szekcióba (FiFöMa). A szervező, az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar a virtuális térben is népszerűsíti a 2021. április 6-9. közötti online előadássorozatot és a kísérő programokat.

A Szegedi Tudományegyetem Egészségtudományi és Szociális Képzési Kara, jelentős mértékben bővítette fizioterápiás eszközparkját. A beszerzett készülékek az oktatás és a kutatás terén is új távlatokat nyitnak.