Hatalomról és szerelemről szól, a pandémiáról is üzen az Agrippina

– A problémából erény lett! Megmentettük az opera műfaját a rajongók számára azzal, hogy a Dóm tér helyette az újszegedi színpadra terveztük Händel: Agrippinájának a bemutatóját – közölte ifj. Harangozó Gyula. A Szegedi Szabadtéri Játékok művészeti igazgatója hangsúlyozta: követik a hagyományt, operával nyit a Szegedi Szabadtéri Játékok a koronavírus-pandémia miatt rendhagyó 2020-i évadban. – A produkciók zömének az újszegedi szabadtéri színpad ad otthont, s ezzel megmentettük a szegedi nyári színházi fesztivál hírét.

Az aktualizált barokk

A Szegedi Operabarátok Egyesülete nevében Gyémánt Csilla, az SZTE Bartók Béla Művészeti Kar színház- és zenetörténetet oktatója vezette a Reök-palotában azt a zenei betétekkel tűzdelt beszélgetést, amelyen a Georg Friedrich Händel: Agrippina című művét 2020. július 17-én és 18-án az újszegedi szabadtéri színpadon bemutató alkotókkal megismerkedhetett a közönség.

– Óriási siker volt több mint 300 éve, 1709-ben Velencében az Agrippina. Fantasztikus csillogást tett lehetővé az énekesek számára a 42 szám – árulta el a barokk opera szegedi színre vitelében többszörösen szerepet játszó Liszt Ferenc-díjas karnagy. Pál Tamás ugyanis az olasz nyelvű áriák és szövegbetétek magyar fordítását is elkészítette, s a művet a rendezővel, Pányik Tamással együtt lerövidítette. – Nem az a nehéz e darabban, hogy a néző beleélje magát a korba. Problémának azt láttuk, hogy mit kezdjünk az eredetileg három és fél órás előadás zömét adó secco recitativóval, amikor az énekesek egy kissé emelt hangon és csembaló kísérettel „beszélnek”. A kort jellemző commedia dell’arte sztorijait improvizációval, a mai kor áthallásaival, humorával helyettesítettük rövidített párbeszédben. A barokk operát jellemző túlburjánzó vokalitás vagy az áriák túldíszített visszaismétlése helyett az énekesi művészi teljesítményt – áriával, duettel, sanzonnak, siratóval – hangsúlyoztuk. Így sikerült egy elfogadható méretű és tartalmú előadást létrehozni.

Keresd a nőt!

A laza erkölcsű Rómában, Claudius idején játszódó operát maguknak érezték a velenceiek. A csatából hazatérő római császárt megformáló Cseh Antal elmondta: ő is először vesz részt barokk opera színpadra állításában…

– A férje ellen szövetkező császárné, Agrippina okos asszony – fogalmazott a fiuk, Néró trónra jutásáért minden lehetséges eszközt bevető, valójában hatalomra éhes nőt a színpadon megjelenítő Mester Viktória.

Néró figurájában Hanczár György azt a fiút mutatja be, aki szereti az anyját és nagyon jó császár szeretne lenni…

Az udvari intrika Pallasz és Nárcisz személyében okoz bonyodalmat. Az eltérő személyiségből is fakadó konfliktusos helyzetet érzékelteti a két énekművész, Ludovik Kendi és Bocskai István „összevarrt duettje”.

– A hatalomhoz való viszonyról üzen ez az opera, amelyben a nők azok, akik számára fontos, hogy ők fogják össze a szálakat, irányítsanak – fogalmazott Pányik Tamás. – Agrippina az a megalomán őrült, aki minden erejével azon dolgozik, hogy a fia, Néró kerüljön a trónra. Ám a szépséges Poppea is kész és alkalmas arra, hogy szövetkezzen Agrippina ellen a hatalomért. Mindez humorral fűszerezve – magyarázta a rendező. – A mi előadásunk tanulsága az, hogy e harc közepette Leszbosz szolgáló alakjában végig jelen van Juno istennő, aki vigyáz a csapatra, mert amikor eldurvulna a harc, akkor közbe avatkozik. Így a végén beköszönt a béke. Mint ahogy reméljük, a kéthónapos krízis után, amin mindannyian túl vagyunk, ugyancsak eljön a megnyugvás.

Ez az isteni gondviselés.

Egyetemisták a színpadon

Igaz érzelem: a szerelem, amelyet a Poppeát alakító Gyüdi Eszter és az Ottóként önálló szerepben először színpadra lépő egyetemista, Görbe Norbert duettje hitelesített a közönségtalálkozón is. Tanára, Gyémánt Csilla kérdéseire válaszolva Görbe Norbert elmondta: nagy kihívás számára e bemutató, mert eddig énekkari tagként vett részt színházi produkciókban. Gyüdi Eszter pedig megerősítette: korábban kacérkodott a gondolattal, hogy úgynevezett régi zenét szeretne tanulni.

Az SZTE BBMK harmadik hallgatója, Varga Anna beszéd helyett dalban mondta el, milyennek képzeli Juno istennő szerepét: „Csend legyen, Róma népe!...”

– Modern mozgásvilággal hozom közel a mához az operát – hangsúlyozta a koreográfus, Barta Viktória. – Az utcai táncokból származtatható stílust hozom be az operába is. Bár e műfaj számomra is új, de célom, hogy a fiatalokat bevonzzam a színház csodálatos világába. El kell jönni, meg kell nézni az Agrippinát!

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotó: Újvári Gréta

Korábban írtuk:

A Szegedi Szabadtéri Játékok 2020 nyári produkcióiról:

„Nagyon erős a pillanatnak a hatalma…” – interjú Balog Józseffel

„Az emberiség nehézségei csak a szellem erejével győzhetők le” - interjú Herczeg Tamással

„Aranykapu, amin keresztül be lehet lépni az arisztokráciába” – Úrhatnám polgár a szegedi szabadtérin

*

További információ – A Szegedi Szabadtéri Játékokok 2020-as műsora:

Július 17., 18. – Georg Friedrich Händel: Agrippina (operajáték) – Újszeged, Erzsébet-liget.

Július 24. – Akárki (moralitás-játék) – Szeged, Dóm tér.

Július 24., 25. – Szente Vajk: Legénybúcsú (vígjáték két részben) – Újszeged, Erzsébet-liget.

Augusztus 7., 8. – Moliére: Úrhatnám polgár (komédia) – Újszeged, Erzsébet-ligat.

Augusztus 15. – Ajándékkoncert (szimfonikus koncert) – Szeged, Dóm tér.

Augusztus 21., 22. – Kocsák Tibor – ifj. Harangozó Gyula: Hófehérke és a hét törpe (családi mesebalett) – Újszeged, Erzsébet-liget.