A parlagfű jótékony hatásait kutatják az SZTE-n

- A gyógyszeripar a parlagfüvet leginkább a parlagfűallergia kezelésére használja. A növény pollenjéből egy speciális kivonatot készítenek, amelyet aztán tabletta vagy cseppek formájában egy bizonyos mennyiségben, meghatározott időn át adagolnak a betegnek annak érdekében, hogy a tünetei végleg megszűnjenek. Ehhez azonban teljesen át kell hangolni az immunrendszert – ismertette Dr. Csupor Dezső, az SZTE GYTK Klinikai Gyógyszerészeti Intézet vezetője, egyetemi docens.

A tüneti kezelésről számos szaklap hasábján olvashatunk. Ezek szerint már akkor el kell kezdeni a kezelést, amikor a parlagfű pollenjei megjelennek a levegőben. Ahhoz, hogy tudjuk, hogy ez pontosan mikor következik be, érdemes az éppen aktuális pollenjelentést követni és időben konzultálni egy allergológussal, hogy a szükséges gyógyszerek időben kéznél legyenek. A kezelést értelemszerűen addig kell folytatni, amíg a parlagfű pollenjei jelen vannak a levegőben, a tünetek pedig fennállnak.

Ezen útmutatók szerint az

• első lépés az antihisztamin tabletta – hatásuk a hatóanyagtartalomtól függően eltérő – az orrspray és szemcsepp beszerzése;
• a második az orrnyálkahártya gyulladását, a duzzanat miatti orrdugulást és orrfolyást enyhíteni;
• a harmadik és egyben talán a legtartósabb megoldást is az jelentheti, ha elkezdjük a már említett immunterápiát. A parlagfű allergia ellen is hatásos kezelés nemcsak a tüneteket, hanem az allergiát kiváltó okot, az immunrendszer kisiklott működését szünteti meg. A kezelés alatt a parlagfű allergén tisztított és higított kivonatát kell szedni tabletta vagy cseppek formájában. A 3-5 éves kezelés alatt a szervezet így fokozatosan hozzászokik az allergénhez és megtanulja tünetek jelentkezése nélkül is elviselni a jelenlétét. A kezelés hatása már az első évben érezhető lehet.

Dr. Csupor Dezső kiemelte: az elmúlt években a parlagfüvet egyre többen alkalmazzák gyógynövényként egészen különféle betegségek kezelésére is. Szerinte a növény hajtását már sokszor virágzás előtt begyűjtve használják, vagyis pollenmentes állapotban dolgozzák fel. Ennek célszerűsége és biztonságossága kérdéses, hiszen a tapasztalat, és a modern vizsgálatok sem támasztják alá a parlagfűevés hasznát és biztonságosságát.

Mindezt megkérdőjelezi az állatkísérleteken végzett kutatások eredménye is, amelyek agy- és vesekárosító hatást mutattak ki. A szegedi kutatók szerint a patkánykísérletek közben észlelt toxikus hatás akár az embernél is kialakulhat a növény fogyasztása által. A Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar és Általános Orvostudományi Kar kutatói elsőként tanulmányozták a növény tartós alkalmazásának veszélyeit. Az említett eredményeiket bemutató cikk 2017 májusában jelent meg a PLoS One tudományos folyóiratban.

A szakcikk szerzői között szerepelt Kiss Tivadar, Szabó Andrea, Oszlánczi Gábor, Lukács Anita, Tímár Zoltán, Tiszlavicz László és Csupor Dezső is, akik ezt követően a témában szerzett tapasztalataikat közérthető formában a kodpiszkalo.blog.hu oldalon is közzétették.

- Jelenleg azon dolgozunk, hogy kiszűrjük a parlagfűből azokat az anyagokat, amelyeknek gyulladáscsökkentő illetve sejtmérgező hatásuk van. Abban az esetben, ha megtalálnánk ezeket, akkor az orvostudományban akár célirányosan pusztíthatnánk el velük bizonyos daganatsejteket, és csökkenthetnénk különböző gyulladásokat úgy, hogy közben a normál emberi sejteket nem roncsolnánk közben. Ha ezek a kutatások sikerrel járnak, a sokaknak bosszúságot okozó parlagfű akár a gyógyászatilag is hasznosítható növénnyé válhat – emelte ki az egyetemi docens.

SZTEinfo - Pósa Tamara