Sors-cserepek – Erósztól a festővászonig

– Szegedi egyetemista, de írásait már publikálta – többek között – a Spanyolnátha művészeti folyóirat, a DRÓT és a Zempléni Múzsa is. 2019-ben díjazott lett az MTA Szegedi Akadémiai Bizottsága által meghirdetett pályázaton, Művészetek kategóriában. Illusztrációi jelentek meg az Alföld folyóirat 2018. évi februári számában, illetve az Új Bekezdés és az Irodalmi Jelen internetes felületein. Kiállításokon is rendszeresen részt vesz munkáival. Mely művére a legbüszkébb?

– Minden munkám közel áll hozzám, a verseim és képeim egyaránt, hiszen személyes és intim, érzelmi és tudattalan zugokból hívom őket elő az alkotófolyamat során. Mindegyik önismereti játék is egyben: általuk többet tudok meg magamról és többet is adhatok magamból a külvilágnak. Kutatómunkával a szövegek és a vizuális alkotások között nagyon sok, ez idáig rejtve maradt tartalomra és összefüggésre bukkantam. Nyilván egy forrásból származnak: belőlem, ugyanakkor képes vagyok néha önmagamnak is meglepetést okozni, s rácsodálkozni, hogy az élet, a világ, az emberi lélek és elme milyen szövevényes, ugyanakkor értelmes hálózatot alkothat. Mindemellett vannak munkáim, amelyekhez azért kötődöm, mert, konkrét emlékek is fűznek hozzájuk, ilyen például egy grafikám és egy installációm, amellyel részt vehettem a tavaly megrendezett OTDK Művészeti Szekcióján. Nagy élmény volt számomra, és az intézményi zsűri döntése alapján a következő évi eseményen is megmutathatom majd magamat.

– Sors-cserepek – Versek Éroszról és Thanatoszról címmel a Hungarovox Bt. 2019-ben jelentette meg prof. dr. Szabó Tiborral közös kiadványát. Hogyan született meg e különleges könyv alapötlete?

– Belső motivációm az önkifejezés: írás és képalkotás. A könyvet egy remek lehetőségnek tartottam arra, hogy összegyűjthessem az elmúlt két évem munkáit. Örülök, hogy mindez prof. dr. Szabó Tibor tanár úrral közösen jelenhetett meg. Ő nyitotta meg korábban az első kiállításomat is, és nagyon tetszett a közös „verselés” ötlete.

– A Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karának képalkotás szakán tanul. Mit tekint hivatásában a legnagyobb kihívásnak?

– Ahogyan az élet, ugyanúgy az alkotói lét is tele van kihívásokkal, megpróbáltatásokkal és tanulságokkal. Én a munkám által leginkább azt tanultam meg, hogy merjem megmutatni magamat. Erőteljesen jelen van bennem az önkifejezési vágy, de a művészet hatására sikerült igazán a feleslegesebbnek számító gátlásaimat leküzdenem, annak érdekében, hogy adni és közvetíteni tudjak emberek számára, és a belső tartalmaimat, mondanivalóimat befogadhatóbbá tegyem. Kihívás az is, hogy a kemény munka mellett, az ember a megmutatkozásra is lehetőségeket szerezzen. Ehhez szerencse is kell, de legfontosabb a kitartás, és belső hajtóerő, és hogy mindezek mögött egy jól működő „érzelmi-szellemi-ösztön én” álljon.

– Életének mely pontján döntött e pálya mellett?

– Gyermekkorom óta intenzíven jelen van életemben az alkotás. Tevékeny és gondolkodó ember vagyok. Ebből természetes módon következett, hogy új dolgokat hozzak létre. Az ihlet jelentőségét nem győzöm hangsúlyozni: nem tudatos megfontolásból születnek munkák, mindebben: belső késztetés vezérel, és a pillanat varázsa. Az érdeklődésem mindig is a művészetek felé irányult. Valahogy mégis egy közgazdasági szakközépiskolába csöppentem serdülőkoromban, de mellette tanultam rajzolni és írtam otthon. Utána Szegeden egy grafikus tanfolyamra mentem, ahol bepillantást nyerhettem a képzőművészek életébe és teljesen beleszerettem. Sok gyakorlati és elméleti ismeretet gyűjtöttem. Akkor határoztam el, hogy ez lesz az életem. Azt is tudtam, hogy az SZTE képalkotás szakára szeretnék majd járni.

– A Szegedi Tudományegyetem – az ön számára – a múlt, a jelen, a jövő?

– Számomra a jelen. Bízom benne, hogy sokak számára pedig a jövő. Örülök, hogy ide járhatok, most éppen a tanulmányaim közepénél tartok. Békés megyéből jöttem, de nagyon megszerettem Szegedet. Tetszik a kulturális élete, bár szolidabb, mint Budapesté, de nekem ideális. Szórakozási lehetőség is akad elég. Lehet miből inspirációt meríteni! A képalkotás szakban nem csalódtam, úgy érzem jó hatással van a fejlődésemre.

– Első könyvéről mit tart fontosnak elmondani az olvasónak?

– A könyv elkészítésének ötlete prof. dr. Szabó Tibor tanár úrral közösen született meg bennünk. A kötet úgy épül fel, hogy forgatható: kettőnk részei különállóak és a könyvet mindkét végéről el lehet kezdeni olvasni. A tartalmát tekintve két év alatt született munkáim – verseim és grafikáim – gyűjteménye. Vizuális anyagát vonalrajzaim alkotják. Verseim témája a férfi-nő kapcsolat, akárcsak a tanár úr szövegeiéi. Ezek mögött bújik meg a „Sors”, mint egy mindent átszövő és mozgató erő, amely a szerelemben és az erotikában is megmutatkozik. Ezért lett a könyv címe Sors-cserepek.

*

Dr. Szabó Tibor, akinek „számtalan tudományos munkája után először jelennek meg versei” a Sors-cserepek – Versek Erószról és Thanatoszról című könyvéről – kérésünkre – azt írta:

„Ahogy mindenki, magam is írtam verseket életem különböző szakaszában. Ezekből válogattam ki egy csokorra valót, a szerelem témaköréből.

Ezekben nem mint tudós-kutató, hanem mint egy ember nyilatkozom meg. Sok személyes élmény az, amit sűrítve kifejez egy-egy vers. Egyébként olyan kötet ez, amelyet ketten írtunk, de úgy, hogy mindenkinek legyen egy kis önálló kötete. Azaz, a könyv szerkezete szokatlan, mert fordítani kell, hogy ha az én vagy Barbara verseit akarja valaki olvasni, és ugyanakkor a két versciklus egymást kiegészíti.

Barbara gyönyörű és kiérlelt rajzai díszítik a kötetet.”

A görög mitológiában Erósz a szerelem istene – Thanatosz a halál megtestesítője. Az alkotópáros könyve alcíme kapcsán a filozófiatörténettel is foglalkozó dr. Szabó Tibort idézi a libri.hu:

„Az Erósz az egyik legjobb tanú arra, hogy miként képes az ember harmonikusan kiteljesedni. Ez az attitűdje pedig egész egzisztenciáját, hétköznapi létét befolyásolja. Platón, Sartre és Abbagnano gondolatai is mutatják, hogy az ember nem üresedik ki soha (végleg), és mindig képes arra, hogy széppé tegye életét a Thanatosz árnyékában az Erósz segítségével.”

SZTEinfo – Z. A.

Fotók, reprodukciók: F. B.

2020 nyarán, az SZTE virtuális könyvheti beszélgetés-sorozatában megjelent cikkek, ajánlók:

Míg nincs vakcina, a járvány elleni védekezés eszköze – több száz éve – a karantén

„A megismerés szintjei – Haikufüzér utazóknak” az SZTE geológus professzorától, M. Tóth Tivadartól

A mesék birodalmában Mórocz Károllyal, az SZTE alumnusával

„Izgalmas belátni a történelem kulisszái mögé” – véli a PhD-értekezést író Szent-Györgyi-kutató könyvtáros

Egy kalandokkal teli könyv kalandos élete

Zelka, a fagyos Persephoné

Aszterión, a csillagközi vándor

A kolozsvári és szegedi gyökerű Neohelicon a legjobbnak értékelt folyóirat a Springer kiadványai között

„Rajongani kell a választott médiumért” – véli Sebők Orsolya könyvillusztrátor

Az SZTE könyves beszélgetései az ünnepi könyvhéten és a Klebelsberg Könyvtárban

Virtuális Könyvhét