Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Két mesekönyvet írt eddig Bodor Attila, az SZTE Biotechnológiai Tanszék PhD-hallgatója. A ló, aki édességet tüsszentett című könyvecske 2015-ben, A tél menyasszonya 2018-ban látott napvilágot. Az utóbbi kötetről a szegedi Könyvmolyképző Kiadó honlapján az olvasható, hogy „szeretettel és izgalmakkal teli mese a télről, mely megmelengeti a szívedet”. Hogyan? Zelka királylány történetét is ajánljuk az SZTE virtuális könyvheti sorozatában.
„Zelka királylánynak nem volt szíve” – indítja Bodor Attila meséjét egy anatómiai paradoxonnal. A mese főhőse ennek ellenére (vagy talán éppen ezért) azonban a szív összes, metaforikus értelemben vett pozitív tulajdonságával rendelkezik: kedves, önzetlen, segítőkész és szeretetteljes. Ha tehát elfogadjuk – és miért ne tennénk – hogy a mesében a lehetetlen is lehetségessé, a csoda pedig természetessé válik, Zelka királylány története könnyedén elvarázsol bennünket és a szívünkhöz nő.
A Szegedi Tudományegyetem Biotechnológiai Tanszékének doktorandusz hallgatója, Bodor Attila meséjében bájos műmesei köntösbe bújtatva írta újra Persephoné ógörög mítoszát, Szimonidesz Hajnalka szikrázóan színes illusztrációi révén pedig valósággal megelevenedtek a jelenetek és bennük a karakterek.
Klasszikus mesei fordulatokkal tarkított érzékletes és élvezetes leírások keretében ismerkedünk meg a kis Zelkával, aki a különlegessége ellenére kifejezetten magányos a királyi palotában, legjobb barátai így a skarlátpiros kardinálispintyek. Kishúga megszületése ugyan enyhít a királylány csendes magányán, ám egy napon az idillt különös látogatók, három fekete ruhás nő, Mindig, Néha és Soha zavarják meg, akik mint a Párkák, sorsdöntő változást hoznak Zelka életének alakulásában. Azért jöttek ugyanis, hogy egy évszázadokkal korábbi egyezség értelmében ismét elvigyenek egy ifjú leányt az Örök Tél Birodalmába. Ekkor veszi kezdetét Zelka királylány nagy kalandja, aki a hosszú útja során hall először a természet rendjét reménytelen szerelmével felborító Télről, aki emiatt évszázados háborút vív a Nyárral, Tavasz apjával.
A Tél kastélyában egyetlen helyre, a Jégvirág-toronyba való belépés tilos a királylány számára. De – ahogyan az a fordulatokkal tűzdelt történetekben lenni szokott – a tiltások éppen arra valók, hogy megszegjék őket: Zelkát egy láthatatlan erő felfedezésére készteti „a Tél várában [ahol] téglák és malter helyett hófehér jégtömbökből és zúzmarából épültek a falak, a pompás csillárok fagyott kristálybokrokként lógtak a mennyezetről, de még a bútorok is finom aprólékossággal megmunkált jégremekek” (35. oldal). A szív nélküli királylány kifejezetten kedvét leli a hidegben, hamarosan pedig feltárul előtte a torony, egyúttal a csapdába esett Tél szomorú misztériuma. Zelka önzetlenségének köszönhetően megtöri a torony átkát, helyreállítva ezzel a természet, benne pedig az évszakok rendjét, és végül az igaz szerelem is rátalál. Hogy mindez pontosan hogyan is zajlik, annak a mese elolvasása révén érdemes utánajárni!”
Ferencz-Fehér Dorottya
(SZTE NKI Kulturális Iroda)
*
Bodor Attila: A tél menyasszonya (Könyvmolyképző Kiadó, 2018) című kötetről további információkat itt olvashat.
A meseíró, Bodor Attila bemutatkozásként, önmagáról azt írta, hogy „1987-ben születtem Kecskeméten. Jelenleg a Szegedi Tudományegyetem Biotechnológiai Tanszékének doktorandusz hallgatójaként tevékenykedem, ahol a kutatási témám szorosan kapcsolódik a környezetvédelemhez. A szabadidőmet igyekszem minél hasznosabban eltölteni: sokat rajzolok, imádom az állatokat és nagyon szeretek olvasni.
Íróként leginkább a mesék világában érzem otthon magam, de néha szeretek kilépni a komfortzónámból egy-egy felnőtteknek szóló történet erejéig. Írásaimban igyekszem felhívni a figyelmet az olyan hagyományos értékekre, mint a barátság, a szeretet és az egymás iránti felelősségvállalás. Hiszek abban, hogy a meséknek – a szórakoztatáson felül – reflektálniuk kell a modern világ kihívásaira is, hogy a szülőknek lehetőséget biztosítsanak egy-egy tanulságos, jellemformáló beszélgetésre a gyermekükkel.
Szeretem egyedi humorral meghökkenteni az olvasókat, ám ezt igyekszem szerethetően megoldani. Remélem, hogy a könyveim ugyanolyan vidám perceket szereznek majd, mint amilyen vidámsággal írtam őket.
A legelső mesémmel a Könyvmolyképző Kiadó III. Aranymosás Irodalmi Válogatóján indultam, ahol a legjobbak közé jutott. Mesekönyvként 2015-ben jelent meg a kiadó gondozásában.”
SZTEinfo
Fotó: B. A.
2020 nyarán, az SZTE virtuális könyvheti beszélgetés-sorozatában megjelent cikkek, ajánlók:
Tárcanovellák szegedi egyetemistáktól a koronavírus jegyébenMíg nincs vakcina, a járvány elleni védekezés eszköze – több száz éve – a karantén
„A megismerés szintjei – Haikufüzér utazóknak” az SZTE geológus professzorától, M. Tóth Tivadartól
A mesék birodalmában Mórocz Károllyal, az SZTE alumnusával
Egy kalandokkal teli könyv kalandos élete
Sors-cserepek – Erósztól a festővászonig
Aszterión, a csillagközi vándor
„Rajongani kell a választott médiumért” – véli Sebők Orsolya könyvillusztrátor
Az SZTE könyves beszélgetései az ünnepi könyvhéten és a Klebelsberg Könyvtárban
