A Karikó – Pardi kutatópáros múltját, jelenét és jövőjét is összeköti a Szegedi Tudományegyetem

– Több interjúban mindketten elmesélték, hogy a Karikó és a Pardi család több generáció óta baráti kapcsolatban áll. Ön azt is elárulta egy nyilatkozatában, hogy biológus szakos szegedi egyetemista kora óta élvezi Karikó Katalin szakmai támogatását. Kérem, jellemezze a Karikó Katalin és az ön munkakapcsolatát!

– Szoros munkakapcsolatunk volt, 2011-től 2013 végéig egy laborban dolgoztunk. A laborbeli munka után és közben sokat beszélgettük a tudományról. Kezdő kutatóként is sokat jelentett nekem, hogy Kati részletesen beszélt az mRNS-hez kötődő kutatásairól. Amióta csatlakozott a BioNTech céghez, természetesen egy picit lazult ez a munkakapcsolat – ő egy cégnek dolgozik, én egy akadémiai laboratóriumot vezetek –, de a mai napig nagyjából hetente beszélünk és vannak közös publikációink. Talán most már én is tudok neki olyat mondani, ami számára is új és hasznos információ, vagy ötlet, gondolat.

EGY AMERIKAI LABORATÓRIUM KÉT SZTE-S ÖREGDIÁK

– Úgy tudom, Karikó Katalin, miután a németországi BioNTech céghez került, önnek adta át a Pennsylvaniai Egyetemen a laboratóriumát, de több fiatal kutatóval is együtt dolgozik. Létezik-e úgynevezett Karikó-iskola?

– Kérdés, mi az „úgynevezett iskola” definíciója. Három, vagy tizenhárom, vagy huszonhárom tanítványtól mondható, hogy egy kutató körül kialakult egy „iskola”? Az biztos, Karikó Katalinnak vannak olyan tanítványai, akiket kiválóan kiképzett kutatónak. Markáns elképzelése van arról, hogyan kell kiképezni, motiválni a fiatalokat ahhoz, hogy sikeres kutatókká váljanak. Az ilyen tanácsait velem is megosztotta.

– A University of Pennsylvania honlapján találtam a philadelphiai központú intézményt jellemző adatot: 189 kutatóközpont és intézet; a 2019-es kutatási költségvetés 1,02 milliárd dollár… Ez az egyetem 2021. július 29-én sajtóközleményben jelentette be a „Katalin Karikó Fellowship Fund in Vaccine Development” születését. Mit kell tudni az UPenn Karikó-ösztöndíjról?

– Óriási intézmény az University of Pennsylvania. Itt nagy a hagyománya annak, hogy különböző személyek és cégek pénzt adományozzanak az egyetemnek. Ezekből az adományokból születik meg az egy-egy család vagy személy nevét viselő éves díj vagy ösztöndíj-rendszer. A Karikó Katalin Ösztöndíj az első, amelyet kifejezetten vakcinakutatók pályázhattak meg. Mindenki tudja már, ki is Karikó Katalin, ezért nagy presztízsű díj lett ez az ösztöndíj. Még akkor is így lenne, ha egy fillér se járna vele. Nagy hírverés volt körülötte. A felhívásra sokan, legalább száz kutató nyújtott be pályázatot. Kifejezetten kutatásra használható föl a 80 ezer dollárnyi ösztöndíj.

– „Micsoda nagyszerű hír: Norbert Pardi és olasz kutatótársa, Michela Locci lettek a University of Pennsyvania rólam elnevezett ösztöndíj első jutalmazottjai” – írta Karikó Katalin 2021. december 10-én, s a közösségi médiában több mint ezren kedvelték a hírt.

– Szép és jó, hogy egy olyan kutatónővel együtt kaptam meg, akivel szorosan együttműködünk. Pályázatként munkatervet, egy év alatt végrehajtható projektet kellett benyújtani. Én azt vizsgálom majd, hogy az mRNS vakcinákat hogyan lehetne stabilabbá tenni. Például arra keresem a megoldást, hogy miként lehetne megoldani az oltóanyag tárolását hosszú ideig 4 fokos hűtőben is. Jelenleg ugyanis az az egyik nagy probléma, hogy ultrahideg, mínusz 80 fokon kell hosszú távon tárolni az mRNS vakcinákat.

A VARÁZSLATOS „ZSÍRCSEPP”

– Kérem, mutassa be kutatótársát, akivel közösen nyerték el a Karikó Katalin Ösztöndíjat!

– Michela Locci nem RNS-es kutató, hanem kiváló immunológus. Az RNS vakcinák működési mechanizmusával kapcsolatban nyújtott be programot. Nem láttuk egymás pályázatát. Előtte nem is beszéltünk az ösztöndíj lehetőségről, holott több mint 3 éve együtt dolgozunk. A közelmúltban éppen most, 2021. december 14-én jött ki egy közös cikkünk az Immunity című, nagy presztízsű folyóiratban. Ez a publikáció nyílt hozzáférésű, bárki számára elérhető.

– A „Lipid nanoparticles enhance the efficacy of mRNA and protein subunit vaccines by inducing robust T follicular helper cell and humoral responses” című cikket 19 szerző jegyzi. Mi a publikáció legfontosabb mondanivalója?

– Az RNS-vakcinák két fő komponensből állnak: az antigént kódoló RNS-ből és a lipid nano partikulából. Ez utóbbi az a zsírcsepp, amibe becsomagoljuk az mRNS-t. Régóta tudjuk, hogy a nukleozid módosított RNS-vakcinák potens ellenanyag választ váltanak ki, de azt nem tudtuk, hogy ennek mi az oka. Most kiderítettük, hogy a lipid nanopartikula erős immunstimuláló anyag, azaz adjuváns. Tehát a lipid nem csak arra kell, hogy bele csomagoljuk az RNS-t, s védje a gyors lebomlástól. Kimutattuk, hogy a lipid kiváló adjuváns is, vagyis hordozó és hatásnövelő elem egyben.

– Ebben az „elsőosztályú lapban” közölt publikáció hozzájárult az ösztöndíj elnyeréséhez?

– Örülök, hogy ebben a folyóiratban ismét sikerült publikálnunk. A díjat odaítélő bizottság is tudja, hogy Michela Loccival együtt dolgozunk, s hogy most sikerült publikálnunk azt a munkát, amin több mint két éve együtt dolgoztunk.

A „MEGOSZTOTT” KARIKÓ KATALIN ÖSZTÖNDÍJ

– Van-e annak üzenete, hogy a Karikó-ösztöndíjat megosztották egy féri és egy nő között?

– A nők kutatómunkában játszott szerepének az ösztönzése nem szerepelt a pályázati kiírásban.

– Hogyan kezdtek együtt dolgozni Michela Loccival?

– Olasz állampolgárként a hazájában immunológusnak képzeték ki. Egy évvel előttem, 2010-ben került a Scripps nevű híres kutatóintézetbe. Ott dolgozott egy híres fiatal immunológus laborjában. 2018-ban csatlakozott a Pennsylvaniai Egyetemhez, a mikrobiológiai tanszéken vezeti a csoportját. Nekem akkor még nem volt önálló laborom, de rögtön elkezdtünk közösen dolgozni. 2020-ben két cikkünk jelent meg az Immunityben. Az egyikben ő, a másikban én voltam a senior szerző.

– Legutóbbi szegedi látogatásán tudtuk meg, hogy immár ön is önálló laborral rendelkezik az UPenn-en. Hányan, milyen munkamegosztásban dolgoznak? Mi a három legfontosabb témájuk?

– A laborom kicsi, jelenleg négyen dolgozunk. A fő projektünk egy univerzális széles körű védettséget nyújtó mRNS alapú influenza vakcina kifejlesztéséről szól. Kezdeti eredményeinket tavaly publikáltuk, remélem, hamarosan kijön az új eredményekről beszámoló két új cikkünk. Fontos konzorciális együttműködésben vagyunk egy univerzális koronavírus elleni vakcina kifejlesztésében. Itt az a cél, hogy ez az új oltóanyag ne csak a SARS-CoV-2, hanem minél több koronavírus ellen védelmet nyújtson. Még azok ellen is, amelyek például a denevérben vannak, s még nem ismerjük őket mélységükben. A harmadik fontos témánk: az mRNS-vakcinák működési mechanizmusának a feltárása. Itt is több személlyel állunk kapcsolatban, de Michela az elsőszámú partnerünk. Sok szempontból vizsgálható a kérdés: immunológiai és molekuláris szinten, az egyes sejttípusok szerepére is kíváncsiak vagyunk.

– Szinte minden kontinensre kiterjed a kollaborációs kapcsolathálózata. Miért fontos ez?

– Valóban: Európán és az Amerikai Egyesült Államokon kívül Tajvanban, Japánban is kialakult együttműködésem. Rendszeresen járok Brazíliába: fertőző betegséges vakcina kutatást végzünk. Más esetben nem a vakcina áll a középpontban. Jakus Zoltán barátommal, a Semmelweis Egyetemen a nyiroködéma gyógyítására próbáltunk mRNS-eljárást kidolgozni. Minél több magyar laborral szeretnék együtt dolgozni – jelenleg Szegeden és Budapesten vannak együttműködő partnereim, a Szegedi Biológiai Kutatóközpontból pedig Bajusz Csaba posztdoktor lelkesen tanul és ügyesen dolgozik az amerikai laboromban. Jövő júniusban megy vissza Szegedre, a technológia ismeretében az SZBK-ban is lesznek olyan projektjei, amelyikben használhatja a módszert. Az SZBK-s Biotechnológiai Nemzeti Laboratórium egyik projektje az afrikai sertéspestis elleni vakcina fejlesztése, ebben a munkában jelenleg tanácsadóként én is szerepet vállalok.

A GÁBOR DÉNES-DÍJ NYERTESE ÉS COVID-19 SZTORI

– Ön a rangos Gábor Dénes-díj külhoni kategória nyertese, akinek e kitüntetést 2021. december 17-én Kövér László, az Országgyűlés elnöke adta át, majd a munkásságát Karikó Katalin méltatta. A világhíres kutatónő díjai kapcsán is egyértelműnek tűnik, hogy a különböző elismerésekkel együtt járó elvárás a tudománynépszerűsítés. E feladatból ön is kivette a részét: a The Daily Pennsylvanian 2021. június 13-i cikke szerint öt kutatótársával együtt ismeretterjesztő „tanfolyamot” indítottak a Covid-19 világjárványról és az mRNS vakcináról. Illetve a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából tartott, Vakcinák és a Covid-19-sztori című előadását már több mint 38 ezren látták a legnagyobb videomegosztó portálon. Mindezek alapján mi a tapasztalata: menyire megy át az új ismeret a tudományról?

– Ez esetben nem csak kettőn – hanem több személyen – áll a vásár. Mindig tudni kell, kikből áll a közönség. Mindig el kell mondani, miért fontos a téma. Jól kell összeállítani a diasort is, mert az a lényeg, hogy átmenjen az új ismeret. A laikusok számára fontos, hogy megismerjék a tudomány új eredményeit. Az elmúlt egy évben sokat edződtem én is. Idén negyvennél is több előadást tartottam. Tapasztalatom szerint a „Miről?”, „Mennyit?” és „Kinek?” kérdésre adott válasz, vagyis ez a három tényező határozza meg az előadás jellegét.

– Mi az, ami a COVID-19 járvány területén jelenleg leginkább foglalkoztatja a kutatókat?

– Az omikron vírusvariáns, amiről pillanatnyilag keveset tudunk. Nem tudjuk, hogy mennyire veszélyes és a média fölöslegesen keltette-e a pánikot. Nem tudjuk, a vakcinák mennyire működnek az új variáns ellen, a semlegesítő ellenanyagok mennyire hatékonyak. Ezekre a kérdésekre persze rövidesen választ kapunk.

– A Magyar Nemzetnek adott interjúban elárulta, tervezi a hazatérést…

– … A részletek még nem alakultak ki. Szeretnék haza menni fizikai valómban is és otthon labort vezetni, mellette pedig az amerikai labort menedzselni Magyarországról. Erre van már precedens az ismerőseim körében, megoldható a dolog.

– Öt és tíz év múlva hogyan képzeli el magát?

– Nagyon, nagyon gyors a fejlődés, ezért nehéz választ adni erre a kérdésre: hosszú időre nehéz tippelni. Bizonyára lesznek akkor is fertőző betegségek, ami ellen vakcinát kell fejleszteni. A rákellenes vakcinafejlesztésben kis mértékben, de már érintve vagyok. Fontos magának a technológiának a terjesztése, amiben szerepet vállalok. Az mRNS-technológia rengeteg kutatónak tud majd segíteni abban, hogy megoldjon problémákat, választ kapjon tudományos kérdésekre. Azért bővítem a kutatási hálómat, mert látom, milyen sok mindenre alkalmas ez a technológia, ami jól adaptálható, sok tudományos probléma megoldására. Biztos vagyok abban, hogy magával a platformmal, a technológiával kapcsolatban is lesznek majd felfedezések. Úgy vélem, öt-tíz év múlva lesz egy még kiterjedtebb kapcsolati hálóm a Föld minden pontján, amelyet otthonról is mozgatni tudok.

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotók: P. N., Országgyűlés Hivatala; SZT NKI - Sahin-Tóth István

*

A Gábor Dénes-díjat gondozó Novofer Alapítvány sajtóközleménye: "Gábor Dénes emlékévek 2021-2022"

Az MTI 2021. december 17-i tudósítása a Gábor Dénes-díj átadó ceremóniájáról:

"A Gábor Dénes-díj a magyar géniusz, a magyar alkotóerő teljesítménye előtti egyik legértékesebb közösségi elismerés - mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke köszöntő beszédében. Köszönet érte a Novofer Alapítványnak a több évtizedes önzetlen, áldozatos és szakszerű munkájáért, amely a Nobel-díjas fizikus nevéhez illő rangot és súlyt teremtett a díjnak - tette hozzá.
Az eseményen részt vett Karikó Katalin kutatóbiológus, biokémikus is.
Kövér László kiemelte: a járvány ellen vívott globális harc két fontos szereplőjének mondunk köszönetet. A tudásért és a tapasztalatért, amelyet hosszú éveken át keményen dolgozva szereztek meg, a megélt sikerekért és kudarcokért, amelyek mind előre vitték őket, s legfőképpen a munkáért, amely végül meghozta a maga eredményeit. Az innováció fontos, a koronavírus-járvány ügyében pedig szó szerint életbevágó - hangsúlyozta az elnök.
Karikó Katalin emlékeztetett arra, hogy tíz éve dolgozik együtt Pardi Norberttel, aki nélkül nem lenne vakcina. Nagy szerepe volt ugyanis abban, hogy a módosított mRNS milyen "csomagolásba" került, ő végezte az első kísérleteket, az ő publikációi hívták fel a figyelmet a vakcinára.
A kuratórium Pardi Norbertnek azt a teljesítményét szeretné díjazni, amellyel tudását a gyakorlatba ültetni segítette - mondta Bendzsel Miklós, a díjat odaítélő Novofer Alapítvány kuratóriumának elnöke.
Jamrik Péter, a Novofer Zrt. elnöke, a díj alapítója laudációjában elhangzott: a kuratórium döntése alapján Pardi Norbert a Covid-19 ellen vakcinaként felhasználható mRNS kidolgozásához kapcsolódó, a nukleozid-módosított mRNS sejtekbe juttatására kidolgozott eljárásáért érdemelte ki az elismerést. Munkája eredményeit több szabadalom-bejelentésben és több mint 40 kiemelkedő jelentőségű tudományos publikációban ismertette."