„A Prof.” – ahogy Szent-Györgyi Albertet szegedi laboratóriumában a munkatársai nevezték – 130. születésnapja alkalmából életének szerelmetes helyein emlékének kőbe, könyvbe, ércbe vésett sorait tesszük górcső alá Kiskérpusztától kezdve Balassagyarmaton és Groningenen át Szegedig. E nagyítóval, a tisztelet valós koszorúinak az elhelyezése közben, meghökkentő mesékre, tabudöntögető könyvre, s tudománytörténészek állásfoglalására bukkantunk.
1986. október 25-én, 35 évvel ezelőtt írta meg a New York Times, hogy „Dr. Szent-Györgyi Albert, aki az orvosi/élettani Nobel-díjat 1937-ben kapta a C-vitamin izolálásáért, veseelégtelenségben hunyt el szerdán, Woods Hole-i (Mass.) házában, jelentették be tegnap. 93 éves volt...” A gyászhír évfordulóján Szent-Györgyi Albert interjúinak egy csokrával és szavalatának egy részletével idézzük föl az SZTE Nobel-díjas rektorának alakját és hangját.
„Tudós a közéletben, Szent-Györgyi Albert (1893-1986)” címmel hamarosan napvilágot lát Tasiné Csúcs Ildikó történész, bibliográfus új kötete. Az SZTE Klebelsberg Könyvtár munkatársa a 92. Ünnepi Könyvhét egyetemi program-sorozatában műhelybeszélgetésen ismertette a Kronosz Kiadó gondozásában megjelenő kötet újdonságait. Ezek közül csokorba kötöttünk Szent-Györgyi Albert közéleti szerepeiről 13+3=16 eddig kevéssé vagy egyáltalán nem ismert tényt az SZTE Nobel-díjas rektora szeptember 16-i születésnapja alkalmából.
A nyár közepe, július 15. alkalmából 5 történettel illusztráljuk, miként töltötte a nyarakat Szent-Györgyi Albert a szegedi egyetemhez kötődő éveiben. Az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta repozitóriumaiban is fellelhető újságok híreit böngésztük. Kiderült: a 90 évvel ezelőtti július 12-én is „kánikulai hőség köszöntött a városra”.
Tudta, hogy a Magyar Feltalálók Napja Szent-Györgyi Albert első szabadalmához és a Szegedi Tudományegyetemhez kötődik? Az SZTE Nobel-díjas kutatója a „jól eltartható, magas C-vitamin tartalmú készítmények” előállítását leíró eljárást jelentett be 1941. június 13-án. E jeles nap alkalmából 13+1 érdekességet gyűjtöttünk össze Szent-Györgyi szegedi felfedezéséről.
A Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert, az SZTE egykori rektora hol mutatkozott be először mint „költő”? Kinek a verssorát idézte, mikor a New York Timesnak nyilatkozott? Milyen nyelven írta a Psalmus Humanus és hat ima című művét? Eláruljuk – korabeli újságcikket idézve, az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta rendszerében kalandozva, így is ünnepelve e „sosemvolt húsvét” idején a „magyar költészet napját”.
„Szerette ezeket a hecceket is csinálni” – jellemezte a Szent-Györgyi Albert viselkedéséről a korabeli „szegedi társadalmi körökben” kialakult képet egykori tanítványa és munkatársa, Straub F. Bruno. A szenvedélyes motorosról és kutatóról az SZTE Klebelsberg Könyvtár Szent-Györgyi gyűjteményét gondozó könyvtáros, Pap Kornélia is megemlékezett minapi bejegyzésében a közösségi médiafelületen.
Az SZTE Nobel-díjas biokémikus professzora, Szent-Györgyi Albert nevét vette fel 1987. december 10-én a SZOTE. Így kétszeresen is jeles dátummá lett a szegedi egyetem történetében a Szent-Györgyi Albert kitüntetése miatt emlékezetes 1937-es Nobel-díj átadó ünnepély napja. A jelen, az SZTE és az SZTE ÁOK nevének módosítási tervei miatt is aktuális időutazást az egyetemi bibliotéka Contenta repozitórium-rendszere segítette.
A „Tisza-parti Göttinga” klebelsbergi álmának a megvalósításáért Szegeden 1930 és 1945 között dolgozó Szent-Györgyi Albertnek – a Nobel-díjas év után – a második legaktívabb időszaka az 1940-1941. közötti rektorság, a médiabeli megjelenések száma alapján is. Újságcikkeket és beszédeket idézve fölvillantjuk a Szent-Györgyi Albert 80 évvel ezelőtti rektori tanévéhez köthető rekordokat.
„… Támogassák a magyarságot a szabadságért vívott harcában!” 1956. november 3-án levelet írt és távirazott Szent-Györgyi Albertnek a szegedi egyetem nevében a rektor és 17 professzor. A világ valamennyi egyeteméhez intézett felhívás hazai és amerikai története – mint cseppben a tenger – mutatja, miként állt ki a szegedi egyetemről indult forradalomért az itteni professzori kar.
Filmhíradókban, dokumentumfilmekben is feltűnik Szent-Györgyi Albert alakja 1937. október 26., a Nobel-díj-jelölésről hírt adó első újságcikkeket követően. Az egyetemi tanárt és kutatót, a tudományszervezőt és ismeretterjesztőt, a társasági és politikai élet ikonikus alakját bemutató audiovizuális emlékek alábbi, első csokra Szent-Györgyi Albert szegedi korszakáé.
A szegedi egyetemet a tudományos világ térképére tette, az universitas közösségét összekovácsolta Szent-Györgyi Albert Nobel-díja. 83 évvel ezelőtt a szegedi egyetemen milyen körülmények között dolgozott a Nobel-díjas professzor, akit kollegái és a diákok ünnepeltek? Az SZTE Klebelsberg-könyvtár Contenta rendszerében fellelhető Délmagyarország 1937. október végi riportjai megmutatják az összefogásban, az egymás munkájának elismerésében rejlő erőt.
Az új típusú koronavírust természetesen nem ismerhette Szent-Györgyi Albert, ellenben az SZTE Nobel-díjas kutatója egykori publikációiban, a hozzá kötődő cikkekben és előadásokban rábukkantunk olyan gondolatokra, amelyek a vírusok természetével, a pandémia hatásával, a tudomány működésével kapcsolatban új ismereteket és így érveket is szolgáltatnak a kételkedők meggyőzésére. Az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta rendszerében kutattunk.
Könyvek között dolgozott szegedi laboratóriumában Szent-Györgyi Albert, neve több száz publikáció élén olvasható, életművével számtalan cikk és számos könyv foglalkozik. Szent-Györgyi Albert milyen szerepet vállalt a tudománynépszerűsítésben? – merült fel a kérdés a 91. Ünnepi Könyvhéten. E rendezvény-sorozathoz 2015 óta minden évben „Az SZTE utcára viszi a tudományt” mottóval csatlakozott a szegedi egyetem. 2020-ban – annak ellenére, hogy a könyvünnep a koronavírus-járvány miatt őszére tolódott, s néhány könyvbemutató elmaradt – több mint ötven SZTE-s oktató vagy alumnus vett részt a könyvheti ismeretterjesztésben.
80 évvel ezelőtt a nők közül elsőként nyerte el az egyetemi magántanár címet Banga Ilona, aki munkájával jelentősen hozzájárult Szent-Györgyi Albert Nobel-díjához. A II. világháború idején, Szent-Györgyi távollétében, vezette a szegedi egyetem Orvosi Vegytani Intézetet, a labor berendezéseit ötletesen megóvta. Az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta repozitórium rendszerében digitalizált kiadványokat, újságcikkeket böngészve idéztük föl Banga Ilona szegedi éveit.
Közel 15 000 fotó érhető el ingyenesen az SZTE Klebelsberg Könyvtár Képtár és Médiatékájában. A képgyűjtemények között megtalálhatók Szent-Györgyi Albert fotóalbumai és egyetemtörténeti gyűjtemények, így például a TIK és a könyvtár építéséről is megtekinthetők fotók.
„Szigorlati kínszenvedéseim emlékére.” Ezt a címet adta Szent-Györgyi Albert az egyik fotóalbumának, amely megtekinthető az SZTE Klebelsberg Könyvtár Képtár és Médiatékájában. Ott látható az a 80 éve készült csoportkép is, amelyen a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert, a szegedi egyetem rektora hallgatók körében ünnepel. A bibliotéka minden egyetemtörténeti emléket gyűjt: a fényképekről és dokumentumokról digitális másolatot készít.
Újság a szegedi egyetemi ifjúságnak. Gólyabál, ahol színes papírfezt tesz a fejére a professzor és a hallgató is. Diákotthon a szegedi Dugonics tér 13. szám alatti egyetemi épület 2. emeletén. Három példa arra, hogyan változatta meg a szegedi egyetemisták éltet, hozta létre a „diákegységet” rektorként Szent-Györgyi Albert. Az SZTE Nobel-díjas rektorának szegedi időszakáról, Szent-Györgyi emlékezetéről a regionális és az egyetemi lapok cikkei alapján villantunk föl részleteket.
Az SZTE hetedik Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny győzteseinek egyik jutalma lesz 2018 decemberében az SZTE Nobel-díjas rektora önéletrajzi írásait tartalmazó kötet. „A legendás tudós, Szent-Györgyi Albert önéletrajzi értekezései” című könyv életre hívóival a kutatóvá válásról és az életművel kapcsolatos tévhitekről is beszélgettünk.
A „XXI. század, a legendák velünk élnek” című, az RTL Klub csatornán látható magazinműsor 2018. május 29-i adásának főszereplője: Szent-Györgyi Albert. A szegedi egyetem egykori Nobel-díjas rektoráról hogyan készült a legújabb tévés összeállítás? – kérdeztük a riportert, Szabó Ádámot.
A Szegedi Tudományegyetem támogatásával elkészült a Csodálattal és hálával című, Szent-Györgyi Albert életéről szóló új dokumentumfilm. A szegedi emlékhelyeken az SZTE több professzora is vall a világhíres tudósról. E film 2018. május 17-i ősbemutatója, az SZTE Innovációs Hét programjának része.
A Szent-Györgyi Albert relikviákkal gyarapodott a Nobel-díjas tudós életútját bemutató egyetemi emlékszoba. A Szent-Györgyi Albert özvegye által küldött csomag tartalmát először az SZTE Rektori Épületében 2017. november 11. és december 10. közötti hétköznapokon megtekinthető emlékkiállításon láthatják az érdeklődők.
Szent-Györgyi Albert, az SZTE Nobel-díjas kutatója és rektora életét bemutató dokumentumfilm forgatását kezdte el 2017. október 16-án a Debreceni Médiaműhely a Duna TV számára a szegedi emlékhelyeken. Az SZTE professzorai, Szent-Györgyi örökségének avatott ismerői válaszolnak a film rendezőjének, Vojtkó Ferencnek a kérdéseire. Bekukkantottunk a forgatásra, ahol azt is megtudtuk: hol őrzik ma az egykor Szegedre hozott Nobel-díj aranyérmet.
A tudós Szent-Györgyi Albert politikai pályafutásának, emberi tartásának megítéléséhez kapunk újabb szempontokat egy eddig nem ismert leveléből. Ungváry Krisztián történész az általa felfedezett dokumentumokat az mno.hu oldalon tette közzé. A levélről és a cikkről szegedi kutatókat is kérdeztünk.
Hannus István professzorral beszélgetett Újszászi Ilona Szent-Györgyi Albert életének kevésbé ismert részleteiről, a Nobel-díj történetéről és a minduntalan felbukkanó "oldalborda" sorsfordító szerepéről. Az "SZTE utcára viszi a tudományt" - a 86. Ünnepi Könyvhét szegedi programjaihoz kapcsolódva.
Szent-Györgyi Albert, a Szegedi Tudományegyetem Nobel-díjas professzora, rektora 75-80 évvel ezelőtti teljesítménye előtt tisztelegnek a világ jeles tudósai. Köztük 9 Nobel-díjas kutató, aki előadást is tart Szegeden a 2012. március 22-25. közötti nemzetközi konferencián. Alább mai szegedi kutatók mutatják be a Nobel-díjasokat.