SZTE Info

ELI ALPS

Benyújtották az ELI-ERIC megalapítására vonatkozó kérvényt

A szegedi ELI -ALPS Lézeres Kutatóintézet szempontjából is igen fontos mérföldkőnek tekinthető az, hogy 2020. május közepén az ELI projekt koordinációjával megbízott cseh szakemberek, Csehország, Magyarország, Olaszország és Litvánia, mint alapító tagok képviseletében, Brüsszelben benyújtották az ELI-ERIC megalapítására vonatkozó kérvényt.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A tudomány fejlődésének szükségszerű következménye, hogy a tudományos nagyberendezések beruházási, költségei olyan mértékben megnőnek, hogy ezek előteremtéséhez elengedhetetlenek a nemzetközi együttműködések. Ezt felismerve az EU illetékes szervei létrehozták az úgynevezett European Research Infrastructure Consortium (ERIC) formát, ami arra szolgál, hogy jogi-adminisztratív keretet biztosítson az adott nagyberendezés nemzetközi működtetéséhez.


Ezért az ELI projekt szempontjából is igen fontos mérföldkőnek tekinthető az, hogy 2020. május közepén a koordinációval megbízott cseh szakemberek Csehország, Magyarország, Olaszország és Litvánia, mint alapító tagok képviseletében Brüsszelben benyújtották az ELI-ERIC megalapítására vonatkozó kérvényt. „Ez a kérvény, egy tervezéssel és építéssel eltöltött évtized után, igen fontos mérföldkő” – kommentálta az eseményt Prágában Allen Weeks az ELI Delivery Consortium főigazgatója. Hozzátette: „így végre lehetőség lesz arra, hogy a megalakítandó ERIC koordinálja a közös felhasználói programokat és a technikai működést”.


Az ELI több szempontból első. Nemcsak a benne működő berendezések unikálisak, hanem ez az első tudományos nagyberendezés, ami új Európai Uniós tagállamokban épül, és ez az első úgynevezett elosztott infrastruktúra, ami nem egy földrajzi helyen, hanem egyenrangú létesítményekként több országban épül. Ez utóbbi különösen aláhúzza az ERIC megalakításának fontosságát, hiszen a több telephely ellenére a felhasználói közösség számára az ELI-nek egységesen kell megjelennie.

 

Sokak számára külön üzenete van annak, hogy az ELI-ERIC megalakítására vonatkozó javaslat éppen a lézerek felfedezésnek 60. évfordulóján öltött hivatalos formát, hiszen a vezető európai lézerfizikusok – köztük Gerard Mourouval, aki az ELI-hez is nélkülözhetetlen felfedezéséért 2018-ban Nobel-díjat kapott –, kezdeményezésére megfogalmazódott ELI projekt fő célja az, hogy a következő évtizedben meghatározó módon járuljon hozzá a lézerfizika fejlődéséhez.


Az ELI-ALPS kutatóközpontról korábban írtuk az SZTE Hírportálján:

Virtuálisan nyílt meg az ELI-ALPS látogatóközpont

Tudományos park épül az ELI körül

Milyen feladat vár Szabó Gáborra, az SZTE professzorára az ELI-ALPS igazgatójaként?

Munkára fogták a kutatók az ELI-ALPS lézernyalábjait

A szegedi egyetemen a szuperlézerről beszélt a Nobel-díjas fizikus, Gérard Mourou

Nyári iskola az ELI-ALPS Kutatóintézetben

Megérkezett az első két lézerberendezés az ELI-ALPS kutatóközpontba

Forradalmasítja a kutatást az ELI-ALPS, az attoszekundumos fényimpulzus forrás

Elkészült a szegedi lézerközpont épületkomplexuma

Hamarosan elkészül az ELI-ALPS öt lézerre váró kutatóközpontjának épületegyüttese

ELI-ALPS: A lézeres kutatás jövője

Szegeden tanácskoztak az ELI-ALPS lézerközpont leendő felhasználói

Miniszterelnöki vizit az szegedi egyetemen, ELI-alapkőletétel

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. május 26.

IMG_9666

Marton Ákos Barnabás és Vinkó Leó fiatal festőművészek, mindketten a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar rajz szakán végeztek. Évek óta alkotnak együtt, és dekorálnak: szórakozóhelyeken, fürdőben és épületek hatalmas tűzfalain csodálhatjuk meg monumentális munkáikat. Az alkotópárossal aktuális megbízásuk helyszínén beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.