Szegeden tanácskoztak az ELI-ALPS lézerközpont leendő felhasználói

A Szegeden épülő ELI-ALPS lézerközpont leendő tudományos partnereinek tartottak nemzetközi konferenciát az „ELI lézer kutatóközpont megvalósítása (ELI-ALPS) nagyprojekt 1. fázis” című GOP-1.1.1-12/B-2012-0001 azonosítószámú projekt keretében 2014. szeptember 11-én Szegeden. A világ minden részéről csaknem 200 tudós érkezett az eseményre, ahol az ELI-ALPS menedzsmentje és felkért világhírű professzorok mutatták be az Európában is egyedülálló módszerrel épülő centrum adta tudományos lehetőségeket. Javaslatokat is vártak annak érdekében, hogy egy olyan lézerközpont épüljön Szegeden, amit a beköltöző tudós csoportok a lehető leghatékonyabban és legeredményesebben tudnak használni rögtön a 2015 végi átadását követően.

Látványos szakaszában az építkezés

Lehrner Lóránt, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezetője az eseményen elárulta: az építkezés nagyon jó ütemben halad. – Látványos szakaszába ért a beruházás, a B, C, D épületrésznél támfalak falhúzásánál tartanak a kollégák, és elkezdődött az ELI-ALPS-hoz bevezető út építése is. Folyamatosan zajlik a munkatársak felvétele, főleg kutatókat, mérnököket csábítunk a lézerközpont csapatába, és két divízióvezetőt is keresünk a tudományos menedzsmentbe. Célunk, hogy már az indulásra a világ egyik legjobb kutatóintézetévé váljon a szegedi ELI-ALPS – fogalmazott. Az ügyvezető nagy eredménynek tartja, hogy a még el nem készült kutatóintézet hívására mintegy 200 leendő felhasználó jelent meg a tanácskozáson, jelezve: érdeklődik az iránt, ami az ELI-vel történik.

– Nagy megbecsülés és elismerés az ELI-ben dolgozó kollégáknak, hogy már most sikerült idehozni a világ vezető egyetemeinek, kutatóintézeteinek, kutatócsoportjainak munkatársait Ausztráliától kezdve Japánig, Dél-Koreáig és az USA-ig, akik megszemlélhetik, tudományos-műszaki oldalról hol tart a szegedi ELI-ALPS. Természetesen arról is egyeztettünk velük, hogy ők mit szeretnének, hogyan képzelik el az ELI-ben a tudományos munkát, mire fektessünk nagyobb hangsúlyt. Közös érdek, hogy már az induláskor olyan technológiát biztosítsunk, melynek révén komoly kutatási eredmények születhetnek – mondta Lehrner Lóránt.

Minden egy helyen Szegeden

Osvay Károly kutatási-technológiai igazgató hozzáfűzte: a Novotel Hotelben tartott workshopon a nemzetközi tudományos közönséget tájékoztatták az ELI-ALPS kutatási-technológiai paramétereiről, arról, hogy milyen lézerekkel, másodlagos forrásokkal, egyéb más kutatási technológiai eszközökkel rendelkezik majd a szegedi központ. Emellett kikérték véleményüket, hogy saját kutatásaikhoz milyen eszközökre, milyen kutatási irányok meghonosítására lenne itt szükség. – A saját kutatási programjainkat és terveinket már korábban lefektettük. Az azonban még nyitott, hogy az induláskor milyen kutatások zajlanak majd itt elsőként. Ez ügyben hívtuk fel rá a nemzetközi tudományos közönség figyelmét, hogy Szegeden az otthoninál sokkal jobb paraméterekkel rendelkező lézereket, másodlagos forrásokat, nagyon rövid időtartamú elektromágneses hullámokat, csomagokat találnak majd, melyekkel kutatásokat végezhetnek. Ráadásul egyedülálló módon a teljes spektrumot tekintve minden meglesz egy helyen, a tudósoknak nem kell körbejárniuk a teljes világot a nagyszabású kutatásaikhoz – fejtette ki.

Az SZTE Médiacentrum kérdésére válaszolva Osvay Károly – aki egyben az SZTE TTIK Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék docense – elmondta, a szegediek heti, illetve napi szintű együttműködésben állnak az ELI másik két helyszíne, Prága és Bukarest szakembereivel. – Mindhárom országban az EU strukturális alapjaiból zajlik a beruházás, a megvalósításért a nemzeti kormányok a felelősök, így eddig jogi értelemben függetlenek voltak egymástól, ám ez év elején létrejött az ELI Delivery Consortium, melynek célja, hogy közös jogi környezetet teremtsen a három pillérnek, közös tudományos menedzsmentet hozzon létre a tudományos programok összehangolása, a kutatói tevékenység koordinálása érdekében. Szeged, Prága és Bukarest között jól meghatározott csatornákon működik a kommunikáció kutatói-tudományos szinten, együtt próbálunk meg előre kitalálni olyan dolgokat, melyek mindhárom helyszínen közösek lesznek. Folyamatos az együttműködés a lézerek, a lézervezérlés, a nyalábvezetés, a diagnosztika területén, illetve a mérnöki területeken mint adatgyűjtés, mérésvezérlés, de a jogi együttműködés megkezdődött a szabadalmi jogik, szellemi tulajdonjogok közös politikáját illetően.

Az SZTE-n kutatnak az ELI tudósai

Ezen a második tudományos workshopon – az elsővel ellentéten – csak egyetlen előadó képviselte a Szegedi Tudományegyetemet, Osvay Károly. A kutatási-technológiai igazgató ezzel együtt örömmel beszélt róla: zökkenőmentesen és mindkét fél számára gyümölcsöző módon zajlik az SZTE és az ELI-ALPS kooperációja. – A együttműködési megállapodás látjuk el tényleges kutatási feladatokkal az ELI-be felvett fiatal kutatókat, posztdoktorokat. Nálam a lézeres osztályon például 6-7 ember dolgozik: az ELI fizeti őket, az ELI határozza meg a kutatási programot, amit azonban az SZTE laborjaiban hajtanak végre. Ugyanígy működik a radiobiológiai csoport is: az ELI fizeti a csoportvezetőt, illetve a két teljes állású kutatót, akik az SZTE Általános Orvostudományi Kar laborjaiba járnak át kutatni. A harmadik közös pont a mérésvezérlés, a tudományos programozás. Itt a Szoftverfejlesztési Tanszékkel alakítottunk ki közös programokat, a tudományos eszközök mérésvezérlésének komplex és bonyolult problémáján dolgozunk. Fontos tudni, hogy az ELI-ALPS egyedülálló kutatóintézet lesz, a gyors fényimpulzusok detektálására szolgáló diagnosztika kezelésére, mérésvezérlésére, az adatok gyűjtésére még nemzetközi szinten is kevés a tapasztalat – érzékeltette a feladat nagyságát és nagyszerűségét.

SZTEinfo

fotók: Gémes Sándor