József Attila, az SZTE egykori hallgatója nyomában a versünnepen

A Szeged alatt című költeményt az SZTE NKI újságíró gyakornokai mondták el 2021. április 11., a költészet napja alkalmából és tisztelgésül az SZTE alumnusa, a magyar irodalom egyik legnagyobb hatású alkotója, József Attila emlékére. (A videoklip megtekinthető a Szegedi Egyetem Magazin oldalon.)

KÖLTŐK TALÁLKOZÁSA

Szegedi Tisza part: Házitanítóskodott a makói diák, József Attila Kiszomboron. Ott írta 1922. augusztus 14-én a SZEGED ALATT című költeményét, amelyet már másnap elküldött Juhász Gyulának, levelét a szegedi Ipar utca 13. szám alá címezte.

Az egykori szegedi Palánk területén, az Ipar utca 13. szám alatt állt Juhász Gyula szülőháza, amelyet 1926-ban lebontottak, hogy helyén, az SZTE mai klinikakertjében fölépülhessen az egyetem sebészeti tömbje. Erre – a ma Szőkefalvi-Nagy Béla utca 6. szám alatti épület – falán emléktábla hívja föl a figyelmet.

JÓZSEF ATTILA SOROK A KÖVEKEN

Klauzál tér 9.: Az régi Európa Szálló (1882), 1951-től már az EDF Démász Zrt. székháza, úgy emlékezett meg József Attiláról, hogy az első „szegedi évében”, 1922 első felében írt NÉZEM A LÁMPÁT című versének néhány sorát díszburkolatban helyeztette el az épület előtti járdán, élmény szerezve az arra sétálóknak.

 

AZ ELSŐ SZEGEDI VERSEK

Deák Ferenc utca 22.: Szegeden először a Színház és Társaság című lap közölte nyomtatásban József Attila két versét.

Az 1922-ben III. évfolyamánál járó szegedi Színház és Társaság című „Színházi, moziművészeti és szépirodalmi képes lap” szerkesztősége az úgynevezett Beregi-házban működött. Ebbe a Deák Ferenc utca 22. szám alatti szecessziós épületbe a neves szegedi költő, Juhász Gyula kíséretében lépett be 1922 nyarán a makói gimnazista, József Attila. Megismerkedett Úr György szerkesztővel.

A Színház és Társaság című lap 1922. novemberi 3. számában a „József Attila versei” című ajánlóban Úr György azt írta: „Ma még ismeretlen név, de nemsokára a magyar lapok hosszú sora egymással fog versenyezni, hogy verseit közölhessék (…)”.

József Attilától az ŐSAPÁM és a TÁVOL ZONGORA MELLETT című költemény jelent meg először szegedi újságban. Verseit nyomtatásban látni akkora élményt jelentett, hogy a diákköltő levelet írt a gyámjának, hogy közölhesse: „A Parnasszusra is elindultam…”

Az első, Szegeden közölt vers, az Ősapám érdekessége, hogy azt Sz. Szigethy Vilmosnak, a Szegedi Híradó akkori szerkesztőjének, a Szeged (a mai Délmagyarország) későbbi tárca- és regényírójának ajánlotta az ifjú költő.

A Szegedi Híradó 1922. november 5-i számában nyomtatta ki – a SZEGED ALATT – című versen kívül A BÁNAT című József Attila-költeményt is.

 

AZ ELSŐ KÖTET

Apáthy utca 4.: Juhász Gyula mutatta be a 17 éves József Attilát a könyvkiadó Koroknay Józsefnek, akivel később a diákköltő is barátságot kötött. Koroknay könyvnyomtató műhelye a Templom (ma Dóm) tér 3. szám alatt (ma az SZTE Általános Orvostudományi Kar Apáthy-kollégiuma helyén) állt.

A szerény nyomtatóműhely vidéki viszonylatban páratlan kiadói tevékenységgel rendelkezett. Itt számtalan verse került nyomtatásra, köztük első kötete, a Szépség koldusa. Itt látott napvilágot 1922-ben a Lírai Antológia kötet is, amely az ifjú költő négy versét is tartalmazza.

Szegedre költözése és a Szegedi Tudományegyetemre (akkor Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemre) való beiratkozása után, Koroknay József itt látta vendégül míg meg nem találta első albérletét.

A Szépség koldusa című kötet 45 verséhez Juhász Gyula írt köszöntőt. E kötet első kiadását Móra Ferencnek 1922. december 17-én dedikálta. A Somogyi-könyvtár egykori igazgatójának ajánlott verskötetet a megyei bibliotéka a kincsei között őrzi – derül ki a Mesél a múlt című video-sorozatból, amely itt is megtekinthető.

 

TISZTELGÉS A MESTERNEK

Roosevelt tér 1-3.: A Kultúrpalotában (ma Móra Ferenc Múzeum) tartották 1923. május 20-án József Attila szegedi pártfogójának és példaképének, Juhász Gyulának negyedszázados költői jubileumát, amelyre számos akkori költő is meghívást kapott. A jeles alkalomra Juhász Gyulának írta A KOMOSZ ÉNEKE című szonettkoszorút.

A Kultúrpalota lépcsőin egy csoportkép is készült, amelyen az ifjú költő együtt látható – többek között – Juhász Gyulával, Móra Ferenccel, Babits Mihállyal, Kosztolányi Dezsővel és Szabó Lőrinccel.

 

SZAVALAT A MATINÉN

Vaszy Viktor tér 1.: Az egykori „Belvárosi Színház” (ma Szegedi Nemzeti Színház) épületében tartották az Igen folyóirat bemutatkozását. Az egyre ismertebbé váló költőt, József Attilát szegedi barátai hívták meg az új irodalmi lap íróinak matinéjára.

Az 1923. november 25-i eseményről két városi lap – a Szeged, illetve a Színház és Társaság – is beszámolt. Az utóbbi lapot tudósító Hont Ferenctől tudjuk, hogy József Attila több versét is elszavalta a rendezvényen, köztük a MEGFÁRADT EMBER címűt. „A színház termét majdnem megtöltő irodalombarát közönség mély csendben hallgatta lassú, erősen tagoló, kissé magyarázó, szinte tanító jellegű versmondását” – írta Hont Ferenc a szavaló költőről.

 

EGYETEMI OKTATÓK

Dugonics tér 13.: A Kolozsvárról száműzött, Szegeden 1921-ben befogadott Ferenc József Tudományegyetem rektori hivatala mellett a bölcsészeti kar a mai Dugonics tér 13. alatt működött. Itt adta be 1924. szeptember 3-án felvételi kérelmét. A szegedi egyetemi polgárok közé 1924. szeptember 19-én iktatták be.

Az épület első emeletén kialakított tantermekbe járt egyetemi előadásokra József Attila, a magyar-francia-filozófia szakos hallgató. Tanárai szerették: például az irodalomtörténész professzor Dézsi Lajos kimelkedően jó írásnak jellemezte a Csáti Demeter: Ének Pannónia megvételről című művéről írt dolgozatát. Dicsérték szorgalmas és kitartó munkáját, amelyről büszkén írt CURRICULUM VITAE című önéletrajzában is.

A Ferenc József Tudományegyetemet „ezekben az években állandóan a megszüntetés veszélye fenyegette”, fejlődését a gazdasági nehézségek, a nehéz megélhetési viszonyok visszavetették...

Az egyetemista József Attila és a nyelvész professzor Horger Antal közötti irodalomtörténeti jelentőségű vitára 1963 óta tábla emlékeztet az épület falán. A tábla felirata: „Én egész népemet fogom… tanítani!” Ebben az épületben kezdte egyetemi tanulmányait József Attila 1924-1925-ben.

A szegedi egyetem 1963-ban vette föl a költő nevét. Egy évvel később avatták föl József Attila egész alakos szobrát, Varga Miklós alkotását, amely a Dugonics tér felújításakor az SZTE központi épületének a sarkához került..

AZ ALBÉRLET

Brüsszeli körút 23.: Itt bérelte József Attila első „lakását”, miután Koroknay vendégszeretetével nem kívánt visszaélni.

Az első emeleten található első szobát özvegy Horesnyi Ferencnétől vette ki. Főbérlőjét az 1924. október 10-i keltezésű levelében úgy jellemezte, hogy „nagyon kedves, drága néni”.

Egyetemista éveit ebben a házban töltötte 1924 és 1925 között. Erről tanúskodik a márványból készült emléktábla, amelyet 1955-ben helyeztek el az épület falán.

 

INGYEN REGGELI

Klauzál tér 1.: A költő egyetemi évei alatt barátságokat kötött és pártfogókra lelt. Szerény életmódja mellett, leveleiben beszámolt arról nővérének, hogy nélkülözik, például „napokat eszik”. Ez egykori szobatársa, Horesnyi Antal szerint ebédmeghívásokat jelentett szeged gazdagabb rétegéhez. Például Koroknay József (saját kiadója), Pásztor József (a Szeged kiadója), Juhász Gyula titkárnője, de még Pick Jenő szalámigyáros is meghívta őt ebédre. A meghívásokat azonban, föltételezhetően böüszkeségből, rendszerint visszautasította.

József Attila a „Virágh Cukrászdában" minden nap szívesen elfogyasztotta azt a reggelit, amit mindig ingyen kapott az akkori tulajdonos, Virágh Béla támogatásának köszönhetően.

BARTÓK ZONGORAJÁTÉKA

Dózsa utca 1-3.: A Kass-szállóban (ma a Dózsa utca és a Stefánia találkozásánál) koncertezett 1925. április 2-án Bartók Béla.

Zongoraestjén Liszt, Beethoven, Chopin, Debussy és saját művei – Gyermekdarabok, Szvit, Román táncok – hangzottak el. A Szeged című lap közölte Lengyel Vilma újságíró kritikáját. Ezen a hangversenyen jelen volt József Attila is. Talán ez az est, Bartók zenéje ihlette a MEDVETÁNC (1932) című költeményét.

 

A TISZTA SZÍVVEL A PORONDON

Deák Ferenc utca 2.: A Szeged (ma Délmagyarország) című napilap szerkesztősége a „Főreáltanodával szemben”, míg a „Kiadóhivatal, kölcsönkönyvtár és jegyiroda” a Dugonics tér 11. számú (a tér és a Tisza Lajos körút találkozásánál álló) épületben kapott helyet.

A Szeged (ma Délmagyarország) című napilap 1925. március 25-i számában a Hírek közé sorolva jelentette meg József Attila: TISZTA SZÍVVEL című című versét.

A Törvényszék épület II. emeletén, a 102. és 105. ajtó mögött kapott helyet a Szegedi Új Nemzedék szerkesztősége.

Nekirontott a versnek és az azt közlő laptársának, a Szegednek a Szegedi Új Nemzedék 1925. március 29-én két írásában is. A vasárnapi lapszám „Sugdosó” című publicisztikáját és az „Egy megszívlelendő erkölcsi prédikáció” című kritikát olvasta József Attila nyelvész professzora is. Horger Antal egy nappal később, 1925. március 30-án, hétfőn megtartotta előadását, majd a Dugonics tér 13. szám alatti szobájába hívatta József Attilát és annak két diáktársát.

Az egyik szemtanút, az algyői iskolaigazgató, Fehér Ignác fiát, később a csongrádi gimnázium szeretett magyar szakos tanárát, Fehér Edét idézte a Tiszatáj 1951-es 2. száma:

„(…) Belépünk, közel megyünk az íróasztalhoz, ahol a professzor állva foglalatoskodik:

— Kérem, József úr, ön egy verset írt a Szeged múlt vasárnapi számába. Többek között azt írta, hogy se Istene, se hazája. És hogy ha kell, eladja magát és embert öl. Kérem, én a bölcsészeti kar álláspontját közlöm önnel: ön középiskolai tanár, ilyen felfogással nem lehet, ilyenre nem lehet oktatni a magyar ifjúságot. Ön elvégezheti a bölcsészeti tanulmányokat, de tanári oklevelet, míg én itt leszek, nem fog kapni.

— De professzor úr, mikor én ezt a verset írtam, már három napja nem ett…

— Kérem, a verse megjelent. Csak ennyit akartam önnel közölni.

Leült. Mentünk kifelé...”

Az egyetemi tanár véleményét a bölcsészettudományi kar nevében nyilvánította ki, anélkül, hogy kollégáival előzetesen konzultált volna.

Az elhíresült vitát József Attila: SZÜLETÉSNAPOMRA (1937) című verse és a Curriculum vitae is megörökíti..

Az „emberi méltóságában és költői öntudatában” mélyen sértett költő a második egyetemi szemesztert befejezte, majd szegedi tanulmányait megszakította.

Még Szegeden tartózkodott, amikor 1925. április 14-én a Színház és Társaság közölte két versét. Utolsó, Szegeden írt levele 1925. május 3-i keltezésű.

A bécsi egyetemre 1925. november 24-én iratkozott be a 21. éves József Attila...

 

 

SZTEinfo – Összeállította: Szorcsik Borbála, Újszászi Ilona

Fotók: Elekes Kristóf

Archív képek: internet

 

Forrás, további információ:

A Somogyi-könyvtár virtuális kiállítása József Attiláról: a „Nem én kiáltok” című tárlat az élettörténetből a 4 szegedi esztendő – 1922, 1923, 1924 és 1925 – tényeit dokumentálja.

Bartók és Szeged.

*

További verses összeállításaink:

 

Mérlegen Radnóti Miklós, a szegedi egyetemista 5 éve a költészet világnapja alkalmából

 

Versek a havasi esküvőn és Az őrült majom függelékeként

 

11 vers a szegedi egyetem egykori és mai polgáraitól az április 11.i költészet napi ünnepen

 

Az SZTE „Vers délben” programsorozatáról a magyar költészet napja alkalmából

 

József Attilától József Attiláig – Fölidézhető költemények, szavalatok az SZTE „Vers délben” program-sorozatából

Egyetemisták és professzorok a Dugonics téri szerkesztőségekben és kávéházban