Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Vidékről indult és vidéken ért véget az 1956-os forradalom. Kitüntetett időpontot jelentett Szegeden 1956. október 16., a MEFESZ megalakulása, az október 23-i utcai tüntetés és október 25., a „csillaghullás napja”… A 65 évvel ezelőtti ősz szegedi eseménysorát is megidézték a Kossuth Rádió 2021. október 23-i műsorfolyamában. A hangképek történelmi helyszínen, az SZTE Auditórium Maximumában készültek.
„Kitüntetett pont Szeged: 1956. október 16., a MEFESZ megalapítása” – jelentette ki Földváriné Kiss Réka történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnöke is a Kossuth Rádiónak adott interjúban. A 2021. október 23-i megemlékező rádiós műsorfolyam szegedi hangképei történelmi helyszínen, az SZTE Auditórium Maximumában készültek.
Szegeden ringott a forradalom bölcsője
„Szeged az az egyetemi város, ahol föllobbant az 1956-os forradalom lángja” – hangzott el a Kossuth Rádióban az 1956-os forradalom 65. évfordulóját köszöntő műsorfolyam élén. A 2021. október 23-i Képek, emlékek, történetek című műsor délelőtti része utólag (három hónapig) meghallgatható a Médiaklikken.
1956. októbere szegedi eseménysorát hangképek és interjúk idézték föl a műsorfolyamban (10 óra 14 és 25 perc között). A 65 évvel ezelőtti hangképek és a beszélgetés helyszíne is a Szegedi Tudományegyetem Auditórium Maximuma.
Lejtényi András joghallgató, a MEFESZ egyik alapítója 65 évvel ezelőtti fölvételről szólalt meg: hangkép hitelesítette a műsort (10 óra 19 perctől): a kommunista ifjúsági szervezettől független szervezet céljait sorolta föl a MEFESZ 1956. október 20-i nagygyűlésén.
A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar épületében lévő történelmi helyszínen, az Auditórium Maximumában a történész Farkas Csaba, a Csongrád-Csanád Megyei Levéltár főlevéltárosa válaszolt a rádióriporter Nagy Margit kérdéseire. A fölvillantott történelmi tényekből kiderült: a forradalom bölcsője a szegedi egyetemen ringott – „A MEFESZ szikrát adott a forradalmi eseményeknek”.
„A félelem gátja szakadt át a tömeggyűlésen”
A MEFESZ pontokba szedett követeléseinek hírét 1956. október 22-én a szegedi egyetemisták vitték el az ország felsőoktatási intézményeibe – nyilatkozott erről többször is a MEFESZ-alapítás egyik ötletgazdája és megvalósítója, Kiss Tamás.
A pécsi diákok hogyan fogadták a MEFESZ szegedi küldötteit? Erről az egyik szemtanú, Debreceni László mesélt (a 2021. október 23-i műsorban 11 óra 9 perctől): Abrudbányai Iván és Ács Vilmos, a két szegedi joghallgató motorbiciklivel érkezett Pécsre az ottani diákparlament ülésére. „A félelem gátja szakadt át a tömeggyűléseken” – fogalmazott.
„A pártfunkcionáriusok, kommunisták közül legalább százan elmenekültek a városból, pedig nem kellett volna. Sőt: védelmezték őket a Csillag börtönben – a szegedi egyetemen orvosnak készülő Kováts József vezetésével” – hangsúlyozta a történész Farkas Csaba (a 2021. október 23-i rádióműsor 11 óra 13 percig tartó szakaszában).
Rendészeti igazgatást vezettek be a Tisza-parti városban 1956. október 24-től. A jogkövető magatartás abban is megmutatkozott, hogy az 1956-os forradalmi testületet Perbíró József, a szegedi egyetem oktatója irányította. A gazdasági termelés helyreállítása érdekében október 25-től szervezni kezdték a munkástanácsokat.
Az 1956. október 25-i délutáni tüntetés résztvevői a kommunista hatalom jelképeit eltávolították a középületekről. A Szegedi Tudományegyetem Dugonics téri épületéről levert csillagot a középiskolások és az egyetemisták a Tisza-hídról a folyóba dobták.
Az október 26-i Takaréktár utcai sortűzről és a szegedi forradalmi médium, a Széchenyi Rádió szerepéről Farkas Csaba levéltári történész beszélt a rádiós emlékműsorban. Szerinte „a szegedi egyetemisták egy részének elutazását követően a Tisza-parti város elveszítette kezdeményező szerepét”, ugyanakkor az egyetemi oktatók szerepvállalása az 1956-os forradalomban hozzájárult a történések „rendpárti” mederben tartásához.
A MEFESZ utóélete
Az „Országjáró…”, a Kossuth Rádió 2021. október 23-i élő műsorának délutáni szakaszában a szegedi forradalmárokat érintő megtorlásról (14 óra 43 és 53 perc között) Kiss Gábor Ferenc történész, az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar docense beszélt.
Az egyetlen, csak egyetemistákat érintő úgynevezett MEFESZ-perben Kiss Tamás joghallgatót és társait ítélték el. Más eljárás részeként kapott halálos ítéletet Kováts József, aki – többek között – a Csillag Börtönben védte az ÁVÓ-sokat, tájékoztatott az ’56-os Rákóczi Rádióban. Börtönbüntetést kapott Perbíró József, akinek kulcsszerep volt abban, hogy az október 26-i sortüzet követően Szegeden nem szabadultak el az indulatok. Ám a megtorlás ennél sokkal szélesebb kört érintett…
A MEFESZ szervezetét „a Kommunista Ifjúsági Szövetség bedarálta, de eszmeisége tovább élt, egészen 1989-ig hatott” – hangsúlyozta Kiss Gábor Ferenc. A történész1956 jellemzéséül idézte a Szabad Európa Rádió 65 évvel ezelőtti tudósítóját: „Vihar van Szegeden, pusztító vihar…”
SZTEinfo – Ú. I.
Fotók: SZTE KLebelsberg Könyvtár
