Új kiadvány, a „Studia et documenta historiae universitatis” életre hívásáról is döntött az SZTE Egyetemtörténeti Bizottság. Az újjáalakult testület hozzálátott „A Szegedi Tudományegyetem és elődei története” című könyvsorozat harmadik részének a kidolgozásához.
Izgalmas kutatási terület az egyetemtörténet – hangzott el az SZTE centenáriumi időszakában az intézmény históriájáról tartott konferenciákon.
440 vagy 100 éves múlt
A felsőoktatási marketing része lett az intézmény minélt távolabbi születésének a kimutatása, a múlt feltárása. E világtendencia megmutatkozott a Szegedi Tudományegyetem kolozsvári örökségéről folytatott vitákban.
Mennyi idős a Szegedi Tudományegyetem? A kérdés magját Minker Emil vegyész professzor vetette el: 2003-ban megjelent, „Szeged egyetemének elődei” című tanulmányában. A polémiát – a Makk Ferenc professzor elnökletével dolgozó Egyetemtörténeti Bizottság kutatási eredményei alapján – az SZTE Szenátus 2007. július 9-i döntése zárt le. Kimondták és rögzítették: az SZTE az 1581-ben alapított Báthory-egyetem szellemi-kulturális örökösének tekinti magát. Az állítás szakmai hátterét a sajtó és szabadegyetemi előadások tették közismertté. Ugyanakkor az SZTE Egyetemtörténeti Bizottság (ETB) által felkért kutatók is munkához láttak.
„A Szegedi Tudományegyetem és elődei története” című könyvsorozat első része 2011-ben látott napvilágot. Szögi László és Varga Júlia írta meg „A Báthory-egyetemtől a Kolozsvári Tudományegyetemig 1581-1872” című monográfiát. A sorozat második része magyarországi és erdélyi szerzők közös munkájaként 2022-re jelent meg.
„A kolozsvári egyetem története az alapítástól a szegedi újrakezdésig, 1872-1921” alcímű vaskos köteten hét éven át, közel húsz történész és levéltáros dolgozott.
2017-ben meg is írtuk: Közös egyetemtörténeti kutatást indít az SZTE és a kolozsvári BBTE. A levéltári kutatásokon alapuló kötet főszerkesztője Marjanucz László történész, szerkesztői: Antal Tamás jogtörténész és Vajda Tamás levéltáros. A nagyívű vállalkozás levezénylésében kulcsszerepet vállalt a Csongrád Megyei Levéltár egykori vezetője, a jogtörténész professzor Blazovich László és az elnökletével működő SZTE Egyetemtörténeti Bizottság.
Centenáriumi újjászületés
„440 éve az oktatás és a tudomány szolgálatában, 100 éve Szeged és a régió fejlődéséért” mottó jegyében, 2021. május 12-én, az egyetemalapítás évfordulóján jelentette be Prof. Dr. Rovó László rektor a centenáriumi programokat.
Az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta repozitórium-rendszerében online is elérhető egyetemtörténeti könyvsorozat és más, az intézmény históriájával foglalkozó új kötetek reprezentálják, hogy a kutató és „a hely szelleme” iránt érdeklődők számára kincsesbánya az intézménytörténet. A részletek föltárása folytatódik az SZTE jubileumait ünneplő rendezvény-sorozat lezárást követően is. Ennek a munkának a koordinálása az irodalomtörténész professzor Pál József vezetésével újjáalakult SZTE Egyetemtörténeti Bizottság vállalása.
– Dr. Fendler Judit kancellár fontosnak tartja és messzemenően támogatja az Egyetemtörténeti Bizottság munkáját és tervezett kiadványait – jelentette be a testület elnöke a grémium 2022. november 8-i találkozóján.
Vita az idő és a téma kereteiről
– Hosszú vita folyt arról, hogy az egyetem 1921-ben Szegeden kezdődő története harmadik kötetének milyen időbeli záró dátumot jelöljünk meg – árulta el az új ETB elnöke. – A történelmi helyzet ugyan 1945-ben gyökeresen megváltozott, de az egyetemen a koalíciós időkben még a korábbi gyakorlat szerint folyt az oktatás: érvek szóltak az 1948-as kommunista hatalomátvétel, az 1949-es új alkotmány, s még az 1956-os forradalom mint záró időpont mellett is. A bizottság abban állapodott meg, hogy az 1945 utáni évek e kötetben való tárgyalásának kérdését függőben hagyja, s a munka során felmerülő szempontok alapján ismét visszatér a kérdéshez.
A szegedi felsőoktatás kialakulásának a föltárására készül az újjáalakult SZTE Egyetemtörténeti Bizottság. E vállalást kifejezte az is, hogy a testület első ülésén megjelent Dux László, a Gál Ferenc Egyetem rektora, az SZTE Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar professzora és az egyháztörténetet kutató Horváth Gábor, a GFE főiskolai tanára. A neveléstörténettel foglalkozó Fizel Natasa, az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Pedagógusképző Kar intézetvezetője a szegedi tanárképzés hagyományait jeleníti meg.
A testületi munkába bekapcsolódik a kolozsvári tudományegyetemi karok szegedi fejlődésével foglalkozó több kutató is. Így például az SZTE Állam-és Jogtudományi Karról Balogh Elemér professzor és Antal Tamás professzor; az SZTE Bölcsészet és Társadalomtudományi Karról Marjanucz László történész, nyugalmazott egyetemi docens.
Az SZTE Klebelsberg Könyvtárban rendezendő egyetemtörténeti kiállításokat és kutatási lehetőségeket összeköti az ETB munkájával Laczkó Sándor, a bibliotéka különgyűjteményeit összefogó osztály vezetője. A munkába bekapcsolódik Újszászi Ilona, az SZTE Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatóság egyetemtörténettel is foglalkozó munkatársa.
Az új ETB első összejövetelén részt vett Blazovich László, a korábbi testület elnöke, illetve Csáki-Kónya Nikolett az SZTE kancellária képviseletében.
Kiadvány a résztanulmányoknak
A Szegedi Egyetemi Kiadó keretein belül létrehozandó „Egyetemtörténeti tanulmányok” sorozat szervezési munkálatait Pál József indította el. A „Studia et documenta historiae universitatis” című sorozatban az egyetemtörténet témaköréhez illeszkedő tanulmányok magyar, esetleg angol nyelven jelennek majd meg.
– Az első kötet a jezsuita oktatási hagyományokról szól, a második a történész professzor Zakar Péter rektorhelyettes által szervezett Klebelsberg-konferencia anyaga lesz. Mindkét konferencia kitűnően sikerült, feltétlenül szükséges, hogy az előadások gazdag, új felfedezések sorát tartalmazó anyaga szélesebb körben és később is megismerhető legyen – hangsúlyozta az „Egyetemtörténeti tanulmányok” kiadvány ötletgazdája.
Az ETB legközelebbi ülését 2023 februárjában tartja. Addigra Fizel Natasa tanulmányt ír a szegedi tanárképzés 1928-as és azt megelőző korszakáról. Horváth Gábor az 1930-ban induló teológiai képzés előzményeit foglalja össze a fenti terjedelemben. E témákat megvitatja az SZTE Egyetemtörténeti Bizottsága. A készülő egyetemtörténeti kötet előtanulmányait is közzé teszi a „Studia et documenta historiae universitatis” című sorozat.
SZTEinfo
Fotók: SZTE NKI archív, Ú. I.
A borító fotón: az SZTE újjáalakult Egyetemtörténeti Bizottság első ülésén megjelent kutatók (balról jobbra): Marjanucz László, Dux László, Pál József, Horváth Gábor, Fizel Natasa, Laczkó Sándor, Balogh Elemér, Antal Tamás, Blazovich László. Fotó: Újszászi Ilona
Korábban írtuk:
„Szünet nélkül cipelte a téglákat a magyar kultúra házához” – konferencia Klebelsberg Kuno emlékére
A jezsuiták oktatási tapasztalata Kolozsvártól Szegedig, a gimnáziumtól az egyetemig
A 150 éves múlt a jövőről szól – a BBTE és az SZTE rektorhelyettese a Kolozsvári Magyar Királyi Tudományegyetem jubileumi üzeneteiről
Másfél évszázados évfordulót ünnepel kolozsvári testvéregyetemünk
Kolozsvárott is együtt ünnepelte 441 éves akadémiai hagyományait az SZTE és a BBTE
Emléktábla avatás és ünnepi konferencia a Szegedi Tudományegyetem centenáriuma alkalmából
Centenáriumi programot jelentett be az SZTE rektora az egyetemalapítás 440. évfordulóján
Az SZTE centenáriumára készülő egyetemtörténeti kötet szerzői találkoztak