SZTE Info

Szte_Rovatfejek_konyv_bektimur

Aszterión, a csillagközi vándor

Bék Timurnak, az SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar hallgatójának első verseskötete 2019-ben jelent meg a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. gondozásában. Az Aszterión című kötet verseit Farkas Wellmann Éva és Ferencz-Fehér Dorottya olvasta és ajánlja 2020 nyarán az SZTE virtuális könyvheti beszélgetés-sorozatában.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

„Magyart, médiát, pedagógiát és Pink Floydot” hallgat a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán Bék Timur, aki „1997 telén született. Szászváron nőtt fel, majd Bonyhádon érettségizett.” „2013 óta ír verseket, írásait többek közt a Bárka, az Irodalmi Jelen, a Kortárs és a Tiszatáj is publikálta. Leginkább talán a feledéstől fél. Ez az első kötete”– olvasható az Aszterión könyvborítóján az ifjú tehetséget bemutató szöveg.


Bek_Timur_-_Aszterion_-_portre_j

A kötet fülszövegét jegyző Farkas Wellmann Éva szerint „Kevés olyan debüt-kötetet láthatunk az irodalmi piacon, amelynél nemcsak a versek egyenletesen magas színvonala, de egy pazar szonettkoszorú is meggyőz arról, hogy az olvasói akarunk lenni. Ha vannak titkai Bék Timurnak, akkor azok klasszikus fajtájúak: el nem tékozolt tehetség, munka, erős önkritika, magas léc. Sorai mégis könnyed természetességgel olvastatják magukat. Világot teremtenek, olyant, amelyet magunk is tovább építhetünk felmerülő kérdéseinkkel.”

 

„A fiatal szerző versnyelve is erősen klasszicizál, amellyel párhuzamosan a kortárs költők megszólalásmódját is működteti, e sajátos nyelvi elegyre pedig a következőképp reflektál: ’A régi nyelvnek nincs erélye itt, / önmagunkban elszavalni az elme / kimondhatatlan költeményeit. / Az új nyelven szól minden szívverés / de Isten nem hall – nincs, vagy félrenéz’ (37. oldal)” – idézi a szerzőt Ferencz-Fehér Dorottya. Az SZTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola hallgatója Bék Timur könyve bemutatójában azt írja: „A három ciklusból építkező kötet műfajválasztása szempontjából is megidézi a nagy költőelődöket, hiszen visszanyúl a kötöttebb formákhoz: az Aszterión gerincét a második ciklus, az Entrópia című szonettkoszorú alkotja”.

 

Az Entrópiában „a szonettek egy megborult univerzum hátramaradt biztos pontjainak megragadási kísérleteiként is olvashatók, melyben a szerző megpróbálkozik egy magánmitológia megképzésével is, miközben a lét alapvető egzisztenciális kérdéseire, az emlékek, a tér- és az időérzékelés megragadhatóságának mindenkori problémájára, más esetben pedig a test- és az elmúlás (poétikai) működésmódjára kérdez rá” – vélekedik az SZTE doktorandusza.

 

„A hiányok és a hiányérzetek a kiszáradás, a kiüresedettség, a megtörtség képzetein keresztül válnak jelenvalóvá Bék Timur lírájában, és gyakran már jól ismert természeti képeken, metaforákon keresztül válnak érzékletessé: ’Aszalódom meggyötörten; /meder vagy a folyó voltam?’ (10. oldal), ’Végtelennek tűnik itt minden ősz, / mégis mindig a télbe érkezel’ (11. oldal), ’hogy megmaradj, én magam bontom, / lapulok hozzád – zöld a kékhez –, / fák és ég a horizonton.’ (20. oldal). A versek, egyúttal pedig a kötet horizontjában időről időre feltűnik egy mágikus kéz, amely – helyenként szinte parafrázisig fokozottan – fel-felvillantja a versek világában megképződő mikro- és makrokozmosz egymásba játszó távlatait: ’lyukas kezemmel őrlök csillagport’ (27. oldal)” – idézi a verssorokat Ferencz-Fehér Dorottya.

 

„A harmadik, Vitruvius-tanulmány című ciklus előtt álló Jorge Luis Borges-idézet tükrében egyértelművé válik, hogy legyen szó első vagy harmadik személyű versbeszélőről, Bék Timur lírájában mintegy alteregóként végig Aszterión az, aki ’be van zárva mégis mindent / tudni vél mi odakint ment’ (45. oldal). Aszterión az, aki faggatja az időtlen időt, az emberi test anyagi természetét, ’egy magunkhoz hasonló / univerzummal’ (61. oldal) való egyesülés lehetőségét” – állapítja meg az SZTE BTK hallgatója első verskötetéről az SZTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola PhD-hallgatója.


Bek_Timur_-_Aszterion_-_borito_j

 

Bék Timur: Aszterión című verskötete a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. gondozásában, 2019-ben jelent meg.

 

SZTEinfo

Fotó: Szabó Luca


2020 nyarán, az SZTE virtuális könyvheti beszélgetés-sorozatában megjelent cikkek, ajánlók:

Míg nincs vakcina, a járvány elleni védekezés eszköze – több száz éve – a karantén

„A megismerés szintjei – Haikufüzér utazóknak” az SZTE geológus professzorától, M. Tóth Tivadartól

A mesék birodalmában Mórocz Károllyal, az SZTE alumnusával

„Izgalmas belátni a történelem kulisszái mögé” – véli a PhD-értekezést író Szent-Györgyi-kutató könyvtáros

Egy kalandokkal teli könyv kalandos élete

Sors-cserepek – Erósztól a festővászonig

Zelka, a fagyos Persephoné

A kolozsvári és szegedi gyökerű Neohelicon a legjobbnak értékelt folyóirat a Springer kiadványai között

„Rajongani kell a választott médiumért” – véli Sebők Orsolya könyvillusztrátor

Az SZTE könyves beszélgetései az ünnepi könyvhéten és a Klebelsberg Könyvtárban

Virtuális Könyvhét

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. május 26.

IMG_9666

Marton Ákos Barnabás és Vinkó Leó fiatal festőművészek, mindketten a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar rajz szakán végeztek. Évek óta alkotnak együtt, és dekorálnak: szórakozóhelyeken, fürdőben és épületek hatalmas tűzfalain csodálhatjuk meg monumentális munkáikat. Az alkotópárossal aktuális megbízásuk helyszínén beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.