Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Hogy mi a közös Karikó Katalinban és Krausz Ferencben? Az elhivatottság, a kitartás, a szorgalom és az alázat, amelyet a tudomány iránt tanúsítottak az elmúlt évtizedekben, és amelynek köszönhetően ma a világ úgy ismeri őket, mint a 2023-as év Nobel-díjasait. Magyarok, akikre egy ország méltán büszke, kutatók, akik szorosan vagy kevésbé szorosan, de kapcsolódnak a Szegedi Tudományegyetemhez. A „Nobel-hetek az SZTE-n” ismeretterjesztő kampány részeként összegeztük, mit kell tudni Karikó Katalinról és Krausz Ferencről.
A kisújszállási Nobel-díjas
Karikó Katalin 1955-ben született Szolnokon, Kisújszálláson nőtt fel. Édesapja hentes, édesanyja könyvelő volt. A biológiát Kisújszálláson, az Arany János utcai általános iskolában szerette meg. Középiskolái tanulmányait is Kisújszálláson, a Móricz Zsigmond Gimnáziumban végezte, ahol az iskola által alapított, a biológia területén legkiválóbb diáknak járó Jermy Gusztáv-díjat első alkalommal ő nyerte el. 1973–1978 között a Szegedi Tudományegyetem biológia szakos hallgatója volt, majd 1978–1982 között a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban folytatta PhD-képzését. 1983-ban avatták doktorrá. 1975–1978 között népköztársasági ösztöndíjasként végezhette tanulmányait. Szűkebb szakterülete a biokémia, a molekuláris biológia, a hírvivő-RNS-kutatás és az mRNS humán terápiás célú alkalmazásai. Kimutatta, hogy az mRNS immunogén hatását az uridin okozza, aminek helyettesítése természetes nukleozidokkal, elsősorban pszeudouridinnel megakadályozza a gyulladást és az immunreakciót. Úttörő munkássága új korszakot nyitott sokféle betegség (például a rák) kezelésében és megelőzésében. A módosított mRNS-technológia szolgált alapul a BioNTech-Pfizer és a Moderna konzorciumok SARS-CoV-2 elleni mRNS-vakcináinak kifejlesztéséhez, a pandémia visszaszorításához, megmentve ezzel milliók életét.
Karikó Katalin
„Hátha téged mondanak be, fiam!”
2023. október 2-án, sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát Amerikából.
– Ahogy halljátok, itt minden csörög! – mondta láthatóan meghatottan a friss Nobel-díjas, amikor az internet segítségével kapcsolatot tudtak teremteni vele. Első gondolatainak egyike az édesanyja volt, aki – mint mondta – mindig figyelemmel kísérte a Nobel-díj bejelentését, mondván „Hátha téged mondanak be, fiam!”. Ez 2023. október 2-án valóra vált, hiszen Karikó Katalin, az SZTE alumnája, jelenlegi kutatóprofesszora és díszdoktora nyerte el a fiziológiai és orvostudományi kategóriában a tudomány Oscar-díját.
A pillanat, amikor a tudós és férje megtudta a jó hírt.
„Majd visszajövök az éremmel is, és megmutatom”
– Majd visszajövök az éremmel is, és megmutatom – mondta rövid beszédében Karikó Katalin, október 12-i szegedi látogatásakor, majd hozzáfűzte: „Örömömre szolgál, hogy 50 éve éppen itt állt Szent-Györgyi Albert is, és még ma is nagyon büszkék vagyunk rá, hogy orvosi Nobel-díjat nyert. Hihetetlen, de én is!”
A Nobel-díj kihirdetését követően Szegedre látogatott.
Krausz Ferenc: Mórról Bécsbe és Münchenbe
Krausz Ferenc Móron született 1962-ben. Szülei, neki és testvérének is, kétkezi munkából eltartva biztosítottak lehetőséget a további tanulmányaikhoz. Édesapja kőműves, édesanyja gyári munkás illetve takarítónő volt. A móri Radnóti Miklós Általános Iskolában Kiss tanár úr fizika órái adták meg neki a kezdeteket, majd a szintén móri Táncsics Mihály Gimnáziumban elsajátított és megszeretett fizikai ismeretek után jelentkezett egyetemre. 1985-ben párhuzamosan szerzett villamosmérnöki oklevelet a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen és fizikusi diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karon. Kutatómunkáját a BME Fizikai Intézetében kezdte Bakos József irányítása alatt a lézerfizika területén. Doktori fokozatát már a Bécsi Műszaki Egyetemen szerezte 1991-ben, ahol később docensként, majd professzorként is dolgozott. 2003-ban a németországi Garchingban található Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatójává nevezték ki, emellett 2004 óta a müncheni Lajos–Miksa Egyetem (Ludwig-Maximilians-Universität) Kísérleti Fizika Tanszékének vezetője. Krausz Ferenc kutatócsoportja elsőként állított elő és mért meg attoszekundumos fényimpulzust, amit az elektronok atomon belüli mozgásának feltérképezésére használt fel, és ezzel megalapozta az attofizika tudományát. A Magyar Tudományos Akadémia közleménye szerint „ezzel Krausz Ferenc először végezhetett valós idejű megfigyeléseket az elektronok mozgásáról atomi léptékben. Azóta az általa kidolgozott technikát felhasználták számos atom- és molekulafizikai folyamat, például a fotoionizáció időfüggésének vizsgálatában. Krausz Ferenc úttörő kísérleti munkásságának eredményeit világszerte több kutatóintézetben hasznosítják, többek között a szegedi ELI ALPS Kutatóintézetben is.”
Krausz Ferenc
„Megtanultam otthon, hogy a megélhetést munkával kell biztosítani”
– Az élet szinte minden területén az egyik legnagyobb és legnehezebb kihívás az, hogy a helyes kérdéseket megtaláljuk: ez hatványozottan igaz a tudományra, a kutatásra – fogalmazott Krausz Ferenc egy interjúban néhány nappal azután, hogy október 3-án megkapta a fizikai Nobel-díjat. Hozzátette: “Arra menjünk, amerre azt az utat látjuk, amely lenyűgöz bennünket.”
Krausz Ferenc
„A szegedi lézer laboratórium az ékkövünk”
– A tudományos kutatásnak csak akkor van értelme, ha azt a legmagasabb nemzetközi mércével is világszínvonalon tudjuk művelni. A szegedi lézer laboratórium, amely „ékkövünk”, ehhez abszolút alkalmas helyszín – fogalmazott a Németországban élő Nobel-díjas magyar fizikus, a Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója az M5 „Ez itt a kérdés” című műsorában Nobel-díja kapcsán.
A friss Nobel-díjasok nyilatkozatiból is jól látszik, hogy hivatásuknak élnek, tisztelik a tudományt és mindent megtesznek azért, hogy maradandót alkossanak.
Pósa Tamara
Borítókép: Világformáló Nobel-díjasok: Kisújszállásról és Mórról a tudományos ranglétra tetejéig.
Fotó: Novák Katalin hivatalos Facebook oldala, Kovács-Jerney Ádám, Sahin-Tóth István
Forrás: mta.hu, hellomagyar.hu, szte.hu
További cikkek a 2023-as Nobel-hetekről szóló oldalunkon.
Karikó Katalin, Krausz Ferenc, valamint a többi Nobel-díjas stockholmi előadása és a Nobel-díjátadó élő közvetítései itt követhetők.
