Megmentette a Szent-Györgyi labort Banga Ilona

90 évvel ezelőtt, az 1929-1930. tanévben a szegedi „mathematikai és természettudományi karon” doktorált 4 fiatal között az egyetlen nő Banga Ilona.

 

 

„Bölcsészdoktor” és nő Szent-Györgyi laborjában

 

A „Beszámoló a szegedi M. Kir. Ferencz József-Tudományegyetem 1929/30. évi működéséről” című kiadványban rögzítették: a „mathematikai és természettudományi karon” Banga Ilona 1000 pengő „belföldi tudományos kutatói ösztöndíjban” részesült, illetve „Summa cum laude” eredménnyel tett „bölcsészdoktori szigorlatot”.

 

A szegedi egyetem Orvosi Vegytani Intézet 1930 és 1935 között a Kálvária tér 5. szám alatti iskolaépületben működött. Itt épített maga köré csapatot Szent-Györgyi Albert.

 

Az 1931/32. tanév jeles eseményeit felsoroló évkönyvben az egyetem orvostudományi kari „leltáránál” tűnik föl a kutatónő neve. „Dr. Banga Ilona a vegytani intézethez (…) díjtalan gyakornokká (…) 1931. ápr. 1-én” megválasztatott.

Alkalmazásának körülményeiről egykori munkatársa, Guba Ferenc dr. azt írta az Orvosi Hetilapban: „Szent-Györgyi, minthogy üres egyetemi állása az időben az Orvosi Vegytani Intézetben nem volt, 3 hónapos próbaidőre alkalmazta Banga Ilonát a Josuah Macy Alapítvány terhére. A 3 hónapból 3 hét lett, mert Szent-Györgyi annyira meg volt elégedve ’Iluska’ munkájával, hogy már a 21. napon véglegesítette” a „magángyakornokot”.

 

Eredményességéről sokat elárul, hogy az 1931/32-es évkönyvben Szent-Györgyi Albert neve alatt fölsorolt, de „a prof.” munkatársai által jegyzett 6 tanulmány közül 4 (a publikációk 67 százaléka) szerzőgárdájában szerepel a laborban dolgozó egyetlen kutatónő, Banga Ilona neve is.

 

A laborbeli munkakörülmények jelentősen javultak 1935-ben, amikor a Szent-Györgyi vezette csoport a Dóm téri új egyetemi épületbe költözött.

 

 

Sok munka, két kutatási téma, egy Nobel-díj

 

A 30-as években Szent-Györgyi Albert és munkatársai számára „két, egymással szorosan összefüggő kutatási téma kidolgozása volt terítéken: a C4 dikarboxisavak szerepének tisztázása a sejtlégzésben és a C-vitaminnak ezzel kapcsolatos jelentősége, illetve a C-vitamin kémiai mibenlétének felderítése” – összegzett Guba Ferenc dr. az Orvosi Hetilapban.

 

Cikkében a munka nagyságrendjét azzal érzékeltette, hogy elárulta: „a kellő mennyiségű kristályos C-vitamin előállításához tonnányi szegedi paprikát kellett feldolgozni”. Idézte Banga Ilonát is, aki a sejtlégzéssel kapcsolatos munkáról azt írta: „…a kísérleteket, amelyeket a legnagyobb részletekig, a maximális reprodukálhatóság eléréséig kellett kidolgozni… 6 Warburg edénybe, a 60 kísérletbe, összesen 360 izom szuszpenziót (a munka galambmell izom minták felhasználásával folyt) mértem be, míg 40 teljesen azonos eredményt kaptam”.

 

A laborbeli jó hangulatról árulkodnak a fotók.

A 30-as években többször is fényképezte Szent-Györgyi Albert munkatársait, köztük Banga Ilonát is Liebmann Béla. E fotókat közzétette az SZTE Klebelsberg Könyvtár a Banga Ilonáról készült Évfordulós Emlékcsarnok sorozatában.

A mestert és tanítványát ábrázoló egyik fénykép hátulján a következő szöveg olvasható: „Ez a kis leány dr. Banga Ilus. A külföld azt hiszi róla, írásaiból, tudományos értekezéseiről, hogy egy nagy szakállú 60 éves professzor. Angliába hívták meg és 6 ezer pengőt kap 5 hónapig tartó előadássorozataiért. Szent-Györgyi professzor asszisztense.”

Az SZTE Contenta repozitórium rendszerébe tartozó Képtár és Médiatékában Banga Ilona különböző korszakait jellemző 12 fotó itt megtekinthető.

 

A sok munka a C-vitaminos kutatási témában Nobel-díjat eredményezett 1937-ben. Szent-Györgyi Albert „Parika-díja” Szegedre irányította a tudósvilág figyelmét. Például: míg Banga Ilona 1937 előtt csak a bécsi és a nápolyi egyetemen tölthetett el 3-3 hónapot, addig a Nobel-díjas Szent-Györgyi laboratórium munkatársaként 6-6 hónapos tanulmányúton vehetett részt Liege és Oxford egyetemén.

 

„Szent-Györgyi professzor augusztus végén érkezik vissza Amerikából” – adta hírül a Délmagyarország 1939. július 12-én. A szegedi napilap munkatársa azt is megemlítette, hogy „Szent-Györgyi Albert dr. tavaly útra kelt, négy munkatársa: Gerendás Mihály dr., Banga Ilona dr., Laky Kálmán dr., és Straub F. Brunó dr. tanársegéd is elhagyta Szegedet, hogy Európa különböző tudományos intézeteiben dolgozzanak. A négy munkatárs küldetése egy év elteltével most nyert befejezést. Gerendás Mihály dr. a közelmúltban, Banga Ilona dr. pedig a múlt héten érkezett haza, de jönnek hamarosan Laky és Straub tanársegédek is, hogy mesterük érkezésénél teljes számban együtt legyenek.”

 

Az újságcikkből az is kiderül, hogy „Banga Ilona, aki Szent-Györgyi professzorral kelt együtt útra, és Belgiumba, Liége-be kísérte, majd Liége-ben maradt, és ott folytatott kísérleteket. Több dolgozata is megjelent, többek között egy általános feltűnést keltő munkáját közölte a ’Hoppé Seiler’s Zeitschrift für phisiologische Chemie’ című tudományos folyóirat a dioxin maleinsavról...”

 

 

Első nő a szegedi orvosi kar egyetemi magántanárai között

 

Rektorként jegyzi Szent-Györgyi Albert „A magyar királyi Horthy Miklós-Tudományegyetem Évkönyve az 1940/41. tanévről” című kiadványt. Az ottani címjegyzékből megtudjuk, hogy Banga Ilona magántanár, aki történetesen a Szentháromság út 6./a szám alatti ház egyik lakásban él.

 

Néhány oldallal odébb olvasható az elismerés időpontja és az is, hogy mely tárgykörben jeleskedett a Hódmezővásárhelyről Szegedre került kutatónő. „BANGA ILONA bölcsészetdoktor, orvosi vegytani intézeti tanársegéd. A Ferenc József-Tudományegyetemen „Az enzymek kémiája" c. tárgykör magántanára 1940. július 2., a Horthy Miklós-Tudományegyetemen 1941. augusztus 7. óta.”

 

Tehát 45 évvel azután, hogy királyi leirattal engedélyezték a nők felvételét egyes egyetemekre, Banga Ilona az egyetlen nő a szegedi orvosi kar egyetemi magántanárai között.

 

 

A II. világháború közepette is csúcson

 

Az egyetemi magántanár cím elismerése annak a heroikus munkának, amit a II. világháború éveiben is elvégzett Banga Ilona – és a hasonló címet elnyert Straub F. Brúnó – a Szent-Györgyi laborban.

 

„Egymás munkájának eredményét lesve és megvitatva, közös erőfeszítéssel, egy oázis kellemes légkörében, rövid 3 év éjt-nappalt összemosó munkával, sikerült a világon először egy életjelenségnek, a mozgás jelenségének, molekuláris szinten való megértéséhez közel jutni. A lényeg nagyon egyszerű: az izomrost mozgása két szerkezeti fehérjének (a miozinnak és az aktinnak), valamint néhány szervetlen ionnak és a közvetlen kémiai energiaforrást képviselõ ATP-nek a szabályozott kölcsönhatása.” – olvastuk Guba Ferenc Orvosi Hetilapban közzétett cikkében.

 

Az izomösszehúzódásos vizsgálatokról a Délmagyarország 1944. február 16-i számában „dr. Straub F. Brúnó egyetemi magántanár” előadása alapján számolt be.

„Előállított az izomból egy eddig ismeretlen fehérjét, az aktint, amely már régebben ismert myozinna együtt az izom összehúzódó alkotó részét képezi. Straub magántanár vázolta azokat a kísérleteit, amelyekből arra lehet következtetni, hogy ezen anyagok ismerete lehetővé teszi annak megértését, milyen vegyi folyamatok játszódnak le akkor, amikor idegingerület hatására az izom összehúzódik.

A nagy jelentőségű vizsgálatokról – mint Szent-Györgyi professzortól értesültünk –, a részletes beszámoló S. Krager kiadásában Bázelban rövidesen megjelenik. Néhány hét múlva viszont Szent-Györgyi professzor maga számol be az izom-összehúzódásra vonatkozó vizsgálatairól az Egyetem Barátai Egyesületének orvosi szakülése előtt, valamint rövidesen beszámol érdekes kísérleteiről dr. Banga Ilona egyetemi magántanár is, aki szintén Szent-Györgyi Albert munkatársa.”

 

 

A megszállóktól megmentett labor

 

A második világháború menetében ugyanúgy fordulatot hozott a német, majd a szovjet megszállás, mint ahogy nehéz helyzetet eredményezett a szegedi egyetem Orvosi Vegytani Intézete életében.

 

„Mialatt az egész világ égett körülöttünk, Szent-Györgyi Albert intézetében lázasan folyt a tudományos munka. Hatalmas jelentőségű kísérleteket folytattak, amelyek eredményével most akart Szent-Györgyi Albert a világ elé lépni. A munka kész, csak a nyomtatás hiányzik. Nagy halom korrektúrát vesz elő dr. Banga Ilona, s szinte meghatottan igazgatja a lapokat:

– Az izom-összehúzódásról szól, négyesztendei munkánk összefoglalása – mondja. – Meggyőződésem szerint kutató zsenije teljében volt a professzor úr, amikor ezen dolgoztunk. Olyan eredményeket hoztunk ki, amelyek átalakítják és új alapokra fektetik az izom-összehúzódásról alkotott összes eddigi elméleteket” – osztja a kutatónő lelkesedését a Délmagyarország 1944. december 17-i számában közölt cikk. Csányi Piroska újságíró vasárnapi riportjában kiemeli:

 

Az egyetlen fűthető helyiség „Szent-Györgyi Albert elárvult dolgozószobája”, mert nagy probléma 1944 telén a kályhahiány. „A kísérleti állatokat állandóan egyforma melegben kellene tartani s ez most szinte lehetetlen. Egyéb problémák is vannak, de ezek fontossága eltörpül amellett, hogy – Szent-Györgyi Albertről semmit sem tudnak…” – érzékelteti a helyzet lehetetlenségét a Délmagyarország cikke.

 

„Azért dolgozgatunk, — mondja bizakodó mosollyal a fiatal magántanárnő. — Legutóbb élesztőt gyártottunk és a klinikákat 80 százalékban elláttuk vele. Most pedig szeretnék berendezkedni az inzulingyártásra” – nyilatkozta a háborús viszonyok közepette is helytálló kutatónő.

 

„Ügyes húzással megvédte a Dóm téri laboratóriumot és felszerelését a vandál pusztítástól. (Kiíratta az intézet bejárataira, magyarul és oroszul, hogy a laborban fertőző anyag vizsgálata folyik, amelynek átvétele minden nap reggel 8-tól 10 óráig történik.) A keltett félelem elriasztotta a fosztogatni készülőket” – véli az Orvosi Hetilapban Banga Ilonáról cikket író egykori munkatárs, Guba Ferenc dr.

 

Az 1944/45. tanévet „leltározó” szegedi egyetemi évkönyv is leírja a változásokat: A Dóm téri Orvosi Vegytani Intézet igazgatója: „Szent-Györgyi Albert ny. r. tanár (1945. június 16-án a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem orvosi vegytani tanszékére kineveztetett); mb. vezető: dr. Banga Ilona magántanár; tanársegédek: dr. Banga Ilona, dr. Straub F. Brúnó (katonai szolgálat), dr. Laki Kálmán (katonai szolgálat), dr. Guba Ferenc; díjas gyakornok: Lakiné Kézdi Erzsébet. Visszatértek: dr. Straub F. Brúnó (igazolt), dr. Guba Ferenc (állásáról lemondott). Ideiglenes megbízást nyert tanársegédi állás ellátására: dr. Erdős Tamás (1944. november 1-től). Kezelőnő: Zétényi Margit; kisegítő szolga: Rózsa Bakacsi Antal, Farkas András, Zámbori András (utóbbi Szeged ostromakor lövéstől találva meghalt).”

 

Banga Ilona 15 éven át dolgozott a szegedi az Orvosi Vegytani Intézetben. Szent-Györgyi Albert emigrációját követően megváltozott kutatói érdeklődése, de új területén is maradandót alkotott, életműve a tudomány iránt elkötelezett kutató mintája.

 

SZTEinfo – Összeállította: Újszászi Ilona

Fotók: SZTE Klebelsberg Könyvtár

 

 

További információk Banga Ilonáról:

Tudósnaptár - História: Banga Ilona, Baló Józsefné (1906-1998), biokémikus egyetemi tanár

Miért nem lett második szegedi Nobel-díj?

 

 

További információ az SZTE Szent-Györgyi Albert Emlékoldalon:

Például 2020-ban:

Szent-Györgyi Albert képeskönyve is bővül az SZTE Klebelsberg Könyvtárban

„Szent-Györgyi Szegeden az egyetemi ifjúságnak is ideálja lett”

Versek a havasi esküvőn és Az őrült majom függelékeként

 

A szegedi egyetem Szent-Györgyi-féle Orvosi Vegytani Intézete tudományos teljesítményét 2012-ben tartott szabadegyetemi előadásán bemutatta az SZTE jelenlegi professzorai közül – többek között – Dux László, Hannus István, Szabó Gábor, Tóth Gábor is. Az előadások alapján készült tanulmányok elolvashatók a Szegedi Egyetemi Tudástár 1. – Szent-Györgyi Albert szellemi öröksége című kötetben, amelynek angol változata a Szegedi Egyetemi Tudástár 2. kötete – The intellectual heritage of Albert Szent-Györgyi címmel.