A könnyen érthető nyelvről könnyen érthetően kommunikáltak az augsburgi tanulmányúton

- Mi volt a célja és kik vettek részt az augsburgi tanulmányúton?

Horváth Péter: - A tanulmányútra egy 8 fős csoporttal érkeztünk Augsburgba, a Caritas Augsburg nevű szervezethez. A csapat tagjai a JGYPK részéről dr. Magyar Adél, Magyar Ágoston, Ladányi Lili, dr. Sárvári Tünde és jómagam voltunk, Ásotthalomról Cziráki Zsolt és Gajdán Erzsébet, mint tapasztalati szakértők, valamint az ásotthalmi szociális intézmény-egység vezetője, Turzó Antal. Sokszor hangsúlyozzuk, hogy a könnyen érthető szövegről maguk az érintettek tudják megmondani, hogy valóban érthető-e. Amikor az értelmi sérült személyek ellenőrzik a szövegek érthetőségét, akkor munkát végeznek. Németországban, éppen a minket fogadó szervezetnél egy képzésen készítik fel őket erre az ellenőri munkára. Ilyen képzést szeretnénk meghonosítani mi is az egyetemi Könnyen Érthető Információs Központunkban.

Ladányi Lili: - Augsburgban megfigyeltük, hogyan épül fel a képzési program, milyen tananyagot használnak, illetve milyen tapasztalataik vannak. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a német képzési programot inkluzív módon, értelmi sérült emberek közreműködésével mutatta meg nekünk a vendéglátónk. Nagy örömünkre lehetőségünk adódott arra, hogy az egyik önérvényesítőnk, tapasztalati szakértőnk Cziráki Zsolt az életéről szóló, saját készítésű és díjnyertes filmjét bemutathatta a jelenlévő német kollégáknak. Ki szeretnénk emelni, hogy az augsburgi főiskola egyik professzorának annyira tetszett ez a film, hogy a következő szemeszterben örömmel beemeli azt a szociális szakemberek képzésébe. Ehhez Zsolttól engedélyt is kért. Azt hiszem, ez egy valódi nemzetközi elismerés egy értelmi sérült ember számára, és természetesen számunkra is.

- Milyen képzéseket kínálnak a német rendszerben?

H.P.: - Két képzést kínálnak: egy rövidebb és egy hosszabb idejű képzést, amelyek más-más céllal jöttek létre. Mindkét képzésre jellemző, hogy értelmi sérült embereknek tartják értelmi sérült oktatókkal közösen, és természetesen könnyen érthetően. Számunkra a rövidebb idejű képzés az izgalmasabb.

- Ismertetné a rövidebb idejű programot?

H.P: - A rövidebb idejű képzési program 3 nap képzéssel kezdődik, majd 2 hét szünet következik, amit újabb 3 napos képzés követ. A képzési program vizsgával zárul, a képzést eredményesen befejező résztvevők olyan tanúsítványt kapnak, amit minden oktató aláírt, így az értelmi sérült oktatók is. A képzés könnyen érthető módon történik, ahol 5 fontos dologgal foglalkoznak: Mitől lesznek érthetők a szavak? Mitől lesznek érthetők a mondatok? Hogyan lesz a kiadvány szövege jól olvasható? Segítik-e a szöveg megértését a képek? Hogyan lesz érthető a teljes kiadvány? A képzés igen gyakorlat-orientált, nincs elmélet. Az értelmi sérült résztvevők azt tanulják meg, hogyan tudják visszajelezni a könnyen érthető szöveg szerzőjének, ha a kiadvány nem jól olvasható vagy nem jól értelmezhető.

- Milyen további lehetőségek kínálkoznak az együttműködés folytatására?

L.L: - Meghívtuk Magyarországra a német csapatot. Szeretnénk, ha a szorgalmi időszakban előadást tartanának a könnyen érthető kommunikációról, elsősorban a gyógypedagógia alapszak hallgatóinak, de természetesen minden más egyetemi polgárt is várunk. Másfelől mi is szeretnénk megmutatni nekik, hogy mi hogyan tanítjuk a könnyen érthető kommunikációt a jövő gyógypedagógusainak. Felajánlottuk a lehetőséget arra is, hogy egy, az ősz folyamán megjelentetni tervezett szöveggyűjteményben helyet biztosítunk a Caritas Augsburg könnyen érthető kommunikációval foglalkozó szakemberei egy-egy írásának. Valamennyi együttműködés lényeges eleme az inkluzivitás: ép és értelmi sérült emberek együtt dolgoznak.

Képgaléria a tanulmányútról

- Mi a célja a németországi képzés hazai adaptálásának?

L.L: - A német és az előző években szerzett saját tapasztalataink alapján mi is szeretnénk egy hasonló képzést akkreditáltatni. A képzésbe először 10 értelmi sérült embert szeretnénk bevonni Csongrád-Csanád Megyéből. Közülük két főt a Könnyen Érthető Információs Központban alkalmaznánk is egy innovációs programban, a többieket pedig szabadúszó ellenőrként megbízásos formában. A hosszú távú célunk egy olyan országos hálózat létrehozása, amelynek tagszervezetei részt vesznek további ellenőri képzések lebonyolításában.

- Milyen további fontos ismérvei lesznek a képzésnek?

H.P: - Az ellenőri képzést egyetemi oktatók és tapasztalati szakértők, önérvényesítők közösen tartják majd. Ezt inkluzív képzésnek nevezzük. A képzés minden oktatója, függetlenül a végzettségétől és a képzésben betöltött szerepétől, pontosan ugyanabban a díjazásban részesül majd. Ez egy nagyon jó lehetőség az értelmi sérült oktatók számára, hiszen dolgozó emberként saját maguk tudnak tenni az életükért, képviselhetik és érvényesíthetik az értelmi sérült személyek hozzáférhető információhoz fűződő jogait. Másfelől a képzésből kikerülő ellenőröknek is szeretnénk majd munkát biztosítani. A fordítói és az ellenőri feladatokat a jövőben szeretnénk társadalmi vállalkozásban végezni. Ez azt jelenti, hogy a Könnyen Érthető Információs Központ szolgáltatásait alapvetően és jellemzően anyagi ellenszolgáltatásért lehet majd igénybe venni. Ugyanakkor a bevételeket társadalmi célra, az értelmi sérült emberek életminőségének a javítására használjuk fel.

Milyen meghatározó élmény érte önöket a tanulmányúton?

H.P: - A fogyatékos személyek jogairól szóló ENSZ egyezmény deklarálja, hogy például az értelmi sérült személyeknek joguk van ahhoz, hogy részt vegyenek a társadalom életében. Ez a tanulmányút jó példa arra, hogyan lehet megvalósítani ezt a jogot akár egy egyetem mindennapi működése során. A fogyatékos személyeknek a részvételhez van joguk, nekünk pedig a bevonás a kötelezettségünk. Nagyszerű élmény, hogy ezt az értéket a Szegedi Tudományegyetemen is képviselni tudjuk.

SZTEinfo – Kovács – Jerney Ádám

Fotó: Ladányi Lili, dr. Horváth Péter