Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A dysarthria olyan beszédprobléma, amely alapvetően betegség vagy akár baleset következtében teszi mások számára alig érthetővé, sokszor érthetetlenné az érintettek beszédét. A Szegedi Tudományegyetemen most a mesterséges intelligenciát hívják segítségül, hogy a betegek a saját hangjukon tudjanak újra kommunikálni.
Dr. Ivaskó Lívia, a Szegedi Tudományegyetem docense a dysarthria-projekt felelős kutatója. A Proof of Concept által támogatott kutatásban kollégáival arra törekszenek, hogy segítséget tudjanak nyújtani olyan emberek számára, akik baleset vagy valamilyen, az idegrendszert érintő betegség következtében elvesztették azt a képességüket, hogy érthetően tudjanak artikulálni, illetve beszélni.
- Ők pontosan tudják, hogy mit szeretnének mondani, de nem tudják úgy megformálni a szavaikat, hogy az a hallgatóság számára jól érthető legyen. Emiatt a veszteség miatt nem sikeresek a társas interakciókban, a mindennapjaik során. Ezért akár a munkahelyüket is elveszíthetik. Nekik szeretnénk segíteni egy olyan alkalmazással, amely az ő beszédmintájukat alakítaná át érthető beszéddé – mondta el a kutatást vezető nyelvész, Dr. Ivaskó Lívia.
Ehhez nagyon sok hangmintára van szükségük, mert az eljárás a mesterséges intelligencia tanulási képességét hívja segítségül. Azaz minél több a minta, annál pontosabb átalakítást tud majd végrehajtani az alkalmazás.
A projekt interdiszciplináris szemléletben valósul meg, amelyben az SZTE részegységei közül a Neurológiai Klinika, az Informatikai Intézet, az Informatikai Szolgáltató Intézet is kapcsolódott a Fejlődéses és Neuropragmatikai Kutatócsoporthoz. Nyelvészek mellett informatikusok, orvosok, logopédusok is részt vesznek a közös kutatásban. A kutatás során a mesterséges intelligencia alapú modern technológiával hangból hangot készítenek.
A projektet alapvetően kétféle módon is lehet támogatni: - a technikai háttér fejlesztésével eszközökkel vagy anyagilag bárkinek, illetve az érintettek hangmintájának elküldésével.
A verbális kommunikációjában akadályozott Stephen Hawking beszédszintetizátorral volt képes megértetni magát, azaz az általa gépelt szöveget olvasta fel a beszédszintetizátor helyette. Magyarországon Zemlényi Zoltán az egyik legismertebb személy, aki dysarthriaval küzd, amely egy autóbaleset következtében alakult ki nála. Az érintettek körében a projekt előkészítése során történt felmérésekből kiderült, hogy a legtöbb esetben örülnének a személyek annak, ha a saját hangjuk lenne az, amin megszólalhatnak vagy kifejezhetik gondolataikat. Ez adta az alap célkitűzést, vagyis azt, hogy az ő hangjukat alakítsák át mások számára is érthetővé.
- Abban bízunk, hogy ez a projekt segíthetaz ezzel a problémával küzdőknek, hogy sikeresebbek legyenek a társadalmi kapcsolataikban, a magánéletben és a munkájukban. Ha a kommunikációs helyzetekben jobban boldogulnak, akkor az életminőségük is javulni fog, és többen lesznek képesek az önállóbb életvitelre – tudtuk meg Dr. Ivaskó Líviától.
Saját hangmintáját bárki felajánlhatja a kutatóknak. Bővebb információ erre a linkre kattintva elérhető.
Korábban írtunk a kutatásról egy támogatás kapcsán:
SZTEinfo – Lévai Ferenc
Fotó: Pexels, Facebook
