A Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége 1956. október 16-i alakuló gyűlése „után levelet írtunk az ország összes egyetemére. Beszámoltunk arról, hogy itt megalakítottuk a MEFESZ-t, s felszólítottuk őket, ha egyetértenek a céljainkkal, ők is hozzák létre ezt az új diákszervezetet…” – emlékezett az „első, spontán kezdeményezésre alakuló, a politikai hatalomtól függetlenül létrejött szervezet”, a MEFESZ egyik alapítója, Kiss Tamás. Az egykori szegedi joghallgató az 1956 forró őszén történtekről nyilvánosan először a Szegedi Egyetem 1990. február 5-én megjelent számában nyilatkozott.
A Virágban fogalmazódott a MEFESZ alapszabálya
A szegedi egyetem kari diákgyűlésein 1956. október 17-én és 18-án választották meg a MEFESZ vezetőit.
„Mi, hárman (az „alapítók”) a Virág cukrászdában megszövegeztük a szervezeti és működési szabályzatot, Lejtényi a követeléseket kötötte csokorba…” – árulta el Kiss Tamás a 30 évvel ezelőtti első interjújában, a szegedi egyetemi lap újságírója, Újszászi Ilona kérdéseire válaszolva.
„A DISZ szegedi szervezetének vezetőivel is mi vitáztunk: minden győzködés ellenére, mögöttünk érezve az egyetemisták tömege jelentette erőt, ragaszkodtunk kiindulópontunkhoz, hogy a DISZ-szel nem közösködünk.
Ekkor, október 19-én, a Petőfi Kör Budapestről érkezett küldötte Bohó Róbert is arról akarta meggyőzni a választott, 18 fősre bővített MEFESZ-vezetőséget, hogy hagyjuk ezt abba, a DISZ a követeléseket magáévá teszi. Mi elmondtuk, hogy nem tudjuk pontosan, mi a Petőfi Kör szándéka, de azt érezzük, ami a több ezer egyetemistában feszül, s ezt képviselni fogjuk...”
Időközben a MEFESZ-alapító szegedi joghallgatók hármasfogatából „Tóth Imre Budapestre utazott, hogy a Belügyminisztériumban engedélyt szerezzen a MEFESZ bejegyzéséhez, de ott szóba sem álltak vele.
Tehát nehézségeink voltak, melyeket az október 20-i nagygyűlés átütő erejű hatása semmissé tett” – idézte föl a 64 évvel ezelőtti szegedi ősz hangulatát Kiss Tamás.
Oktatók a hallgatók mellett
A MEFESZ 1956. október 16-i alakuló ülésén hívták össze az „Aud. Max.-ba" az október 20-i nagygyűlést.
„Meglepetésünkre az országos lapok és a Magyar Rádió is megjelent.
A gyűlés jelentőségének növelése volt a szándékunk azzal, hogy az általunk jól ismert, közkedvelt oktatót, dr. Perbíró Józsefet kértük fel, hogy elnököljön. A gyűlésen oktatók és szegedi polgárok is megjelentek, a terem zsúfolásig megtelt.
Dr. Perbíró József megnyitója, Gönczöl Dezső bevezetője után én ismertettem a szervezeti és működési szabályzatot, amit módosító javaslat nélkül, közfelkiáltással elfogadott a két-két és fél ezres hallgatóság” – mondta büszkén Kiss Tamás.
„A szervezeti szabályzat értelmében a MEFESZ magába foglalja a felsőoktatásban részesülő fiatalok összességét és a szervezethez csatlakozó fiatal oktatókat is” – számolt be a „független és szabad” szervezet működésének lényegéről a szegedi napilap, a Délmagyarország 1956. október 21-i száma. A névtelen tudósító idézte: „A szövetség célja az, hogy az egyetemekről és főiskolákról kikerülő ifjúság, ne közönyös tömeg, vagy megfélemlített réteg legyen, hanem a népért, a hazáért, a boldogabb jövőért harcoló bátor, lelkes sereg.”
A szegedi egyetemisták 20 pontja
A szegedi egyetem legnagyobb termében összegyűlt sokaság előtt a joghallgató Lejtényi András „felolvasta az általunk összeállított 16 pontos programjavaslatot, melyhez ott még további 4, politikai jellegű követelést illesztettek. Így alakult ki a szegedi MEFESZ 20 pontos programja, amelyet szavazással elfogadott a nagygyűlés...
A heves hangulatot fokozta, hogy Sopronból, Debrecenből, Miskolcról, a budapesti egyetemekről folyamatosan érkeztek az üdvözlő, a csatlakozást bejelentő táviratok” – jelezte a 64 évvel ezelőtti kapcsolatháló csomópontjait Kiss Tamás.
A MEFESZ vezetői a következő, az ifjúsági nagygyűlés elé terjesztett megvitatott és elfogadott programtervezetet közölték szerkesztőségünkkel” – kezdte az egy nappal korábban elfogadott szegedi 20 pont ismertetését a Délmagyarország 1956. október 21-i száma.
„1. Az egyetemi ifjúság káderezését a párt augusztusban hozott értelmiségi határozatának szellemében végezzék.
2. A „Szegedi Egyetem" az Egyetemi és főiskolai hallgatók sajtóorgánuma legyen, ez tükröződjék tartalmában és formájában.
3. A Diákjóléti Bizottságba küldendő tagot a Kari Gyűlésen válasszák!
4. Követeljük a szabad elvi viták rendezésének jogát.
5. A túlterhelések megszüntetése érdekében: a nőhallgatók számára töröljék el a honvédelmi oktatást, a férfihallgatók számára ezt a kollégiumot heti két órára csökkentsék; a nem szaktárgyakból a minősítés „megfelelt" — „nem felelt meg" legyen, a marxizmus oktatását szabadítsák meg a dogmatizmustól, tegyék fakultatívvá a filozófia oktatását, s a minősítés „megfelelt" — „nem felelt meg" legyen, kevesebb kötelező órát, több speciálkollégiumot!
6. Szálló- és lakásügyekben Lakásügyi Bizottságot hozzunk létre, mely megállapítja a diáklakások legmagasabb bérét, a szálló igazgatójának kinevezésénél az ifjúság képviselőjének vétójoga legyen, a felszabaduló középületekből építsenek diákszállókat is a szükséglet szerint.
7. Külföldi utazások szervezése Keletre és Nyugatra, biztosítsanak 50 százalékos utazási kedvezményt a belföldi utazásokhoz.
8. Általános jegykedvezményt kívánunk minden kulturális rendezvény minden előadására (mozi, színház, hangverseny, stb.)
9. A Zenei Szakiskola főiskolai jellegének elismerését követeljük a hallgatók számára, a rendes egyetemistákat megillető jogokkal.
10. A védőnőképzőt emeljék főiskolai rangra.
11. Követeljük, hogy állítsák bíróság elé azokat, akik felelősek az elmúlt időszak bűneiért. E tárgyalásoknak a legnagyobb nyilvánosság előtt kell lefolyniok.
12. Követeljük a tájékozta-tás szabadságát.
13. Követeljük, hogy Nagy Imrét és Lukács Györgyöt válasszák be a Központi Vezetőségbe.
14. Bérügyi reformot követelünk, az alacsony bérek felemelése ütemének gyorsítását és az államtól származó összjövedelem felső határának megállapítását.
15. Követeljük a halálbüntetés eltörlését a politikai bűncselekményeknél.
16. Új alapokra fektetett, szabad, demokratikus választási rendszert!
17. Követeljük, hogy az egyetemi ifjúság nagyobb részt kapjon az ország politikai és egyéb ügyeinek intézésében.
18. Március 15-e legyen nemzeti ünnep.
19. Követeljük az egyetemi autonómiát és ennek gyors végrehajtását.
20. Követeljük az 1848-as Kossuth-címer visszaállítását” – sorolta a szegedi egyetemisták és oktatóik követeléseit a 64 évvel ezelőtti, 1956. október 21-i Délmagyarország.
E mondatok lázba hozták a hallgatóságot. A szegedi egyetemen született MEFESZ első saját nagygyűlésének magával ragadó hangulatát őrzi a Magyar Rádió hangszalagja, amely meghallgatható a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége www.mefesz.hu emlékoldalán és itt.
A szegedi szikra miként lobbantotta lángra a forradalmat?
„A Petőfi Kör meghívására október 20-án éjszaka Lejtényivel Budapestre utaztunk” – emlékezett Kiss Tamás a Szegedi Egyetemnek adott interjújában. „Ott tárgyaltunk a Petőfi Kör vezetőjével, Tánczos Gáborral, aki ekkor már hivatalos támogatást ígért.
A DISZ Központi Vezetősége meghívásának is eleget tettünk: hosszas alkudozás után arra a kompromisszumra jutottunk, hogy október 28-29-re a DISZ országos diák-parlamentet hív össze, ahol megalakulhat az országos szervezet...
Október 21-22-én a különböző budapesti egyetemek képviselői kerestek meg minket, s vittek magukkal az ottani nagygyűlésekre, ahol mint a szegedi MEFESZ küldöttei mondtuk el az otthon történteket. Hogy a forró hangulatú diákgyűlésekre szóló meghívásoknak eleget tudjunk tenni, Tóth Imrét is Budapestre hívtuk.
Mások a többi egyetemi városba – például Abrudbányai Iván Pécsre – utaztak...
Mi hárman részt vettünk Budapesten az október 23-i tüntetésen, majd nemzetőrnek álltunk, a forradalom közkatonájaként tettük, amit kellett...
Csak október 30-án tudtunk visszatérni Szegedre…” – zárult a MEFESZ-alapító múltidézése.
Kiss Tamás 30 évvel ezelőtt mondta ki először nyilvánosan a Szegedi Egyetemben közzétett nyilatkozatban, hogy a szegedi MEFESZ „jelentőségét az is jelzi, hogy a ’forradalom első dokumentumaként’ megjelölt, a Jövő Mérnöke című egyetemi lapban október 23-án közölt 10 pontos követelés – néhány kérdést kivéve – tartalmában szinte teljesen azonos a MEFESZ október 20-i, szegedi gyűlésén elfogadott 20 pontos program politikai részével.
Tehát Szegeden korábban, Budapesten később, ám erőteljesebben követelték például a vélemény- és sajtószabadságot; az új pártvezetést és Nagy Imre miniszterelnökségét; a normarendezést; a titkos választásokat; a politikai perek felülvizsgálatát; március 15. nemzeti ünneppé nyilvánítását; a Kossuth-címer visszaállítását.
(…)
Azt gondolom, a MEFESZ létrehozása szikrát adott az eseményeknek azzal, hogy nyilvánosságra hoztunk egy hangulatot, így nagy súllyal magával ragadta az ország egyetemeit, egyetemistáit – összegzett három évtizeddel ezelőtt Kiss Tamás. – Ebben az értelemben előkészítője és kezdeményezője volt az október 21-22-i egyetemi gyűléseknek és a 23-i budapesti tüntetésnek.”
SZTEinfo
Fotó: SZTE Klebelsberg Könyvtár
További információ: – Újszászi Ilona: A szabadság pillangója – 1956 Szegeden, az egyetemen. Emlékezések, írások, dokumentumok (Belvedere, 2006)
*
Korábban írtuk:
Az ’56-os forradalom ifjú hőseire emlékeztek a Szegedi Tudományegyetemen
1956. október 16. „A szegedi MEFESZ igaz története”
„Történelmi emlékhely” – 1956. október 16. emléktáblája az SZTE Auditórium Maximumánál
A forradalom és az 1956 utáni megtorlás a MEFESZ-alapító egykori szegedi egyetemista emlékeiben
A szegedi egyetemen lobban fel az 1956-os forradalom lángja
Az egyetemisták, a MEFESZ követeléseivel Szegedről indult az 1956-os forradalom
Mai joghallgatók tisztelegtek a MEFESZ szegedi alapítóinak emléke előtt
1956. október 20.: „Vihar van Szegeden, tisztító vihar…”
60. évforduló: 1956-os hallgatókkal ünnepelt a köztársasági elnök a szegedi egyetemen
*
A szegedi láng – A szegedi egyetemisták és főiskolások szerepe az 1956-os forradalomban
