Bezár

Hírarchívum

Meteorologia_BTK-18_jo

Leleményes meteorológiai mérőműszerek az SZTE-n

Leleményes meteorológiai mérőműszerek az SZTE-n

2022. január 05.

A klímaváltozás folyamatait a tudósok azokra az adatokra alapozva vizsgálják, amelyeket az 1900-as évek elejétől dokumentáltak. Az elmúlt 120 évben a meteorológiai mérőműszerek sokat fejlődtek. A Szegedi Tudományegyetemen őrzött, korábban használt eszközökről készült riportunkból kiderül az is, miért szerették a szőke, hosszúhajú hölgyeket a korabeli meteorológusok.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A földfelszíni, hálózatban működő és a műholdas megfigyelő rendszereknek köszönhetően, ma már valós idejű képet alkothatunk a Föld egészének pillanatnyi időjárásáról. Hazánkban is sok helyen találhatóak állomások, amelyek a legfontosabb tényezőket mérik, dokumentálják és továbbítják. A Szegedi Tudományegyetem BTK épületének tetején folyamatosan működnek berendezések, amelyeket az SZTE TTIK Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék és az Országos Meteorológiai Szolgálat közösen üzemeltet. Pár méterrel a csúcstechnika alatt azonban a múltba is bepillanthatnak az érdeklődők.

Meteorologia_BTK-17

Dr. Kovács Attila, az SZTE TTIK, Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék adjunktusa elmondta, hogy a tanszéken vannak régi termométerek, amelyek jellemzően hőmérők, a légkör hőmérsékletének meghatározására szolgálnak, találhatóak nedvességmérők, melyekkel általában a légkör relatív nedvességét mérték, illetve őriznek légnyomásmérőket, vagyis barométereket és barográfokat is. Van egy komplett hőmérséklet, légnedvesség és légnyomásmérő berendezésük, valamint különféle régi szélsebesség és szélút mérőket is tárolnak.

Meteorologia_BTK-4

Az emberiség mindig figyelemmel kísérte az időjárás változásait, a XV-XVI. század környékén már kezdetleges eszközökkel mérte is. Ezek a műszerek gyakran igen komoly leleményességről tanúskodtak. Volt olyan, amely egyenesen hajmeresztő volt, a szó legszorosabb értelmében.

Meteorologia_BTK-9

- Ez a műszer az úgynevezett hajszálas légnedvesség mérő vagy másnéven hajszálas higrográf. Ebben emberi hajszál köteg található. A hosszú, szőke női hajszálak bizonyultak a legjobbnak. Tudni kell ugyanis, hogy a nedvességváltozás hatására a hajszál hossza megváltozik. Ahogy megnyúlik a hajszál, egy hozzá rögzített írókar elkezd mozogni, és egy automatikusan forgó hengerre elhelyezett papírszalagra rögzíti a relatív nedvesség értékeit, változásait - mondta el Dr. Kovács Attila.

Meteorologia_BTK-16

Nem kellett túl sokáig a hölgyek egyik legszebb ékességét segítségül hívni a légnedvesség méréséhez, de eltelt pár évtized, mire a műszerek igazán precízzé, egységessé váltak. Az első nemzetközi együttműködések viszonylag korán, az 1800-as évek végén megszülettek, az 1900-as években pedig nemzetközi formátumban, szabványosították is a méréseket. Az adatok rögzítése mellett nagyon fontos volt az adatcsere, amely a II. világháborút követően működik a mai értelemben véve. A távközlés fejlődése ezt is felgyorsította.

- Az egyik meteorológiai műhold család feladata nemcsak a megfigyelés volt, hanem nagyon fontos volt az adatok továbbítása is, így ezek az adatok azonnal rendelkezésre álltak. Mivel ez egy adattovábbítási műhold, ha egy antennát szeretnénk elhelyezni, hogy azzal vegyük az adatokat, akkor ott a tesztjel valamelyik tévécsatorna lesz, hiszen az adott eszközt nemcsak meteorológiai műszerként használják, hanem például tévéműsor továbbítására is – tudtuk meg Dr. Gál Tamástól az SZTE TTIK Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék tanszékvezető helyettesétől.

Meteorologia_BTK-13

A földtörténeti korok időjárásáról is lehet információkat szerezni például jégfuratok analizálásával. Érdekes módon ezeket az értékeket sokszor biztosabbnak vehetjük, mint például a XVI. században használt mérőeszközök fennmaradt adatait. A Föld melegedését minden rendelkezésre álló információ és adat megerősíti.

- A földi átlag hőmérséklet napjainkban 1,2 - 1,3 Celsius fokkal melegebb, mint az ipari forradalom előtt. Az IPCC (Intergovernmental Panel on Climate Change) fogja össze, rendszerezi ezeket az adatokat. Ma már a modellek alapján is látható, hogy hogyan alakul például a földi átlaghőmérséklet – világított rá Dr. Gál Tamás.

A meteorológiai mérőeszközök komoly fejlődésen estek át az elmúlt évtizedekben. Az SZTE meteorológiai mérőműszereit a Kutatók Éjszakáján rendszeresen megtekinthetik az érdeklődők.

Meteorologia_BTK-8

 

SZTEinfo - Lévai Ferenc

Fotó: Sahin-Tóth István

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Aktuális események

Rendezvénynaptár *

Kapcsolódó hírek