Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Az óvintézkedések betartásával mindannyian sokat tehetünk azért, hogy ne alakuljanak ki kisebb fertőzési gócok az országban: a vírus terjedésének lelassításával elkerülhető az országos járvány. Dr. Röst Gergely, a járványok terjedését modellező matematikus szerint a japán példa követendő a korlátozások könnyítésének idején is: el kell kerülni a zárt térben való, tömeges, hosszabb tartózkodást.
Dr. Röst Gergely elmondta: Európában jelenleg Magyarországon az egyik legkedvezőbb a helyzet a Covid-19 terjedésének tekintetében. A balkáni régióról és a környező országokról viszont ez nem mondható el.
- Az esetszám kissé nő a balkáni térségben, így Romániában, Macedóniában, Bosznia-Hercegovinában, Albániában. Bulgáriában például egy játékgyárban találtak nagyobb számú fertőzöttet. Növekszik a fertőzések száma Ukrajnában is, és ha ezt a régiót vesszük, azt látjuk, hogy Lengyelország sem tudta leszorítani az esetszámát: április eleje óta ez lényegében stagnál, és még mindig többszáz esetet regisztrálnak naponta. A lengyeleknél nemrég a sziléziai régióban, a bányászok között volt nagyobb járvány – magyarázta az elmúlt hetek eseményeit az SZTE TTIK Bolyai Intézet matematikusa.
A nyugat-európai országokról elmondható, hogy Franciaországban és Németországban sok kisebb gócot találtak, a franciáknál például 210-et számoltak fel, a németeknél pedig 1000 főt érintett egy húsüzemi járvány.
A kutató fontosnak tartotta megjegyezni, hogy nálunk a 10 ezer főn elvégzett, nagy országos reprezentatív teszt azt mutatta: itthon eddig még csak nagyon kevesen estek át a fertőzésen, a lakosság kevesebb, mint 1 százaléka. Ez azt jelenti, hogy a lakosság döntő többsége ugyan annyira fogékony a fertőzésre, mint márciusban volt.
- A nagyobb kockázatot az jelenti, hogy ha a járvány észrevétlenül és gyorsan tud elterjedni, mint ahogy az Olaszországban történt. Most a tavaszhoz képest annyival vagyunk jobb helyzetben, hogy a lakosság óvatossága, illetve a nyári szezon miatt a vírus terjedése nem tud annyira gyors lenni, mint februárban és márciusban. Másrészt most sokkal jobban monitorozzuk, hogy mi történik, és ez alapján alakíthatók a szükséges intézkedések.
Dr. Röst Gergely rámutatott: követendő a japánoknál bevezetett úgynevezett 3C stratégia, amely a csoportos fertőzések elkerülésére fókuszál. Ennek lényege, hogy el kell kerülni a zárt, rosszul szellőztethető helyeket, el kell kerülni a nagy tömeget, és kellő távolságot kell tartani egymástól. A legrosszabb, ha ebből a 3 tényezőből kettő vagy mindhárom együtt áll, mert ekkor a csoportos fertőzés veszélye igen magas.
Magyarországon a napokban törölték el a 65 év felettiek számára fenntartott, 9-től 12 óráig tartó vásárlási sávot, és egyre több helyen már nem kötelező a szájmaszk használata. Ezzel kapcsolatosan Dr. Röst Gergely azt mondta: Magyarországon nagyon alacsony a víruscirkuláció, májusban és júniusban kevés fertőzöttet regisztráltak, ezért jelenleg kicsi az esélye, hogy elkapjuk a fertőzést. De mivel ugyanolyan fogékonyak vagyunk a fertőzésre, mint korábban, és a vírus továbbra is jelen van, óvatosnak kell maradni. Számos külföldi példát láttunk, ahol hetek, vagy akár hónapok csendes időszaka után újraindult a terjedés. A határok nyitásával újabb behurcolásokra is számítanunk lehet. Nagyon fontos, hogy a józan ész keretein belül próbáljuk elkerülni a zárt helyeket és a tömeget, mossunk gyakran kezet, szükség esetén használjunk kézfertőtlenítőt.
- Fontos tényező a vírus terjedése szempontjából, hogy a sok egyéni kis apró óvintézkedésből összeadódik egy társadalmi védekezés, ami most nagyon sokat számít. Egyéni szinten ennek a lényege, hogy megakadályozzon egy-egy fertőzést, társadalmi szinten pedig így hatással lehetünk arra is, hogy mennyire lesz gyors a vírus terjedése – mondta a matematikus. – Ha a terjedés lassú, akkor könnyebb célzottan közbeavatkozni, és meg lehet előzni egy nagy, országos járvány kialakulását. Ezért fontos a lassítás, mert ezáltal ritkábban alakulnak ki helyi gócok, amelyeket egyenként könnyebb felszámolni, mint egy országos járványt.
Amit tehetünk tehát: betartjuk a higiénés szabályokat, gyakran mosunk kezet, szükség esetén maszkot hordunk és fertőtlenítünk, emellett pedig kerüljük azokat a zárt helyeket, ahol egyszerre sokan tartózkodnak, valamint ezeken a helyeken betartjuk a másfél méteres távolságot is. Röst Gergely azt is hozzátette, érdemes mindenkinek a szokásosnál is jobban odafigyelnie az egészséges életmódra, ezzel csakis jól járhatunk, akár lesz nagy járvány, akár nem.
SZTEinfo - Antal Éva Eső
Fotó: Bobkó Anna
