Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Magyarországon 1896-ban nyíltak meg az egyetemek kapui a női hallgatók előtt. Mára a Szegedi Tudományegyetemnek több nő hallgatója van, mint férfi. A kutatónők aránya is 42,67 százalék. A Nemzetközi Nőnap alkalmából a sajtóból szemezgettünk híres SZTE-s kutatónőkről.
Tudományos szenzációk Karikó Katalinnal
„Ismét világszenzáció, ismét magyar tudósok jóvoltából (…).” Karikó Katalin, a Szegedi Tudományegyetem kutatóprofesszora „már régóta gondolkozik a Covid-19 elleni injekció tablettás megoldásán. – Már olvastam különleges alakú kapszulákról, amelyek nem tapadnak le a gyomorban, hanem tovább gördülnek, Számos előnye van a szájon át adható vakcináknak az izomba szúrt vakcinákhoz képest. Az emberek sokkal inkább lenyelnek bármit is, mintsem megengedjék, hogy megszúrják őket – mondta a Quibit tudományos portálnak Karikó Katalin. Az amerikai tudósok január végén publikálták a forradalmi vakcinafejlesztésüket, amiben a Gömböcre is hivatkoznak. A Magyar akadémikus hatalmas szakmai elismerésnek tartja, Karikó Katalin is igazán büszke, hogy a forma megalkotására is magyar technológiát használtak fel.” (2022. február 28., borsonline.hu)
Karikó Katalin – kérdésünkre válaszolva – elárulta: a fotón látható Gömböcöt ajándékként kapta a Novofer Alapítványtól, amikor a Gábor Dénes-díj átadóján köszöntőt mondott. A 2021. december 17-i parlamenti ünnepségen ő méltatta a kisújszállási „földije”, szegedi egyetemi „iskolatársa”, az amerikai Pennsylvaniai Egyetemre munkatársául hívott Pardi Norbert teljesítményét, amellyel hozzájárult az mRNS- alapú vakcina kifejlesztéséhez.
A nemzetközi nőnap a női egyenjogúság és a nők emberi jogainak napja, amelyet 1917 óta (Magyarországon 1948 óta) minden év március 8-án tartanak. Az 1880-as évek elejéig a nők még középiskolába sem járhattak. Az első március 8-hoz kötődő esemény 1857-ben történt, amikor március 8-án emberibb munkafeltételeket és magasabb fizetést követelő textilipari nődolgozók tüntettek New York utcáin. A női mozgalmak kitartó erőfeszítéseinek köszönhetően változást értek el az oktatás és kiváltképpen a felsőoktatás területén: 1896-ban Magyarországon megnyíltak az egyetemek kapui a női hallgatók előtt.
Az első L’Oreal-UNESCO-díjas
„A Bolyai-plakettel és a L’Oreal-UNESCO „Nőkért és a Tudományért” díjával elismert Széll Márta egyik legkiemelkedőbb eredménye, hogy kutatócsoportjával a pikkelysömörre hajlamosító molekuláris faktorok kutatása során azonosítottak egy úgynevezett nem-kódoló RNS-t, amely eredményeik szerint szerepet játszik a sejtek stressz- válaszának kialakításában. Jelenleg is folyó vizsgálataikkal arra keresik a választ, hogy milyen molekuláris interakciók segítségével járul hozzá ez a nem-kódoló RNS-molekula a sejtek túléléséhez, szaporodásához.” (Élet és Tudomány, 2012. február 10.)
Baktériumot neveztek el a szegedi mikrobiológusról
„Holland kutatók új anaerob, vagyis szaporodásukhoz oxigént nem igénylő baktériumot izoláltak. Az új fajt a Szegedi Tudományegyetem Klinikai Mikrobiológiai Diagnosztikai Intézet mikrobiológusa, Nagy Erzsébet professzornő után Anaerococcus nagyae-nak nevezték el. (…) A kutatónő a SZOTE Általános Orvostudományi Karán végzett, 1993-2009 között az egyetem Klinikai Mikrobiológiai Diagnosztikai Intézetének vezetője volt.” (Magyar Idők, 2016. január 28.)
A „barátság gyűrűje” a jegygyűrű mellett
„A barátság gyűrűjével tüntettek ki 12 jeles magyar személyiséget, köztük Katona Márta szegedi gyermekgyógyász professzort. Úgy véli, azok az emberek, akikhez őszintén, érdek nélkül fordulhatunk, megszépítik a világot. – Nyitottnak kell lenni az új barátságokra, időt kell szánni a kapcsolatok ápolására – hívta fel a figyelmet a professzornő. – Mint orvos, aki emberekkel foglalkozik, szintén azt vallom: egy jó szó csodát tehet – utalt a beleérző képesség fontosságára az orvos-beteg viszonyban.” (Délvilág, 2008. november 13.)
Katona Márta az első nő, aki elnyerte a Szegedért Alapítvány fődíját a szervezet születése után18 évvel. (Népszabadság, 2008. március 10., Fotó: Karnok Csaba – Délmagyarország)
Női érzékenységgel a macsó világban
„Ismét szegedi nagykövete van a magyar tudománynak. Októbertől négy évre a szegedi egyetem olasz tanszékének docensét, Vígh Évát nevezték ki a Római Magyar Akadémia tudományos igazgatójává. Szegeden született, itt járt iskolába, az olasz-pedagógia szakos diplomát töretlen egyetemi karrier követte.” „Vígh Éva szerint női érzékenységgel jól lehet boldogulni a macsó világban.” (Délvilág, 2007. október 20.)
Aki szerint „cirkuláris elmebajhoz hasonlítható a kutatási aktivitás”
Bölcsész, majd orvostanhallgató, később víruskutató, s az orvostudományi egyetem mikrobiológiai intézet első tanszékvezetőnője szerint „A cirkuláris elmebajhoz hasonlítható a kutatási aktivitás - mosolyodik el Béládi Ilona, aki1949-től 1994-ig naponta, most emeritus professzorként hetente többször is bejár a Dóm téri intézetbe. - Hétfőn mindig úgy léptem be a kapun, mint egy óriás: nagy tervekkel. Szombaton viszont sokszor törpeként távoztam, mert a kísérletek nem mindig zárulnak nagyszerűen.
De vártam az új hétfőt, amikorra ismét óriásként szőhettem terveket. Ez adott békét a lelkemnek, ez a ritmikusság hozott nekem kiegyensúlyozottságot, boldogságot." – nyilatkozta a szegedi orvoska első tanszékvezetőnője. Az öt szabadalmat jegyző professzornő a hazai interferon gyártásban elévülhetetlen érdemeket szerzett. (Csongrád Megyei Hírlap, 2005. október 6.)
Az első szegedi akadémikusnő
„Az újabb kőolajlelő helyek keresésében is segítik az ipart azok a kutatások, amelyek a ’fekete arany’ keletkezésének folyamatát tárják fel. Ilyen vizsgálatokat is végez dr. Hetényi Magdolna geokémikus. A Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszékét vezető egyetemi” tanár az MTA levelező tagjaként az első szegedi akadémikus és a földtudomány akadémiai osztályban az egyetlen nő. (Délvilág, 2001. május 24.)
Szent-Györgyi emlékérem Banga Ilonának
„A SZOTE tanácsa Szent-Györgyi Emlékérmet alapított, amelyet az emberi egészség védelmében, a jobb emberi együttműködés és megértés érdekében kiemelkedő munkát végzőknek ítélték oda, kétévenként. Első ízben az emlékérmet Banga Ilona professzornőnek adta át a rektor. Baló Józsefné Banga Ilona professzornő 17 éven át közvetlen munkatársa volt Szent-Györgyi Albertnek a szegedi egyetem orvosvegytani intézetében.
Részt vett a Nobel-díjat eredményező kutatásokban is, A háborús években személyes fellépésének, bátorságának köszönhető, hogy az intézet felszerelése, műszerei és berendezései épségben megmaradtak, az egyetem intézetei, kutatóhelyei közül egyedül. Tudományos munkásságával is kiemelkedő egyéniség. Kutatómunkájáért Kossuth-díjjal tüntették ki.” (Csongrád Megyei Hírlap, 1987. december 11.)
Főigazgatónő a kollégiumavatón
„Ünnepélyes keretek között adták át az új tanév kezdetén a Szegedi Élelmiszeripari Főiskola Dorozsmai úti új diákotthonát.” Az intézmény új „főigazgatója, Gábor Miklósné dr. köszöntőjében elmondta, hogy 252 hallgató veheti birtokba a 34 millió forintos költséggel épült intézményt, amelyben a háromágyas szobák mellett helyet kapott a könyvtár, az orvosi rendelő, az éterem és a büfé is.” (Csongrád Megyei Hírlap, 1979. szeptember 21.
A 2021/2022. tanév II. félévére bejelentkezett hallgatók között 12432 nő, vagyis az egyetemisták 56,5 százaléka. 2022-re ez a szám 57 százalékra emelkedett. Az orvos- és egészségtudomány képzési területen a legnagyobb a nők aránya, ezt a pedagógusképzési, majd a bölcsészettudományi és a gazdaságtudományok képzési terület követi. A 2021/2022. tanév I. félévre jelentkezett hallgatók között az SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara büszkélkedhet a legtöbb nő hallgatóval az egyetemen: 2367-tel. A sorban a következő a Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, 1749 fővel, majd a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, 1526 fővel, és az Állam- és Jogtudományi Kar 1286 hallgatóval. A kutatónők aránya 42,67 százalék: a Szegedi Tudományegyetem 400 kutatójából 166 nő.
„Zöldkeresztes” főnökasszony
A 130 növendék számára fölállított Állami Védőnőképző Intézet főnökasszonya, Vizy Marianne „zöldkeresztes nővér” volt. A szegedi védőnőképzőbe érettségizett bizonyítvánnyal vagy tanítói képesítéssel rendelkező 18-30 éves nők kérhették felvételüket. Az intézet hároméves tanfolyamának súlyát kifejezte, hogy összesen 25 kollokviumot kell a növendékeknek letenniük. Végzése után kettős képesítéssel, ápolónői és védőnői oklevéllel rendelkező nők az ország 800 orvosi körzetében a doktor mellett teljesítettek szolgálatot. (Délmagyarország, 1938. március 29.)
Korábban írtuk:
Nők és nőnapok az egyetemen – 100 és 50 évvel ezelőtti, mégis élő üzenetek
Nemzetközi Nőnap: nők a szegedi egyetemen
SZTEinfo – B. A., K.-J. Á., Ú. I.
