SZTE Info

Kiemelt_SZG_ELI

Milyen feladat vár Szabó Gáborra, az SZTE professzorára az ELI-ALPS igazgatójaként?

A világ első civil, több telephelyű lézeres kutatóintézete az ELI. „Magyarország és a magyar tudományos közösség számára egyedülálló lehetőséget jelent, hogy európai együttműködéssel ilyen kimagasló nemzetközi kutatóközpont létrehozásában vehet részt” – nyilatkozta az SZTE professzora, Szabó Gábor akadémikus az ELI-ALPS igazgatójává való kinevezésekor. Az SZTE polgárai arra is kíváncsiak, miként képzeli el az egyetem és a lézeres kutatóintézet együttműködését.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

„Szabó Gábor akadémikust nevezték ki az ELI-ALPS lézeres kutatóközpont élére, a Szegedi Tudományegyetem korábbi rektora 2020. január 1-jétől irányítja majd az intézetet…” Az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleményben nyilvánosságra hozott döntését egyetemi berkekben magától értetődőnek vették. Azért is, mert mondhatjuk: Szabó Gábor az ELI egyik „ötletgazdája?

– Az „ötletgazda” kifejezés nem felel meg a valóságnak. Az ELI, az Extreme Light Infrastructure ötlete Gérard Mourou fizikustól származik. Amerikából hazatérve vetette föl, hogy a lézerfizika területén Európa fölzárkózásához szükséges lenne a tudományt, a kutatást szolgáló infrastruktúrára. Konkrétan az ELI-vel én 2006 óta foglalkozom, amióta hivatalosan létezik az ELI-t előkészítő projekt.


_MG_4584

 

 

Az ELI projekt és a szegedi lézerfizikusok

 

A nemzetközi ELI projekt idővonala, a fordulatokat megalapozó tudományos dokumentumok az eli-alps.hu honlapjáról elérhetőek, letölthetőek. Ezek a lenyomatai annak a tudományos pályázati folyamatnak, amelynek köszönhetően megszületett az ELI. Ebben az előkészítő folyamatban 2006 és 2010 között ön és más lézerfizikusok aktív szerepet játszottak. Hogyhogy?

– Mert a szegedi lézereseket nem lehetett kihagyni e projektből. Ma már az érintetteket is emlékeztetni kell arra, hogy 13 európai ország vett részt az ELI megtervezésében, amelynek részletes eredményeit tartalmazza az úgynevezett Fehér Könyv. AZ EU keretprogram támogatását elnyert konzorcium szakmai vezetője a Nobel-díjas Gérard Mourou volt, helyettes projektmenedzsere az SZTE lézerfizikusa, Osvay Károly, aki jó ideig hetente ingázott Párizs és Szeged között: ott az ELI-PP ügyeit intézte, itt az egyetemen oktatott. Az ELI helyszínének kiválasztásakor, 2009 tavaszán gyorsultak föl az események, ugyanis Magyarország is benyújtotta pályázatát. Ennek kormányzati oldalát Lippényi Tivadar, az NKTH elnökhelyettese, a szakmai részét én prezentáltam. 2009 októberében, Prágában döntött úgy a 13 országot reprezentáló konzorcium, hogy nem egyetlen helyszínen hozzák létre az ELI-t, hanem 3 ország, Csehország, Magyarország és Románia építhet meg egy-egy intézményt.


_MG_8218

 

Végül az Extreme Light Infrastructure a világ első, nemzetközi kutatásra létrehozott felhasználói létesítményének alapító ünnepségét 2013. április 11-én tartották Brüsszelben. Az ELI Delivery Consortium (ELI-DC) ernyője alatt páneurópai összefogással jött létre a három – csehországi, romániai és magyarországi – pillérből álló lézeres kutatási projekt. A prágai ELI-Beamlines, a măgurele-i ELI-NP és a szegedi ELI-ALPS megépítéséhez a forrásokat az Európai Unió és az adott ország költségvetése biztosította. 2018-ban fölállt az ELI-ERIC, az ELI egészét irányító konzorcium… Ezt a folyamatot 2010 óta ön, mint az ELI-ALPS lézeres kutató központ tudományos tanácsadó testületének a tagja is figyelemmel kísérte. 2020-tól, az ELI-ALPS új igazgatójaként mi lesz a legfontosabb feladata?

– Az ERIC, vagyis az European Research Infrastructure Consortium összerakása.

 

Itt szüksége lesz-e az ELI indításakor is hasznossá lett diplomáciai érzékére és tapasztalatára?

– Az ERIC-en belül tisztázni szükséges a viszonyokat, hiszen miközben az ELI projekt pillérei – a cseh, a román és a magyar intézmény – versenyben is állnak egymással, szorsan együtt kell működniük. Most a legfontosabb, hogy a cseh kollégákkal együtt kidolgozzuk azt, hogy az egyéb résztvevőkkel, például a németekkel, a franciákkal és az angolokkal hogyan tudunk együttműködni. Ha Prága és Szeged nem tud megfelelő kollaborációt kialakítani, akkor kifelé is hiteltelenek leszünk.


_MG_1070

 

 

A próbaüzemtől a „teljes készültségig”

 

A szegedi intézet a világ legnagyobb csúcsintenzitású impulzusait előállító intézmények közül is kitűnik az egy másodperc alatt előállított legtöbb, és egyúttal időben legrövidebb impulzusaival. Mit tud ma és milyen szintre juthat az ELI-ALPS kutatóközpont?

– A cél adott: az úgynevezett Fehér Könyv részletezi, hogy teljes készültségében mit tud majd nyújtani az ELI-ALPS. E végső paramétereket még nem érte el a szegedi lézeres kutatóintézet. Összességében a lézeres berendezések üzembe állítása 60 százaléknál tart. Az ELI-ALPS egészének 100%-os működését 2022-re kell elérnünk. Ám e próbaüzemnek nevezhető jelenlegi szakaszban a már működő lézerekkel elkezdtek dolgozni. A kísérletezéshez azonban a lézereken kívül egyéb berendezésekre, műszerekre is szükség van. Mert az ELI-ALPS szolgáltatásait felhasználó kutatót a kombináció vonzza ide. Vagyis a felhasználó nem „világcsúcsokat” szeretne az itteni kivételes lézerekkel fölállítani, hanem el akar végezni egy olyan mérést, ami máshol nem lehetséges. Ehhez a megbízhatóan működő és unikális paraméterekkel rendelkező lézerberendezések mellett olyan detektorokra, műszerekre van szüksége, amelyekkel elvégezhető az adott feladat. De legalább ilyen fontos a tudás is. Az ide érkező, különböző tudományterületeket képviselő kutatóknak a felvetett problémáik megoldásához, a kutatási terv kidolgozásához is segítséget kell kapniuk az ELI-ALPS munkatársaitól.


IMG_4241

 

A próbaüzemben eddig hogyan hasznosult az ELI-ALPS-beli tudás?

– Tudomásom szerint az eddigi kísérletek körülményeivel és eredményeivel elégedettek a vendég kutatók. Sőt: 2019 második felében megjelent az első olyan publikáció a rangos Physical Review Letters című folyóiratban, amelyhez az itteni mérések adták az alapot. Eddig az ELI-ALPS úgy működött, mint egy klasszikus kutatóintézet: saját feladatait kellett megoldania. Ennek része, hogy működjön az élvonalbeli lézeres technológia, amihez nagyon sokszor fejlesztési projektekre is szükség volt. Most kell azokra a kérdésekre választ találni, hogy miként szerzünk felhasználókat, e vendég kutatókat miként tudjuk úgy kiszolgálni, hogy az eredményeikkel egy jövőbeli konferencián vagy publikációban reklámozzák az ELI-ALPS egészét is a következő kutatók számára. Ez nem könnyű átmenet.


IMG_2547

 

Az igazgatói kinevezését indokoló sajtóközleményben az ITM hangsúlyozta: az ELI-ALPS jelentősége „az anyagtudományban, az orvostudományban, a fizikában, a kémiában és a biológiában, valamint a környezetvédelem területén is kiemelkedő. Az itt elvégzett kutatások a rákgyógyítás, a 4D képalkotás, az orvoslás, az éghajlattan és az energetika területén is óriási változásokat hozhatnak és számos új kutatási területet nyithatnak meg a jövőben.” Hogyan lehet majd igénybe venni 2022 után a „teljes készültségű” ELI-ALPS szolgáltatásait?

– A kutató pályázatot nyújt be az ERIC-hez. Az ERIC nemzetközi tudományos bizottsága elbírálja a pályázatot. Megállapítják, hogy az ELI mely egységénél végezhető el a pályázatban vázolt feladat. Ha e feladat megoldásához az ELI-ALPS berendezései és szolgáltatásai nyújtanak lehetőséget, akkor itt megjelenik a kutató, akinek minden lehetőségünkkel segítünk a problémái megoldásában.


_MG_8130

 

 

Az egyetem szövetében

 

Ön az ELI születésétől ismeri a folyamatokat, tudja, az ELI-ALPS mire képes. A szegedi egyetem szövetét hallgató korától kezdve, majd oktatóként és kutatóként, az SZTE rektoraként dolgozva olyan részletekig ismeri, mint kevesen. Az ELI-ALPS kutatóközpont és például az SZTE Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatóság között már létezik együttműködés. Az ELI-ALPS új igazgatójaként mit tervez: miként bővíthető az ELI projekt és az SZTE közötti együttműködés?

– Hosszú folyamat eredményeként, nagyon sok területen bővíthető ez a már létező kooperáció. Az egyetem erőforrásait ismerem, ezért remélem, hogy a szegedi lézeres kutatóközponttal való együttműködés hatékonyságát növelhetem. Például a külföldi kutatók fogadásával kapcsolatos adminisztratív ügyek koordinációjában. Továbbá: a kutatókkal ide érkező családtagok, a gyerekeik idegen nyelvű közoktatásának helyszíne lehet az egyetemi óvoda, a gyakorló általános iskola, a gimnázium. De abban is biztos vagyok, hogy az egyetemisták bekapcsolása új színt vihet az ELI-ALPS életébe. Például az ELI-ALPS épületbeli „agy” körül olyan ismeretterjesztő vitrineket lehetne elhelyezni, vagy olyan kísérleteket lehetne bemutatni, amelyek kidolgozására pályázatot hirdethetnénk a hallgatók körében. Sőt, belátható: a megújuló energiával való ellátásban akkor, ha az ELI-ALPS és az ELI Science Park együtt jelenik meg felhasználóként, jobban tervezhető rendszert lehet kialakítani. Mindezt transzparensen, átlátható folyamatként képzelem el. Az együttműködésnek a bejáratott útvonalain pedig majd elindulhatnak a Science Parkba települő cégek külföldi munkatársai is.


_MG_7618

 

A nukleáris hulladékok kezelésére megoldást kínáló transzmutációs projekten kívül az ELI-ALPS végez-e saját kutatásokat?

– A transzmutációs projekt megvalósítása a szegedi ELI-ben történik, de a felhasználó az SZTE. Ám az ELI-ALPS nem adhatja föl soha a házon belüli kutatási témákkal való foglalkozást. Így biztosítható az élvonalbeli technológiák ismerete. Az így megszerzett rutin teszi lehetővé, hogy az ELI-ALPS a vendég kutatók számára minőségi szolgáltatásokat nyújtson.

 

Az igazgatói kinevezését hírelő online és közösségi médiumok kommentelői is föltették a kérdés: milyen feladatoktól, tisztségektől kell megválnia az akadémikus Szabó Gábornak, az SZTE professzorának, a Magyar Innovációs Szövetség elnökének…?

– …Lemondok a transzmutációs projektben az egyetemhez kötődő szerepemről, mert összeférhetetlen, hogy egy projekten belül a felhasználót és a „szolgáltatót”, azaz az ELI-ALPS kutatóközpontot is képviselem. A nagy lelkesedéssel vitt kutatói projektjeim közül az ELI-hez nem kötődőeket, például a fotoakusztikus méréstechnikát folytatom. Csökkentenem kell majd valamelyest az egyetemi oktatói feladatokat, de például változatlanul szeretném megtartani a Mechanika előadásaimat. Az ELI körüli Science Park projekt továbbvitele a feladatom maradt Rovó rektor úr kérésére. Úgy vélem, e téren is megtalálom azokat a szinergiákat, amelyekhez ismerni kell mindkét oldalt. Tehát változatlanul elérhető leszek az SZTE Dugonics téri épületében is. A többi megbízatásom, például 2007 óta a MISZ elnöki, vagy 2017 óta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Innovációs Kollégiuma társelnöki posztjával összefüggő ügyek hatékony kezelésében nagy gyakorlatot szereztem a rektori időszakban. Az ekkor kidolgozott módszer alapján viszem az egyéb megbízatásokkal járó feladatokat az ELI-ALPS igazgatójaként.

 

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotók: Bobkó Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. május 26.

IMG_9666

Marton Ákos Barnabás és Vinkó Leó fiatal festőművészek, mindketten a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar rajz szakán végeztek. Évek óta alkotnak együtt, és dekorálnak: szórakozóhelyeken, fürdőben és épületek hatalmas tűzfalain csodálhatjuk meg monumentális munkáikat. Az alkotópárossal aktuális megbízásuk helyszínén beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.