Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Az SZTE Mezőgazdasági Karának közreműködésével került sor a parlagfűvel foglalkozó legjelentősebb kutatók idei találkozójára. Makra László, a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karának professzora a Nemzetközi Parlagfű Társaság vezetőségi tagjaként felkérést kapott arra, hogy szervezze meg a Társaság soron következő konferenciáját, mely 2022. szeptember 8-9-én került megrendezésre Budapesten.
A Nemzetközi Parlagfű Társaság átfogja a Föld összes kontinensének parlagfűvel, s egyéb invazív növényekkel, a pollenjükkel, s azok környezeti kölcsönhatásaival foglalkozó kutatókat.
A világkonferencia a szakma legmagasabb szintű nemzetközi rendezvénye, mely kétévente, más és más országban kerül megrendezésre. A konferenciára három kontinensről, Európából, Amerikából és Afrikából érkeztek előadók.
A parlagfű alapvető természeti-, gazdasági-, illetve humán- és környezet-egészségügyi probléma. Az általa okozott összes kár Magyarországon évi kb. 120-200 milliárd Ft. Ebből a parlagfű tenyészésével járó terméskiesés a mezőgazdaságban évi kb. 70-90 milliárd Ft. árbevétel-kiesést jelent. További hazai hatások a parlagfűpollen-érzékeny szénanáthás betegek kezelési költsége (43-47 milliárd Ft.), a táppénzen töltött napok száma, turisztikai, és természetvédelmi károk, a parlagfű-magvakkal szennyezett vetőmag (63-87 milliárd Ft.), stb. Az okozott teljes kár elérheti Magyarország évi GDP-jének az 1%-át!
A konferencián érintett témák a következők voltak: A parlagfű fajok elterjedése; Mezőgazdasági hatások; Gazdasági költségek; Hatóságok és intézmények; Aerobiológia: a parlagfű terjeszkedése, a parlagfűpollen terjedése; Pollentranszport; Monitorozás (klasszikus és valós idejű); Előrejelzés; Kezelési és ellenőrzési módszerek (kémiai, fizikai, biológiai, kulturális, integrált stb.); A parlagfű és a klímaváltozás, valamint Egészségügyi szempontok (allergén, hatás, diagnózis, terápia stb.).
A konferencia súlyát és jelentőségét növeli az a tény, hogy a parlagfű a klímaváltozással északabbra terjeszkedik, pollenkoncentrációja növekszik, így egyrészt az egészségi hatásai is nőnek és kiterjednek új területekre, másrészt óriási károkat okoz a termesztett mezőgazdasági kultúrákban, ami – lévén az élelmiszerhiány a jövő egyik legnagyobb kockázata – fokozott kihívás a tudomány számára.
A konferencia keretében került sor a Nemzetközi Parlagfű Társaság tisztújítására is, amelyen Makra László professzort a szervezet elnökének választották a küldöttek.
A konferencia egyik támogatója a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kara, valamint az Agrármodernizációs és Régiófejlesztési Alapítvány voltak.
Forrás: SZTE-MGK - Prof. Dr. Makra László
Fotó: Prof. Dr. Makra László
