Karikó Katalin, az SZTE Nobel-díjas kutatóprofesszora szegedi látogatását színesítette az a rendhagyó növényismereti óra, amit a Füvészkertben tartottak a Szegedi Tudományegyetem hallgatóinak. Az egyetem legújabb díját alapító kutatónő a tanóra után megismerkedett azokkal a botanikai ihletésű kerámiaszobor-tervekkel is, amelyek a Tudós nők ösvényét díszítik majd. Karikó Katalin a kukorica szimbólumot választotta magának.

Vendégek körében, díszvacsorán köszöntötte a Szegedi Tudományegyetem vezetése a Nobel-díját alma materének ajándékozó Karikó Katalint, az SZTE kutatóprofesszorát. Az április 16-i ünnepi estre az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központba eljött az esemény fővédnöke, Sulyok Tamás köztársasági elnök is. Az államfő köszöntőjében kiemelte, hogy Karikó Katalin a világ csúcsára jutva is igaz ember maradt, aki visszatér oda, ahonnan indult, és felelősséggel viseltetik hazája iránt.

Mostantól állandó kiállításon tekinthető meg a Karikó Katalin Nobel-díját jelképező Nobel-arcképes plakett az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központ erre alapított kiállítási terében. A Szegedi Tudományegyetem Nobel-díjas professzora az őt köszöntő 2024. április 16-i díszünnepségen jelentette be, hogy Nobel-érmének 24 karátos arannyal bevont hiteles másolatát az egyetemnek ajándékozza.

Szegedi látogatásának első napján Karikó Katalin az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központ átriumában válaszolt az újságírók kérdéseire. A kollektív interjú fókuszában a Szegedi Tudományegyetem állandó kiállításán elhelyezett Nobel-díj állt, valamint az az ötszázezer dollár, amelyet a kutatónő az SZTE hallgatóinak és fiatal kutatóinak inspirálására ajánlott fel. A beszélgetést a kiállítás gondozója, a Karikó Katalinnal régóta közvetlen kapcsolatot ápoló újságíró, Újszászi Ilona, az SZTE Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatóság munkatársa vezette.

Prof. Dr. Karikó Katalin 2024. április 16-án, kedden délelőtt az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központban (TIK) bejelentette, hogy felajánlotta Nobel-díját és a díjjal járó több mint félmillió dollárt a Szegedi Tudományegyetemnek. Az SZTE kutatóprofesszora élménybeszámolót is tartott a Nobel-díj átadását megelőző, svédországi eseményekről és a díjátadóról.

Nagyot fordult a világ az első, 2020. április 9-én megjelent Karikó-interjúnk óta. A változás egyik kifejezője, hogy Karikó Katalin megkapta – Drew Weissmannal megosztva – a 2023. évi fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat. Karikó Katalint, a Szegedi Tudományegyetem Nobel-díjas professzorát a vakcináról és terápiáról, a jó és az álhírekről, a kedvenc ételéről és virágairól is kérdeztük 2024 tavaszán.

„Hinned kell, hogy felfedezhetsz valamit, amiről más azt gondolta, hogy nem lehetséges, de te mégis képes vagy rá…” – fogalmazott Karikó Katalin „véleményvezérekkel” találkozva. A „Nobel-hetek a Szegedi Tudományegyetemen” ismeretterjesztő kampány legújabb szakaszában az SZTE ötletversenyre hívja a diákokat; TikTok videó-, plakát- és verspályázattal ösztönzi alkotásra az egyetemistákat. Az értékes pályadíjakat a Nobel-díját Szegeden bemutató Karikó Katalin, az SZTE kutatóprofesszora adja át.

Az első magyar Nobel-díjas nő, Karikó Katalin néhány korábbi kitüntetését is megtekinthetik az egyetemi Füvészkert látogatói. A Szegeden most először megcsodálható díjakból rendezett kamarakiállítással köszönti az SZTE a „Nők és lányok a tudományban nemzetközi napot”. Február 11. az ENSZ kezdeményezésére vált a tudós nők világnapjává. Alább felvillantjuk, hogy a szegedi kutatónők közül napjaink három felfedezője miként járult hozzá ahhoz, hogy fenntartható legyen a világunk.

Frakkban bulizott, tapsolt a Nobel-díj átadó ceremónián, a kémia magával ragadó világáról tartott prezentációt a „Stockholm International Youth Science Seminar” előadójaként Viczián Dániel. A Szegedi Tudományegyetem elsőéves vegyészhallgatója versenyen nyerte el a jogot arra, hogy Magyarország képviseletében egyetlen fiatalként részt vehetett a svédországi Nobel-hét legjelesebb programjain. Viczián Dánielt a nanokompozitok mellett Nobel-díjas élményeiről is kérdeztük.

„Mindkét mentorom Nobel-díjat kapott” – fogalmazott Pardi Norbert. A Szegedi Tudományegyetem alumnusa Karikó Katalin hívására és mentorálásával került a Pennsylvania Egyetemre, ahol már önálló laboratóriummal rendelkezik. A fiatal kutatót, Pardi Norbertet a stockholmi Nobel-héten az univerzális influenza-vakcináról is kérdeztük.

Az attoszekundumos fizika alapítói, köztük Krausz Ferenc kapta meg a 2023. évi fizikai Nobel-díjat. E szenzációs, 2023. október 3-i hír kapcsán tudta meg a magyar közvélemény, hogy a magyar és osztrák állampolgárságú kutató napjainkban Németországban él és dolgozik, de a Szegedi Tudományegyetemhez és a szegedi ELI-ALPS Lézerkutató Intézethez is ezernyi szállal kötődik. E kapcsolathálóról, a futásról és arról is kérdeztük Krausz Ferencet a stockholmi Nobel-héten, hogy mi a köze a szegedi lézerközpont születéséhez.

„A jövőnek sok neve van: a gyenge úgy hívja, elérhetetlen, a gyáva úgy, ismeretlen, a bátor lehetőségnek nevezi” – idézi Jakab Ferenc virológus Victor Hugo gondolatát a Magyar Tudomány tavalyi utolsó számában. Cikkében az első magyar Nobel-díjas nőt, Karikó Katalint, a Szegedi Tudományegyetem kutatóprofesszorát mutatja be a Pécsi Tudományegyetem innovációs rektorhelyettese. Jakab Ferencet az ismeretterjesztésről és az mRNS-ben rejlő lehetőségekről is kérdeztük a stockholmi Nobel-díj héten, a Covid-19 járvány kirobbanásának ötödik évfordulójához közeledve.

Az emberi történelem és kultúrhistória nagy pillanataiként, fordulópontjaiként írja le a Nobel-díj átadó ceremóniát húsz évvel ezelőtt megjelent könyvében Venetianer Pál. A 89. évét élő akadémikust és Karikó Katalin néhány vendégét kérdezve éltük át újra a stockholmi Nobel-hét 2023. december 10-i csúcspontjának kis és nagy pillanatait.

Két magyar és a Szegedi Tudományegyetemhez is kötődő Nobel-díjas kutató vette át a világ legismertebb tudományos díját. Az mRNS-kutató Karikó Katalin, a Szegedi Tudományegyetem professzora a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjjal az első magyar nő, aki ebben az elismerésben részesült. A molekuláris-ujjlenyomat-kutatásait Szegeden végző Krausz Ferenc fizikai Nobel-díjas. A Stockholm Hangversenyteremben 2023. december 10-én lezajlott eseményről szóló beszámolónkat helyszíni tudósítónk exkluzív információi színesítik.

Milyen ékszerként a pszeudouridin? Milyen étkészlettel terítenek a Nobel-díj átadása utáni banketten? Milyen tárgyakat adományoztak az idei díjazottak a Nobel Prize Museumnak? Megmutatjuk a 2023. évi Nobel-díjasok– például a Szegedi Tudományegyetemhez ezernyi szállal kötődő Karikó Katalin és Krausz Ferenc – adományait.

Karikó Katalinról, Krausz Ferencről és a korábbi magyar Nobel-díjasokról is hallhattunk azon a rendhagyó biológia órán, amelyet az SZTE Juhász Gyula Gyakorló Általános Iskolában tartottak csütörtök reggel. Bajory Hanna és Kószó Eszter Luca tartott kiselőadást.

Animációk és archív filmfelvételek színesítik az idei Nobel-díjas tudósok tévés portréját. A kutató életének felemelő, drámai és sportos pillanatait is érzékelteti az 59 perces film. Az ismeretterjesztő összeállítás első húsz percében Karikó Katalin az életének jeles helyein, többek között szegedi egyetemi helyszíneken is sétál és mesél… Az 54. perctől Krausz Ferenc fut és magyaráz. Két magyar kutató sztorija keretezi az idei Nobel-díjasokat ünneplő, az STV2 műsorára tűzött filmet.

Hófehérbe és fényekbe öltözött Stockholm, így várja a svéd főváros a Nobel-hétre a díszvendégeket és a kitüntetettek vendégeit. A Nobel-díjas Karikó Katalin 2023. december 4-én érkezett. A Szegedi Tudományegyetem kutatóprofesszora kitüntetettként, az SZTE elsőéves vegyész hallgatója, Viczián Dániel nézőként vesz részt a Nobel-díj átadó ünnepségen. A világ legismertebb tudományos díjával elismert személyiségeket ünneplő rendezvénysorozat „hivatalosan” 2023. december 6-án kezdődik.

Klebelsberg Kuno emlegetése Karikó Katalin Nobel-díja kapcsán nem pusztán egyetemtörténeti mementó. Prof. Dr. Széll Márta, a Szegedi Tudományegyetem stratégiai rektorhelyettese szerint a kutatások hálózatos jellege miatt tényleges tudománytörténeti ív mutatható ki a szegedi egyetem nagy biokémiai kutatóműhelyei és az új Nobel-díj között.