Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Új aspektusba helyezheti a migrént az a közlemény, amelyet a Szegedi Tudományegyetem kutatói, Dr. habil Nagy Attila vezetésével publikáltak a fejfájáskutatás vezető folyóiratában. A tanulmány egyik ábrája a Cephalalgia folyóirat legutóbbi, 2021 februári számának címoldalára került.
A kutatás során a migrénben szenvedő felnőtt és gyermek betegek vizuálisan irányított, asszociatív tanulási képességeit vizsgálták. Dr. Nagy Attila és munkatársai egy eredetileg amerikai teszt (Rutgers Acquired Equivalence Test, azaz Szerzett Egyenértékűség Teszt), saját maguk által továbbfejlesztett változatával vizsgálták a migrénben szenvedő és a hozzájuk korban, nemben és intelligenciában illesztett felnőtt és gyermek csoportok asszociatív tanulási képességeit.
A migrénes felnőttekben, a vizuálisan irányított asszociatív tanulás teljes egészében, a betanulási és teszt fázisa során is jelentősen leromlott tanulási teljesítményt találtak. A most megjelent tanulmány fő újdonsága és eredménye, hogy a felnőtt migrénes betegek esetében tapasztalható vizuálisan irányított kognitív tanulási funkciók romlása még nem jelenik meg a gyermek migrénes betegek esetében. Ez új aspektusba helyezheti a migrént, mint betegséget, ugyanis eredményeik szerint a kognitív funkciók romlása nem a betegség szerves, velejáró következménye, hanem, mint ahogy a kutatócsoport vezetője, a közlemény levelező szerzője, Dr. Nagy Attila gondolja, a betegség előrehaladtával fejlődhet ki.
Nagyszerű érzés volt címlapra kerülni – kezdte Dr. habil Nagy Attila. - Dr. Braunitzer Gáborral 15 évvel ezelőtt kezdtük el a migrén kutatását. Ő szintén döntő szerepet játszik a tanulmány létrejöttében. Eddigi tudományos kutatói munkásságom eredményeképp, mintegy 50 eredeti, angol nyelvű tudományos munkában szerepel a nevem, többnyire Q1/D1-es folyóiratokban. első vagy utolsó szerzőként. (Q1/D1, a legmagasabban rangsorolt, leginkább elismert szakmai folyóiratok.) Voltak közöttük számomra kedvesebbek, kevésbé nagyra tartott, jobb és rosszabb művek is, melyekben esetenként szebbnél szebb és néha egy kicsit semmitmondó ábrákkal jelentek meg. Azonban ez az első eset, hogy a címlapra került a közleményünk egyik ábrája. Amikor a fejfájáskutatás vezető folyóirata, a Cephalalgia megkeresett, hogy a mi közleményünk egyik ábráját választották a lap 2021 februári szám címlapjára, egy kicsit meg voltam lepődve, de nagy megtiszteltetésnek éreztem és érzem máig is, hogy ez így alakult – zárta gondolatait a kutatást vezető tudós.
A vizsgálat teljes egészében a SZTE ÁOK Élettani Intézet Szenzomotoros Kutató Laboratóriumában zajlott. A felnőtt migrénes betegeket a Prof. Dr. Bihari Katalin vezetése alatt álló, Bács-Kiskun Megyei Kórház, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Oktató Kórházának Neurológiai és Stroke Osztálya biztosította. A gyermek migrénes betegek Dr. Kóbor Jenő főorvos Úr közreműködésével érkeztek az SZTE Gyermekgyógyászati Klinikájáról.
 |
| Dr. Pertich Ákos, Nyujtó Diána, Dr. Nagy Attila, Balikó Viktória, Dr. Giricz Zsófia, Dr. Eördegh Gabriella, Dr. Puszta András, Dr. Bodosi Balázs |
A kutatás a SZTE ÁOK Kari Kutatási Alap Szent-Györgyi Albert Pályázat támogatásával valósult meg.
SZTEinfo - Lévai Ferenc
Fotó: Sahin-Tóth István, Dr. Nagy Attila
Korábban is írtunk az SZTE kutatóinak sikereiről:
A tanulás korlátait és a fejfájás okozta károkat mutatták ki az SZTE Élettani Intézetének kutatói
