Versek a havasi esküvőn és Az őrült majom függelékeként

A sokoldalúságáról ismert Nobel-díjas tudós, a Szegedi Tudományegyetem egykori rektora, Szent-Györgyi Albert verset is írt.

Mikor, hol és milyen élmény hatására szavalta el saját költeményét Szent-Györgyi? Az SZTE legismertebb kutatója „költőként” 1943-ban mutatkozott be. Az anekdotát „(cs. p.)”, a Délmagyarország tudósítója cikkében örökítette meg.

 

 

„Isten szomszédságában”

 

77 évvel ezelőtt „nagy volt néhány szegedi turista meglepetése, amikor a Radnai-havasokban járva, egy primitív kis menedékházban, 1650 méter magasságban felfedezték Szent-Györgyi professzort, világhírű Nobel-díjasunkat, amint az ősnomádok életét éli, és hajnali 6 órától napáldozatig turistáskodásnak, a levegő és napfény élvezetének szenteli magát…” – kezdi az ismerőseitől hallott történetet „(cs.p.)”.

„Igen kedves epizódja volt a szegedi turisták ott-tartózkodásának az a havasi esküvő”, amelyen megjelent „Szent-Györgyi Albert professzor, sógornője és Kramár Jenő orvostanár társaságában. A borsabányai plébános, amikor megpillantotta a násznép között Szent-Györgyi Albertet, a házasulandókhoz intézett beszédének legnagyobb részét a magyar tudományosság Nobel-díjas kitűnőségének magasztalására fordította. (…) A másfélezer méter magasságban, Isten szomszédságában érces hangon emelte ki a magyar szellemi élet diadalát. Szent-Györgyi Albert tudományos munkásságát, mint az Isten különös kegyét, az emberi haladásba és felsőbbrendűségbe vetett hit eleven példáját.

A szép beszédre Szent-Györgyi Albert utánozhatatlanul kedves, elbájoló modorában és tudóshoz illő szerénységgel válaszolt. Elhárította magáról a sok díszítő jelzőt és dicséretet, ehelyett az új házaspárnak kívánt békét, boldogságot és sok szerencsét. Szent-Györgyi Albert egyébként ezúttal mutatkozott be először, mint – költő.

Rögtönzött, rendkívül szellemes versben szólt az új házasokhoz, hasonlóan a havasi esküvőkön szokásos rigmusos köszöntőkhöz. A Nobel-díjas tudóst, úgy is, mint költőt és úgy is, mint egyszerű, jóságos szívű embert lelkesen ünnepelte a havasi esküvő közönsége. (…)”

 

Ezt az alkalom és pillanat szülte Szent-Györgyi verset nem, de a Nobel-díjas tudós „kötővé avatása” történetének egyéb részleteit megismerhetjük, ha az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta rendszerében a DélmagyArchív repozitóriumba lépünk. Ott kinyitjuk a Délmagyarország 1943. augusztus 24-én megjelent számának digitalizált változatát, amelyben Az ősnomádok életét éli egy havasi kunyhóban Szent-Györgyi Albert című cikket, a magyar költészet napját is ünnepelve, elolvashatjuk.

A fenti cikk megtalálható a Szegedi Egyetemi Tudástár 3. – Szent-Györgyi Albert a Délmagyarországban és a New York Timesban című kötetben is.

 

 

„Vétkesek közt…”

 

Vajon mit olvasott, mely költők verseit tartotta figyelemre méltónak az alkalmanként rímekkel is próbálkozó Szent-Györgyi Albert?

 

Az orvos és vegyész doktorátussal rendelkező tudós valószínűleg kézbe vette Telekes Béla egykori hódmezővásárhelyi polgári-iskolai tanár kötetét. Az 1937. december 2-án kelt levél szerint az akkor már a fővárosban élő költő és műfordító a Nobel-díj átadására utazó Szent-Györgyi Albert figyelmébe ajánlotta saját kötetét. Sőt: megjelölte két versét. A „Ki gondol arra?” vagy a „Huj-huj hulla úr...” című költeményt látta szerzője méltónak „a magyar nyelv elszigeteltségéből kiszabadítani” úgy, hogy Szent-Györgyi el- és felolvassa Stockholmban, a békemozgalom szolgálatára – tudtuk meg a szegedi egyetem történetével foglalkozó két kutató, Szabó Tibor – Zallár Andor: Szent-Györgyi Albert Szegeden és a Szent-Györgyi gyűjtemény című füzetéből.

 

A „The Crazy Ape” – „Az őrült majom” – címmel írt békaszózat szerzőjeként mutatja be a New York Times 1970. február 20-i száma a 76 éves Nobel-díjas tudóst. Robert Reinhold tudósításában érzékelteti az „elromlott világban” és az „amerikai csodában” csalódott kutató hangulatát is:

„…Az ember egy különös állat” – mondta elmélázva, és végigsimította kezével napbarnított arcát és ezüstfehér haját. „A világ legtöbb részén a gyerekek fele éhesen fekszik le, mi meg dollármilliárdokat költünk szemétre – tankokhoz szükséges acélra és vasra. Valamennyien bűnösök vagyunk. Ahogy egy magyar vers mondja: »Vétkesek közt cinkos, aki néma«.

Mindezek a gondolatok és még mások is megjelennek könyv formájában is, Az őrült majom című műben, amelyet dr. Szent-Györgyi nemrégiben fejezett be, és amelyet a New York-i Philosophical Library ad ki”.

E tudósításából kiderül, hogy Szent-Györgyi számára is fontos üzenetet hordoz Babits Mihály: Jónás könyve című költeménye.

(A New York Times cikk teljes terjedelmében elolvasható a Szegedi Egyetemi Tudástár 3. – Szent-Györgyi Albert a Délmagyarországban és a New York Timesban című kötetben. A cikkgyűjtemény lapozható formában itt érhető el.)

 

Miért az ima?

 

„Képes lesz-e túlélni az emberiség a ma élő emberek mesterkedéseit, akik – úgy látszik – gyakran inkább őrült majomként, mint épeszű emberként cselekszenek?” – kérdezte 50 évvel ezelőtt Szent-Györgyi Albert: Az őrült majom előszavában. Az 1970-ben feltett kérdésnek különös aktualitást ad az új koronavírus okozta COVID-19-világjárvány. E háborúellenes könyve utószavában kijelenti: „Az emberiség keresztúthoz érkezett…”

Ezt a különös, a szerző által „Az ifjúságnak” ajánlott kötetet még egyedibbé teszi, hogy abban „Függelék: Psalmus Humánus és hat imádság”…

Eredetileg angolul írta, kezdte versfüzérét Szent-Györgyi:

„PSALMUS HUMANUS

Lord, who are You?

My strict Father,

Or my loving Mother?

Whose womb bore the Universe?

Are you the Universe itself?

Or, the Law, which dominates it?

Is the only reason you created life to untie it again?

Did you create me or did I create You?

To escape from my loneliness and my responsibility?

God! I don’t know, who you are,

But I cry to You in my great troubles,

Frightened by myself and my fellow men!

Maybe you don’t even understand my words,

But perceive my speechless song.

(…)”

 

(Angolul a Psalmus Humanus utáni 6 ima közül az első, a negyedik, az ötödik itt olvasható.)

 

A versfüzér első 14 sora Beney Zsuzsa fordításában:

„PSALMUS HUMANUS

Uram, ki vagy Te?

Szigorú apám?

Vagy szerető anyám vagy?

Aki a Mindenséget szülte meg?

Maga a Mindenség?

Törvénye mely irányít?

Életet teremtettél, hogy visszavedd?

Teremtőm-e, vagy én alkottalak

Megosztani magányom és felelősségemet?

 

Isten! Nem tudom, hogy ki vagy,

De Tehozzád kiáltok gondjaimban,

Félek magamtól, embertársaimtól!

Lehet, hogy nem érted szavaimat,

De hangjaim szótalan is elérnek.

(…)”

 

Szent-Györgyi Albert PSALMUS HUMANUS vers-folyamának 6 imája: Első zsoltár: ISTEN; Második zsoltár: VEZETŐK; Harmadik zsoltár: A SZÍV ÉS ELME; Negyedik zsoltár: ENERGIA ÉS SEBESSÉG; Ötödik zsoltár: A FÖLD; Hatodik zsoltár: A GYERMEK

 

Hírt ad egykori Nobel-díjas rektor verséről a Szegedi Egyetem című lap 1965. február 23-i száma Psalmus Humanus című cikkében.

„Szegeden sokan jól emlékeznek még az egyetem egykori professzorára, aki humanista gondolkodásával, jó kedélyével s tudósi lelkiismeretességével népszerű volt mind a hallgatóság, mind az egyetemi oktatók, akkori kollegái körében. Szegedről indult el a világhír felé az Amerikában élő neves magyar tudós, a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert professzor, aki újabban a rák kutatása területén hívta fel magára a világ közvéleményének érdeklődését. Szent-Györgyi professzor ma is hű humanista eszméihez. A haladó gondolkodású amerikai tudósok egyik vezéregyénisége, a világbéke megteremtése eszméjének híve. Nemrégiben a világ rádióállomásai – köztük a Kossuth Rádió is – sugározták annak a művészi értékű, versciklusnak néhány darabját, amelyet „Psalmus Humánus” címmel Szent-Györgyi Albert írt s egyik munkatársa komponált hozzá a versek hangulatát tükröző lendületet kísérőzenét. Szent-Györgyi professzor a versciklust eljuttatta Lyndon Johnsonnak, az Egyesült Államok elnökének is.”

 

Szent-Györgyi Psalmus Humanus és hat ima című teljes vers-füzérét többen, így például Beney Zsuzsa, Csillag Veronika, Szabó Elek tette át magyar nyelvre. Szent-Györgyi Albert e művének 3 magyar változata a Ponticulus Hungaricus 2019. júliusi számában, itt olvasható.

 

 

Az „istenfélő ember” zsoltára

 

Ötven éve, 1970-ben írta meg Szent-Györgyi Albert a „The Crazy Ape” című művét. Az ottani Függelék „Szent-Györgyi Albert versei” címmel 7 évvel később, a Vigilia 1977/12. számában jelent meg először magyar nyelven, Csillag Veronika fordításában. Szállási Árpád orvos és orvos-történész az alábbi sorokkal ajánlotta az olvasónak Szent-Györgyi Albert verseit:

„… Egy nagy természettudós verseket ír, amelyeknek nem a név ad rangot, nem kuriózumok, önmagukért érvelnek, állják meg költői helyüket. Köszöntve kívánunk híres tudósunknak, az eddig „rangrejtett” költőnek további termékeny éveket laboratóriumában és a költészetben egyaránt”.

 

31 éve, 1989-ben fordította le Szabó Elek, s jelentette meg először magyarul a Magvető Kiadó a Gyorsuló idő sorozatában Szent-Györgyi Albert: Az őrült majom című békeiratát, függelékében Psalmus Humanus és hat imádság címmel a verseket.

 

„A Psalmus Humanus, istenfélő ember által mondott zsoltár” – írta Pál József irodalomtörténész 2012-ben. Az SZTE Szent-Györgyi-emlékévben tartott könyvheti előadás nyomán írt tanulmányában arra is emlékeztet, hogy „Egy rádióinterjúban megkérték Szent-Györgyit, beszéljen saját istenhitéről: "Nem vallásos, hanem istenfélő ember vagyok... Egy vallásos ember meg tudja mondani, hogy ki az Istene, hogy hol van Isten, hogy az én Istenem más, mint a te Istened. Egy istenfélő ember csodálattal tekint fel és azt kérdezi, mi az, hogy Isten? És azt is szeretném tudni, hogy valójában, mit jelent a ’teremtés’! Egy istenfélő embert mélyen áthat a természet és a teremtés nagyszerűsége." Az önmagával, a megismerés korlátaival állandóan küzdő tudós nemigen tud nem kapcsolatba kerülni valamilyen módon azzal, aki vagy ami a megismerhetőn túl van. Zsoltárokat énekel neki, mint tette ezt egykor Dávid király. Különösen élete válságos pillanataiban. A versek 1964 nyarán születtek, második felesége, Márta halála utáni hónapokban, amikor a tudós súlyos lelki krízisen ment keresztül…”

 

Pál József Szent-Györgyi Albert verseiről című tanulmánya teljes terjedelmében elolvasható a Szegedi Egyetemi Tudástár 1. – Szent-Györgyi Albert szellemi öröksége című kötetében az SZTE Klebelsberg Könyvtár gyűjteményében is. A kötetből kiemelt tanulmány Pál József: Szent-Györgyi Albert verseiről címmel ugyancsak fellelhető az SZTE Klebelsberg Könyvtár digitalizált anyagai között. A dolgozat angol nyelvű változata About Albert Szent-Györgyi’s Poems címmel is elérhető.

 

Szent-Györgyi Albert költői műveinek különös távlatot ad a 2020 tavaszán Magyarországot is elért COVID-19-pandémia, amikor „sosemvolt módon” kell megélnünk a hétköznapokat, de a magyar költészet napját és húsvét ünnepét is.

 

SZTEinfo – Összeállította: Újszászi Ilona

Archív fotók: SZTE Klebelsberg Könyvtár

 

 

További információ az SZTE Hírportál SZTE Szent-Györgyi Albert Emlékoldalon: www.u-szeged.hu/szentgyorgyi

*

További verses összeállításaink:

11 vers a szegedi egyetem egykori és mai polgáraitól az április 11-i költészet napi ünnepen

Az SZTE „Vers délben” programsorozatáról a magyar költészet napja alkalmából

József Attilától József Attiláig – Fölidézhető költemények, szavalatok az SZTE „Vers délben” program-sorozatából

Egyetemisták és professzorok a Dugonics téri szerkesztőségekben és kávéházban