SZTE Info

Több mint 400 kutató vett részt az ELI Nyári Iskoláján

Negyvenhárom országból 433 kutató vett részt az ELI Nyári Iskoláján, amelyet 2020. augusztus 26-28. között, virtuális térben rendezett meg a Lézeres Kutatóintézet. A kurzus célja az volt, hogy a kutatók és hallgatók minél szélesebb körében átfogó áttekintést nyújtson a nagyintenzitású lézerimpulzusok és lézerrel meghajtott részecske- és sugárforrásokról és bemutassa a szegedi kutatóintézetet.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

2020-ban minden másképp van, de nem maradhatott el az ötödik ELI Summer School (ELISS). Mégha a személyes találkozásról le is kellett mondani, 43 országból – a legtöbben Kínából, Indiából és például az Aland szigetekről, Brazíliából, Izraelből, Kanadából, Egyiptomból is – több mint 400-an kapcsolódtak be az ELI (Extreme Light Infrastructure) pillérei között vándorló eseményre. Az ELI ALPS Kutatóintézet által 2020. augusztus 26-28. között rendezett kurzus célja az volt, hogy a kutatók és hallgatók minél szélesebb körében átfogó áttekintést nyújtson a nagyintenzitású lézerimpulzusok és lézerrel meghajtott részecske- és sugárforrásokról, másrészről hogy bemutassa ezt az egyedülálló kutatóintézetet, felhasználókat vonzzon Szegedre. Az újszerű megoldás támogatta ezt a célt, hiszen több mint hétszer többen hallgatták az előadásokat, mint a korábbi nyári iskolákban.

 

A szervezők 28 kutatót kértek fel legújabb, az attoszekundumos tudományterületre nagy hatást gyakorló kutatási eredményeik, a lézerek és alkalmazásaik, a röngtenoptika és a kondenzált anyagok fizikája, a plazmanyalábok, az atomi, a molekuláris és az optikai fizika témakörökben. Az előadók a tudományterület nemzetközileg elismert szaktekintélyei, mint például Varjú Katalin professzor, az ELI-ALPS tudományos igazgatója, Dimitris Charalambidis professzor, az ELI-ALPS tudományos főtanácsadója, Osvay Károly professzor, az SZTE Nagy Intenzitású Lézerek Magfizikai Alkalmazása intézet vezetője voltak.


A rendezvényt Szabó Gábor professzor, az ELI ALPS ügyvezetője, az SZTE prorektora nyitotta meg. Az iskola vendége volt a 2018-ban fizikai Nobel-díjjal kitüntetett Gerard Mourou, a párizsi École Polytechnique professzora és Toshiki Tajima a University of California professzora, a TAE vállalat tudományos igazgatója.

 

A különböző időzónából „érkező” kutatóknak az időeltolódás miatt sem kellett lemondania egy-egy programról, hiszen a következő 24 órában bármikor megnézhette az előadásokat, a virtuális labortúrákon is részt vehetett, s a bemutatott tudományos posztereket is láthatta.

 

A harmadik nap végén a szakmai zsűri a legjobb három fiatal kutató tudományos poszterét kiemelte és díjazta.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. október 20.

Nyito_1956._oktober_20._AudMax

„A szövetség célja az, hogy az egyetemekről és főiskolákról kikerülő ifjúság, ne közönyös tömeg, vagy megfélemlített réteg legyen, hanem a népért, a hazáért, a boldogabb jövőért harcoló bátor, lelkes sereg” – idézte a helyi napilap a szegedi MEFESZ 1956. október 20-i nagygyűlésén elhangzottakat. A szegedi egyetemisták és oktatóik 64 évvel ezelőtti napjait az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta rendszeréből kiemelt visszaemlékezéssel és újságcikkel, valamint fotókkal és hangképekkel is fölidézhetjük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.