Megtakarítási tippek az SZTE hallgatóinak

Lilla oklevele megszerzése után egy nagynevű multinál kezdett el dolgozni, ahol az ÁJTK-n tanultakat kiválóan tudta kamatoztatni. Édesapja 35 éven keresztül vállalkozóként dolgozott, mint pénzügyi tanácsadó. Nyugdíjba vonulása előtt azonban vállalkozását majd át szeretné adni lányának, aki ezért maga mögött hagyta jól kereső és szeretett, ám rengeteg plusz munkával járó állását és elvégezte a megfelelő képzéseket. Kezdésként PénzügyesAnyu néven indította útjára cégét, párhuzamosan pedig létrehozta weboldalát és profiljait a közösségi oldalakon. Célja az értékes információk átadása , amelyet kitartással és hittel gyakorol. Jelenleg nyugdíj és gyermekekhez köthető megtakarításokkal, valamint hitelekkel foglalkozik.

Tapasztalatai szerint a pénzügyi kultúra sajnos messze nem olyan fejlett hazánkban, mint, amennyire fejlett lehetne, vagy amennyire annak kellene lennie. Sőt egyre inkább azt tapasztalja, hogy nemcsak a gyermekek és a fiatal felnőttek, hanem az idősek is vajmi keveset tudnak a takarékoskodás módjáról azért, mert nem mernek kérdezni arról.

- Jó lenne, hogyha már az általános iskola alsó tagozatában szóba kerülhetne a pénzügyi tudatosság és a tervezés mikéntje, így a középiskolai, majd az egyetemi évek alatt az „összegyűjteni”, „félrerakni”, „megkeresni”, „befektetni” fogalmak talán nem állnának olyan távol a fiataloktól, akik egyébként egyre tudatosabbak. Erre azonban a koronavírus-járvány az elmúlt két évben a társadalom egy jó részét ráébresztette, ami azt jelenti, hogy egyre többen kezdenek el megtakarítani, ezzel pedig akár 10 milliókkal is többet spórolhatnak majd meg, mint azok, akik idősebb korban kezdenek ebbe bele – kezdte gondolatait Dr. Szilágyi-Németh Lilla, az SZTE ÁJTK egykori hallgatója.

A szakértő ismeretei alapján az egyetemisták életében nem feltétlenül kap a megtakarítás teret, pedig a módszer nem is olyan bonyolult, mint amilyennek kinéz.

- Mindenképp hasznos, ha az egyetemisták már a tanulmányaik megkezdésekor pénzügyi tanácsadóhoz fordulnak. A konzultáció ingyenes és olyan alapvető kérdésekre tér ki, amelyek arra adnak választ, hogy a hallgatóknak mely banknál érdemes számlát nyitniuk, mennyit érdemes akár az ösztöndíjból, vagy a kapott zsebpénzből havonta félretenniük annak érdekében, hogy egy meghatározott időn belül, bizonyos célokat megvalósítsanak. Ezek a célok sok esetben még csak különböző utazásokat, használati cikkeket fednek le, a későbbiekben azonban autó vagy ingatlanvásárlásra is kiterjedhetnek. Sőt, ki is terjednek, pláne akkor, ha a kisebb célokat sikerült megtakarítással elérniük – ismertette a pénzügyi tanácsadó.

Az SZTE egykori hallgatója arra a kérdésre, hogy előbb költünk vagy félreteszünk a következő választ adta:

- Az esetek többségében mindig előbb költünk, majd konstatáljuk, hogy félre tenni már nem tudunk. Ha ez fordítva történne, vagyis, ha előbb félretennénk a bevételünk - legyen az ösztöndíj, zsebpénz, fizetés – 5, 10%-át, akkor sokkal gyorsabban közelebb jutnánk a kitűzött célhoz. Ám az is megoldás lehet, ha a bankkártyánkon beállítunk egy limitet, amely lehet napi, heti vagy akár havi, de a készpénz használat is sokat segíthet a spórolásban. Addig ugyanis, amíg a bankkártya egyfajta határtalan érzést nyújt, a pénztárcánkban meglévő készpénz keretbe helyez bennünket. Az említettek mellett a borítékos módszer is jól működhet. Avagy, ha a bevételünket különböző, feliratokkal ellátott borítékokba helyezzük a hónap elején, és meghatározzuk, hogy mire, mennyit költünk majd el, akkor azzal határt szabhatunk a felesleges pénzkidobásnak. És van még egy technika, amit magam is egy kollégámtól tanultam el, és az impulzusvásárlást gátolja. A módszer első és legfontosabb lépése, hogy meghatározunk magunknak egy vásárlási limitet. Aztán, ha szembejön velünk egy termék, legyen az egy táska, egy cipő, vagy egy felső, megnézzük, hogy annak az ára belefér-e ebbe a bizonyos limitbe. Abban az esetben, ha nem fér bele, akkor ezt a limit összeget elosztjuk az adott árral és így megkapjuk, hogy hány nappal későbbre tudjuk elhalasztani a vásárlást. Ez azért jó, mert a napok múlása elgondolkodtathat bennünket arról, hogy szükségünk van-e arra a termékre vagy sem – részletezte a pénzügyi tanácsadó.

Zárásképp Lilla elárulta: az akciós újságok is félrevezetők lehetnek.

- Sokan azt gondolják, hogy az akciós újságok böngészése és az azok mentén való vásárlás egyenlő a spórolással, ez azonban nem igaz. Minél több üzletben járunk, annál több az esélye annak, hogy nemcsak azt a bizonyos akciós áron meghirdetett terméket vásároljuk meg, hanem beletesztünk még a kosárba egyéb, lényegében nem is annyira fontos termékeket is. A márkahűség tehát sokat segíthet a spórolásban – osztotta meg véleményét Dr. Szilágyi-Németh Lilla.

SZTEinfo - Pósa Tamara