Onkológiai eszközparkját fejlesztette a Szegedi Tudományegyetem

A nagyszabású fejlesztés általános célja a Szegedi Tudományegyetem onkológiai diagnosztikai és gyógyító tevékenységeihez szükséges infrastrukturális feltételek javítása, a jó minőségű és hatékony onkológiai szolgáltatások elérhetőségének bővítése, gyorsabb gyógyulás biztosítása a magas színvonalú eszközök alkalmazásával. A Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központja, mint a régió III. progresszivitási szintű egészségügyi intézménye az onkológia területén is széleskörű és nagy esetszámú szűrési és diagnosztikus tevékenységet folytat, és nemzetközi színvonalú onkológiai terápiás palettával rendelkezik. A hatékony és eredményes gyógyítás kritikus sikertényezője a daganatellenes kezelés személyre szabása, és annak elindításához szükséges idő minimalizálása. Jelen fejlesztés elemei ezt a célt szolgálják: megerősítve a diagnosztikai kapacitást, lerövidítve a személyre szabott kezelések előkészítéséhez szükséges időt, és ugyancsak lerövidítve magát a terápiás időt is. További siker, hogy ezáltal megnövekedik az ellátható páciensek száma is, melyre egyre nagyobb szükség van a statisztikai adatok és a valós tapasztalatok alapján egyaránt.

Több eszköz is beszerzésre került.

– Örülök, hogy ezt a projektünket is sikeresen le tudjuk zárni. Nagyon nehezen, de maximális összeggel sikerült ugyanis elnyernünk ezt a pályázatot annak idején, amiből azt gondolom, hogy egy olyan fejlesztés valósut meg, olyan eszközöket sikerült beszerezni, ami hiánypótló nemcsak az onkológia területén, hanem egyéb, klinikai kutatásokban is hasznos lesz – emelte ki Dr. Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja a projektzárón.

Dr. Fendler Judit

Magyarország vezető helyen áll a daganatos betegségek előfordulását tekintve az Európai Uniós adatok alapján. A különböző rosszindulatú betegségek követelik hazánkban a legtöbb áldozatot a szív- és érrendszeri betegségeket követve. Az elkövetkezendő évek fontos feladata a daganatos betegségek megelőzése az egészséges életmódra neveléssel és széleskörű edukációval, melyben a felsőoktatásnak, így a Szegedi Tudományegyetemnek kulcsfontosságú szerepe van.

Az eszközök az oktatást, a kutatást és a gyógyítást egyaránt segítik.

– A molekuláris medicina gyakorlatilag az orvoslás minden területére betört. Nincs olyan orvosszakma, amely valamelyik szegmensében nélkülözné a DNS alapú, szekvencia adatokat. Legyen szó akár az örökletes betegségekről, akár a daganatos megbetegedésekről. A Szegedi Tudományegyetem, azon belül is a Klinikai Központ az elmúlt időszakban, egyfajta lépéshátrányban, tagolva dolgozott azért, mert az eszközpark nem volt a legmegfelelőbb. Ennek a projektnek a megvalósítása azonban lehetővé teszi, hogy ezen a területen is felzárkózzunk. A fejlesztés keretében beszerzett eszközök magas szinten, gyorsan és pontosan meghatározzák a daganatos megbetegedésekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. Ez nagyban segíti majd az onkológusok és a különböző szakorvosok munkáját is a döntéshozatalokban, amelyek egy-egy páciens esetén a terápiára vonatkoznak. Nem lesz ez másként az örökletes betegségekkel foglalkozók körében sem, ők is óriási hasznát veszik majd ennek az eszközparknak – összegezte Prof. Dr. Széll Márta, a Szegedi Tudományegyetem stratégiai rektorhelyettese.

Prof. Dr. Széll Márta

Hasonlóan fontos pillére a daganatos halálozás csökkentésének a korai felismerés és az időbeni szakszerű kezelés, melynek legfontosabb hátterét a régióban az SZTE diagnosztikai és terápiás egységei szolgáltatják.

– Az onkológiában paradigmaváltás történt az elmúlt években, melyre jellemző a személyre szabott kezelések előtérbe kerülése az uniformizált terápiákkal szemben. Az adott egyén számára optimalizált eljárások kialakításához nélkülözhetetlen multidiszciplináris megközelítéshez az egyetemek jelentik az alkalmas hátteret, mind a molekuláris és képi diagnosztika (várhatóan már a közeli jövőben mesterséges intelligencia támogatással), mind a speciális gyógyszeres és sugárterápiás kezelések terén – mondta Dr. Pankotai Tibor, a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Pathológiai Intézetének és az SZTE Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központjának (IKIKK) tudományos munkatársa.

Dr. Pankotai Tibor

Prof. Dr. Oláh Judit, az SZTE SZAKK Onkoterápiás Klinika vezetője zárásképp ismertette a fejlesztési területeket.

– Az első fejlesztési terület a molekuláris onkopatológia. A molekuláris patológiai vizsgálatok a legmodernebb onkológiai precíziós (a genetikai hátteret is figyelembe vevő) kezelések alapját képezik. A daganatok pontos jellemzőinek ismerete nélkül napjainkban nem állítható fel terápiás terv. A legtöbb daganat esetén már elérhetők olyan gyógyszerek, melyek célzott kezelésként csak adott molekuláris genetikai eltérés esetén alkalmazhatók, ilyenkor viszont a standard kezelésekhez viszonyítva jóval hatékonyabbak. Az SZTE SZAKK Patológiai Intézetében található szekvenáló eszközök egy része elavult volt már minderre, ám az említett projekt keretében sikerült olyan készülékeket beszerezni, amelyek ezt a fejlesztési területet hatékonyan szolgálják.

Prof. Dr. Oláh Judit

A második ilyen terület az onkoradiológiai és sugárterápiás terület. Napjainkban, a minimális invazivitású beavatkozások alapvető részévé váltak a diagnosztikus és gyógyító tevékenységeknek az onkológiában is. A felfedezett betegségek elleni terápiás döntéshozatal elképzelhetetlen a betegség szövettani karakterizálása nélkül, melynek során az adekvát mintavétel meghatározó jelentőségű. Különösen a daganatos betegségek kezelése előtt nagy számban, évente megközelítőleg 1500 esetben végzünk valamilyen képalkotó eljárással – jellemzően ultrahang vagy CT vezérléssel – mintavételt. Az ezen a téren megszerzett tapasztalatunk a képalkotó berendezésekkel és a mintavételi technológiákkal együtt jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt időszakban. Mégis adódnak olyan szituációk, amikor nem sikerül mintához jutni, akadályozva így a megfelelő terápia megválasztását. Az intervenciós radiológiai beavatkozások legnagyobb hányada onkológiai indikációval történik a Klinikai Központban. Egyre többször végzünk palliatív műtét helyett radiológiai intervenciókat. A projekt egy további eleme a sugárterápiás ellátás kíméletesebb, jobb minőségű megvalósítását segíti a légzés során elmozduló, így a nagy energiájú sugárzás útjába kerülő egészséges szövetek védelmével, egy másik szoftveres fejlesztés pedig nagyobb betegbiztonsághoz vezet a betegazonosítók és terápiás adatok digitális összekapcsolásával az orvosinformatikai rendszereken belül, csökkentve a párhuzamos adatrögzítés során esetlegesen fellépő hibázási lehetőséget.

Projektzáró.

A harmadik fejlesztési terület a vastagbél vizsgálat a gyomor-bélrendszeri daganatszűrés céljából. A népegészségügyi vastagbélszűrés a hazánkban bevezetett metodika szerint, két lépcsőben valósul meg, amelynek második lépcsőjében az elsőként székletvér teszttel kiemelt pácienseknél a szűréses kolonoszkópia történik meg. Alapelvként elmondható, hogy minden endoszkópos helyen magas tudású endoszkópos tornyoknak, monitoroknak és endoszkópoknak kell rendelkezésre állnia, melyek alkalmasak a teljes tápcsatorna áttekintésére. Ez az előttünk álló időszakban már nem okoz gondot, hiszen az eszközök rendelkezésünkre állnak – emelte ki Prof. Dr. Oláh Judit, a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Onkoterápiás Klinikájának vezetője.

Pósa Tamara

Borítókép: Onkológiai eszközparkját fejlesztette a Szegedi Tudományegyetem.

Fotó: Kovács-Jerney Ádám