SZTE Info

HP

Évente 60 ezer embert menthet meg Magyarországon az új transzlációs medicina-modell

A kutatási eredményeket mihamarabb hasznosítsák a betegellátásban! Ez a transzlációs orvostudomány (TM) lényege. A Szegedi Tudományegyetemről indult új TM-modellről Prof. Dr. Hegyi Pétert, az SZTE, a PTE és az SE kötelékében is dolgozó kutatóorvost, a rangos Nature Medicine című szaklapban megjelent tanulmány vezető szerzőjét kérdeztük.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

– Az új TM-modellt leíró cikkük előtt a világ vezető orvostudományi szaklapjában csak két közleményt fogadtak el magyarországi szerzőktől.

– Az 1997-ben Vígh László és munkatársai, és a 2008-ban Katona István és Freund Tamás által publikált tanulmányok elsősorban alapkutatási eredményekkel foglalkoznak, míg a mi közleményünk elsősorban a kutatási eredmények implementációjával, a mindennapi betegellátással történő visszajuttatásával foglalkozik.

 

140925Hegyi_Pet_4


– „A 21. század fő kihívásai közé tartozik a transzlációs orvostudomány. Fejlesztése elengedhetetlen a tudományos eredmények közösségi hasznosításához” – kezdődik a Hegyi Péter, Erőss Bálint, Izbéki Ferenc, Párniczky Andrea és Szentesi Andrea által jegyzett, a Nature Medicine folyóiratban 2021. július 26-án megjelent tanulmány. Az öt szerző közül négy az SZTE egykori vagy mai polgára. Miként szembesültek a cikkben tárgyalt problémával?

– A Szegedi Tudományegyetemen a 2014 és 2019 közötti Lendület pályázat idején tapasztaltuk, hogy nem megy át a mindennapi gyakorlatba a tudományos felfedezés. Például 2013 óta ismert, hogy enyhe hasnyálmirigy gyulladás esetén, ha azt epegyulladás váltotta ki, akkor az epehólyagot mielőbb el kell távolítani. Ma még nagyon sok országban, így a hazai orvosi gyakorlatot is az jellemzi, hogy 80-90 százalékban nem történik meg a műtét. Holott ezzel pénzt és életeket lehetne megmenteni.

 

 

A HALÁLESETEK 47-70 SZÁZALÉKA A TÉT?

 

– Tehát nem elég egy tudományos probléma megoldásának a leírása?

– Az elmúlt években egy olyan modellt dolgoztunk ki, amely felgyorsítja a legújabb tudományos eredményeknek az egészségügybeli hasznosítását. Az új transzlációs medicina –modell egyaránt fókuszál az egészségügyre, az új tudományos eredmények megszerzésére, az eredmények érthető és könnyen értelmezhető összefoglalására, valamint az összes résztvevővel történő kommunikációra. A modellt az Európai Tudományos Akadémia munkatársaival 2020. májusában publikáltuk. Az elmúlt öt év eredményei olvashatók a Nature Medicine folyóirat friss számában.


140925Hegyi_Pet_9


– A cikkükben is közlik: a PubMed adatai szerint évente 1,4 millió publikáció jelenik meg a szakmai lapokban. Rengeteg tudományos ismeret halmozódik fel. Ez a tudás miért marad a polcokon porosodó folyóiratokban vagy az internet bugyraiban?

– Mert a kutató abban érdekelt, hogy felfedezését leközölje egy rangos tudományos lapban, majd visszatérhessen a laboratóriumba egy újabb dolgot felfedezni. Ugyanakkor az, hogy a tudomány eredménye nem kerül azonnal vissza a gyakorlatba és nem hasznosulnak, az rengeteg életet követel. Például az Európai Bizottság Európai Statisztikai Hivatalának a jelentése szerint Európában évente 1,7 millió 75 év alatti ember hal meg, holott 1,2 millió haláleset elkerülhető lenne hatékony megelőzési módszerekkel és közegészségügyi beavatkozással. Magyarországon például 2016-ban 126 ezer ember halt meg, de közel 60 ezer ember élete megmenthető lett volna, ha az addig rendelkezésre álló összes tudományos információ és módszer visszakerült volna a betegekhez.



Accelerating_the_translational_medicine_cycle_the_Academia_Europaea_pilot_-_Nature_Medicine2


– Közleményükben több oldalról is bizonyítják, hogy a tudományos aktivitás egészségügyi ellátásba történő beépítése nélkülözhetetlen a jó minőségű és költséghatékony betegellátáshoz.

– A Szegedi Tudományegyetem irányításával a „LIVE LONGER – Modern orvostudományi diagnosztikus eljárások és terápiák fejlesztése transzlációs megközelítésben: a laboratóriumtól a betegágyig” elnevezésű projekt 2017 és 2020 között valósult meg. Az SZTE aktívan részt vett a „STAY ALIVE – Transzlációs medicina a jobb minőségű betegellátásért” projektben. E két pályázat – a „Hosszabb életet élni…” és a „Maradj életben…” projekt – lényege is a transzlációs medicina Magyarországi bevezetése volt. Hatásukra a modell egyes részeit már három magyarországi egyetem – az SZTE, továbbá a Pécsi Tudományegyetem, a Semmelweis Egyetem – és két kórház – a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet, valamint a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház – is használja.

 

 

EZ AZ „ORVOSI GPS”?

 

– Eredetiség, időszerűség és az emberi egészség javítására gyakorolt hatás. E szempontok mérlegelése alapján dönt az orvostudomány legrangosabb folyóirata, a Nature Medicine egy-egy tanulmány közzétételéről. Az időszerűséget a Covid-19 vakcinák ellentmondásos fogadtatása magyarázhatja. De mitől „eredeti” a – címe alapján – az Academia Europea pilot programját, a transzlációs orvostudomány ciklusainak a felgyorsítását leíró tanulmányuk?

– Körfolyamatként írjuk le a szükséges történést. Itt nem külön szakaszokat kell elképzelni, amelyeken az egyes személyeknek külön-külön kell dolgozniuk. Például nem egy kutatót kell látni, aki csak a felfedezéssel, egy orvost, aki a betegellátással, egy oktatót, aki a képzéssel foglalkozik, hanem ezt a három tevékenységet egy modellben kezeljük. Tehát esetünkben nem egy fehérje vagy egy gyógyszer felfedezéséről van szó, hanem egy módszer leírásáról, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy a tudományt – a felfedezést és a megvalósítását – körbe kell zárni, rendszerbe kell helyezni.


140925Hegyi_Pet_11

 

– A tanulmányuk miként hat „az emberi egészség javítására”?

A modellünk nagyon hasonlít egy GPS-re. Olyan kérdésekre válaszol, mint mikor egy kereszteződésbe érünk, s el kell döntenünk, hogy egyenesen tovább megyünk, vagy jobbra, esetleg balra fordulunk. Például gyakori kérdés az orvosi rendelőben, hogy a beteg labor eredményei alapján kapjon-e antibiotikumot és ha igen, akkor melyiket? Ilyenkor meg kell vizsgálni, hogy mennyi adat áll rendelkezésre. Ha nincs elég adat, akkor lépünk a második elemre: klinikai kutatásokat kell végeznünk. Ezeket az eredményeket és tapasztalatokat össze kell foglalni, mert nem elég, ha csak egyetlen orvos tudja.

 

– Tehát a tudományos aktivitás nélkülözhetetlen része a jó minőségű betegellátásnak?

– „Az a jó orvos, aki minél több időt tölt el a betegellátásban”. Ez a mondás a XXI. században már nem időszerű, mert az adatokban rejlő információ mindig több és jelentősebb, mint amit egyetlen ember tapasztalatába belefér.

 

– Mely szakterületek együttműködését igényli az új TM-modell?

– Betegkoordináció, biostatisztika, informatika, adatkezelés, mesterséges intelligencia, jogi információ és kommunikáció támogatja az orvosi gyógyító és az egészségügyi ellátást az interdiszciplináris egységünkben.

 

 

HOGYAN TERJESZTHETŐ A TUDOMÁNY?

 

– Milyen az e modell szerinti egészségügyi intézményi működés eredményessége?

Elképesztő mind a betegellátásban, mind költséghatékonyságban, mind az egyetem tudományos hírében. A székesfehérvári oktató kórházban az akut hasnyálmirigygyulladásra vonatkozó, egészségügyi ellátástudományon alapuló betegellátó egységet hoztak létre. Ennek eredményeként az antibiotikumhasználat jelentősen csökkent. A Heim Pál gyermekkórházban egy tudományosan felépített, a glükózanyagcserét is részletesen vizsgáló cisztás fibrózis regiszter a betegek 14 százalékánál tette lehetővé a diabetes korai felismerését.


141216zaroprojectKemenyHegyi60

 

– A pandémia idején a védőoltások ellentmondásos fogadtatása bizonyítja, hogy a gyógyszert „hiába” fedezik fel a kutatók, ha azt nem, vagy nem jól használják a paciensek, mert a szükséges információ nem, vagy nem jól ment át a köztudatba.

– Kétségtelen: a hiteles tudományos információ közérthetővé alakításában a médiának óriási a szerepe, a lakosság egészségügyi képzése, a tudományos ismeretterjesztés javítása elengedhetetlen. Ide tartozik, hogy járvány idején a döntéshozók vagy átlagos esetben a biztosítók olyan tudományos alapú adatokat kapjanak, amelyek segítenek a jó döntés meghozatalában.

 

 

PARADIGMAVÁLTÁS AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN?

 

– Új műszer vagy új gyógyszer vagy új beavatkozási módszer kell ahhoz, hogy az egészségügyben javulást lehessen elérni. Ez az általános vélekedés. Mit mond a TM-modell?

– Legyen követelmény, hogy a mindennapi betegellátásban dolgozó orvosok a tudomány legújabb eredményeit vigyék be a gyógyítás gyakorlatába! Ehhez az orvosképzésbe be kell építeni a tudomány alkalmazásának szemléletét. Erre lehetőséget adnak például a különböző hibrid képzések, hogy a rezidentúra és a doktori- vagy PhD-időszak egyidőben teljesíthető legyen. Ugyanakkor a szakképzésben el kellene jutni oda, hogy a tudomány szerepe is kiemelt legyen, tiszteletben tartva a betegágy melletti gyakorlat fontosságát. Tehát az egészségügyben paradigmaváltásra van szükség. Ennek lényege, hogy az ottani aktivitás nem választható el a tudománytól. Ez a legfőbb üzenete a folyamatnak.


ntmpcimlapwebre-1-0302072620

 

– A Nature Medicine-beli publikáció a szakma egy körét tájékoztatja. Mi a következő lépés?

– Elkészítettük a Nemzeti Transzlációs Medicina Programot a magyar kormány számára. Ez az 500 oldalas dokumentum tartalmazza a szükséges lépéseket. Minden orvosképző egyetem, de kórházak, gyógyszercégek is támogatják. A programot benyújtottuk az Emberi Erőforrások Minisztériumába, valamint az Innovációs és Technológiai Minisztériumba is. Szakmailag felkészültek vagyunk. Például a Prof. Dr. Lengyel Csaba által vezetett SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központhoz tartozó Belgyógyászati Klinikán transzlációs csoport alakult. Rövidesen széles körben, több szakterületen és az orvosképzésben is elindul a munka. Feladat az információk terjesztése az egészségügyi ellátórendszerhez tartozó intézményekben és az azon kívüli szakemberek számára. A TM-ciklus kiépítése Budapesten is elkezdődik, a modellre az Amerikai Egyesült Államok is kíváncsi.

 

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotó: Herner Donát

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2021. október 11.

Ot_evet_laktam_varosodban_nyito

Hol tanult és hol lakott Radnóti Miklós szegedi egyetemistaként? Mely versei kötődnek Szegedhez? Ezekre a kérdésekre is választ kapott, aki részt vett az SZTE 25. Őszi Kulturális Fesztivál Radnóti emléksétáján. A program az alábbi „útmutatás” alapján megismételhető.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.