Idén júniusban a Szegedi Tudományegyetem ad otthont a European First Year Experience – EFYE Konferenciának. Bár a rendezvény nemzetközi hírű kutatókat és szakembereket vonultat fel, az idei év üzenete világosabb, mint valaha: a konferencia a hallgatókról szól, hallgatókkal épül, és hallgatói szemmel válik teljessé.
A Szegedi Tudományegyetem ÁOK Orvosi Vegytani Intézetének professzora egy olyan kutatáshoz írt publikációjával érdemelte ki az elismerést, amelynek segítségével új diagnosztikai módszereket és antibakteriális szereket fejleszthetnek ki. Az online díjátadón egy Nobel-díjjal kitüntetett biokémikus is előadást tartott.
Az elismerést a Nobel-díjasok és tehetséges diákok tizenhatodik alkalommal megszervezett találkozóján adták át, amelyet a járványhelyzet miatt idén online rendeztek meg ötven középiskola mintegy háromszáz diákja és tanáraik részvételével. A találkozón mások mellett a 2001-ben orvostudományi Nobel-díjjal kitüntetett Sir Richard Timothy Hunt brit biokémikus tartott előadást.
A Szent-Györgyi Talentum Díjat 2013-ban hozta létre az alapítvány. Az elismerésre érdemes kutatót a civil szervezet kuratóriuma az adott évben Szegedre látogató Nobel-díjas kutatókkal közösen választja ki. A díjat az elmúlt egy-két évben publikált, nemzetközi szinten is meghatározó felfedezésért adják át. Emellett feltétel, hogy a díjat olyan szegedi tudós kapja, aki – a díj névadójához, Szent-Györgyi Alberthez hasonlóan – a felfedezéséhez kapcsolódó kutatói munka jelentős részét a Tisza-parti városban végezte. Martinek Tamásnak az elismerést Proteinek sejtbe juttatása endocitózisba irányító szekvenciákkal című publikációjáért ítélték oda.
A professzor célja kutatócsoportjával olyan új, programozható szerkezetű, nem természetes eredetű építőelemekből felépülő makromolekulák – foldamerek - előállítása, melyek 3D szerkezete előrejelezhető és programozható. A fehérje-fehérje, illetve fehérje-szénhidrát kölcsönhatások befolyásolása ilyen kémiailag jól meghatározott tulajdonságú anyagokkal nagy kihívás, de nagyon ígéretes. Míg a kis molekulás hatóanyagok geometriájukból adódóan képtelenek beavatkozni ezekbe a kölcsönhatásokba, a megfelelő méretű antitest típusú gyógyszerek számos hátránnyal rendelkeznek. A professzor munkatársaival a foldamerekben mint mesterséges önrendeződő makromolekulákban látja a megoldást, hogy a protein kölcsönhatásokat kedvezően befolyásolhassák, diagnosztikus módszereket és új antibakteriális szereket fejlesszenek.
SZTEinfo
Fotó:Bobkó Anna
